Kántor-emlékkiállítás nyílt a Művészeti Múzeumban

Kántor-emlékkiállítás nyílt a Művészeti Múzeumban
Augusztus 27-ig tekinthető meg a kolozsvári Művészeti Múzeumban az a hetven műalkotást tartalmazó reprezentatív kiállítás, amelynek művei Kántor Lajos szerkesztő, író (1937-2017) hagyatékát képezik. A szerkesztő halála után a Sapientia Alapítvány 134 műalkotást vásárolt meg, amelyek jelenleg a Sepsiszentgyörgyön székelő Erdélyi Művészeti Központban találhatók. A 14. Kolozsvári Magyar Napok szombati előrendezvényén rengetegen voltak kíváncsiak az öt kiállítótermet elfoglaló tárlatra.

– Kántor Lajos harcos volt, aki meg tudta találni majd megmutatni a művészeknek azt a fényt, amire szükségük volt. Harcos volt, amikor nem lehetett harcolni, most pedig az energiája van itt velünk. Harcoljunk önmagunkért, a magyar kultúráért, mert egy tollvonással bármikor elveszíthetjük azt, amink van. A társadalomnak fel kell nőnie és merészen ki kell állnia azokért a dolgokért, amelyeket elődeink felépítettek. A Bánffy-palota a legmegfelelőbb hely, ahol ki lehet ezt mondani – nyitotta meg az In memoriam Kántor Lajos című kiállítást Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke szombat délután.

Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója elmondta: a kiállítás gondolata régóta foglalkoztatja, és bizonyos afelől, hogy a szakembereknek köszönhetően a sepsiszentgyörgyi képzőművészeti központba került a hagyaték legértékesebb része.  
– Ilyenkor válik közkinccsé az, ami egykor személyes volt. Huszonöt éve kerültem szerkesztőként a Korunk szerkesztőségébe. Amit most a falakon látunk visszaidézi az egykori élményt, amikor a hónap bizonyos napján megjelentek a zenészek és a poéták, és megnyílt a Korunk Galéria kiállítása. Minden hónapban egyszer történt ilyen, a hétköznapokon pedig ültünk az íróasztalainknál a festmények mellett. Ebből az ötletből született a Korunk Galéria maga is, nem mindegy, hogy milyen képek között ülünk egy hónapon át. Bennünket gazdagít, ha a képek ott vannak a hétköznapokban is. Kántor Lajos szervezte a kiállításokat az 1970-es, 1980-as években. Kapcsolatba került képzőművészekkel, akik megajándékozták őt festményekkel, vagy szert tett rájuk. Fantasztikus gyűjtemény jött létre. Láttuk ezeket a képeket a lakásában, ám most valami mást látunk, más a hatása a képeknek. Itt kibontakozik a története ezeknek a képeknek, az erdélyi magyar képzőművészet 1945-1989 közötti körképe történeti dimenzióvá válik. Hogyan nézzük a kiállítást, ezeket a képeket? Olvassák hozzá Kántor Lajos szövegeit, memoárjait, képzőművészekről írt könyveit – buzdította a jelenlevőket Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztő-helyettese.

Bordás Beáta, a sepsiszentgyörgyi képzőművészeti központi igazgatója elmondta: a kiállított anyag egyaránt tartalmaz Kántor Lajoshoz kötődő portrékat, elismert és naiv művészek alkotásait, újító tendenciák képviselőinek alkotásait.

– Ezek között a képek között nőttünk fel. Most más környezetben látjuk, és egy-egy festmény az újdonság erejével hat – összegzett Kántor László, Kántor Lajos fia, majd közölte: öccsével együtt örül, hogy megvalósult ez a kiállítás Kolozsváron, ahol Kántor Lajos alkotott és ismerték.