A szakrális képzőművészet, zene és irodalom estje

A szakrális képzőművészet,  zene és irodalom estje
A kolozsvári Szent Mihály plébánia Szentegyház/I. Maniu utcai galériájában csütörtökön nyitotta meg kapuit a sorrendben ötödik Üzenet a szakrálisból képzőművészeti kiállítás a holnap, Budapesten kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) tiszteletére. Ez alkalommal 33, különböző művészeti ágazatban alkotó képzőművész munkáit állították ki, a tárlat szeptember 30-áig tekinthető meg hétköznap 12–16, pénteken 10–13 óra között.

Sabău-Trifu Cristina képzőművész, a tárlat kurátora elmondta: az Ars Sacra fogalom rejtélyes, szellemi és egyben hangsúlyos üzenetet hordoz, mindenképp felelősségteljes erőfeszítést igénylő alkotás. A szakrális művészet olyan kulturális gesztus, amely észrevétlenül és következetesen hat ránk, befolyásolja gondolkodásmódunkat, tudat alatt megnevezi a mi énünket és eltörölhetetlen nyomot hagy benne. Mint a kurátor hozzátette, régi álma volt, hogy különböző szakrális üzeneteikkel az egyház kupolája alá gyűljenek össze a művészek – ez valósult meg ez alkalommal is.

Sabău-Trifu Cristinának régi álma volt, hogy az egyház kupolája alá gyűljenek össze a művészek

Megnyitó beszédében Szőcs Csaba szászfenesi plébános, a Verbum Kulturális Keresztény Egyesület igazgatója hangsúlyozta: méltó és igazságos, hogy a közismert körülmények miatt egy év halasztás után holnap kezdődő NEK jegyében szerveződött ez a kiállítás. Abbéli örömének adott hangot: milyen jó, hogy a kolozsvári Szent Mihály plébánia programjai között e sok szempontból nehéz időszakban is helyet kap a keresztény művészet, a szakrálisból merítkező vagy az éppen arra rámutató alkotások seregszemléje. Az egyház és a művészet kapcsolatának régi voltát nem kell különösebben ecsetelnünk, hiszen az egyre bátortalanabbul kereszténynek nevezhető Európa épített örökségének és műkincseinek jelentős része e kapcsolatban fogant, nemcsak a csodálatos katedrálisokban, hanem számtalan más alkotásban is megtestesülve. Erre az örökségre lehetünk és legyünk is büszkék, mert a művészi alkotások bámulatos sokfélesége mutatja fel a teremtett világban és az annak részét képező emberben az Egy, az Igaz, és a Jó mellett a Szent egy-egy szikráját. A művészet összehoz. Tükröt tart éppen vagy irányt mutat, felráz és megérint, felszabadít vagy éppen megterhel. Az egyháznak is művésznek kell lennie. Egyháznak lenni, jól egyháznak lenni – művészet – összegzett Szőcs Csaba.

Szőcs Csaba: Az egyház és a művészet kapcsolata egyértelmű

Bodó Márta szerkesztő Romano Guardinit idézve rámutatott: „a liturgia lényegének kritériuma abban áll, hogy tárgyát ténylegesen bemutatja, vagy csupán beszél róla. Amennyiben ténylegesen bemutatja, annyiban művészet is, amennyiben csupán róla szól, annyiban művészetnek sem lehet nevezni, mert az formájában valami lényegit ad az embernek.”

A megnyitó ünnepi hangulatát – amelyet megtisztelt jelenlétével László Attila kolozs-dobokai főesperes, plébános és Jakab Gábor pápai káplán, valamint Vákár István a Kolozs Megye Tanács alelnöke is – emelte Török Szilvia énekesnő, aki Potyó István tanár, karnagy kíséretével a tárlat témájához kapcsolódó műveket adott elő. Bodó Márta felolvasott Laczkó Vass Róbert színművész Telefonhang a vesztegzárból című, pandémiás élmények nyomán írt friss kötetének verseiből, hogy a látvány és a zene irodalmi élménnyel is kiegészüljön.

Másfelől, örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy a budapesti bazilika altemplomában a NEK tiszteletére „Szent István öröksége Kárpát-medencei Keresztény Magyar Alkotóművészeti Kiállítás” címmel rendezett összművészeti tárlaton jelen van Valovits László Ferenc pápa galambbal, Márton Áron püspök bibliával és egy Mindszenty József bíborost ábrázoló portréval, valamit Sabău-Trifu Cristina is négy miseruhával.