Isten szolgája Márton Áront 1924. július 6-án, a gyulafehérvári székesegyházban szentelte pappá Mailáth Gusztáv Károly püspök. Az esemény közelgő 100. évfordulója tiszteletére nyílt meg április 11-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia Szentegyház utcai Ars sacra egyházművészeti galériájában az a kiállítás, amelyet az elmúlt négy év folyamán a főegyházmegye nyolc településén mutattak be és most Kolozsvárra is eljutott. A tárlat kifejezetten a Márton Áron személyi hagyatékában fellelhető és a szűkebb értelemben vett történetkutatásból kirekedt lelki csokrok szemléletesebb darabjait tárja a látogatók elé.

Urunk születésének hírüladását, közismertebben gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepét, üdvösségünk történetének fenséges pillanatát ünnepeljük április 8-án, hétfőn. Ez a szentírási történet angyali üdvözletként vált közismertté, amelyben Gábriel arkangyal Názáretben hírül adta Szűz Máriának Isten döntését, a megtestesülés örömhírét, ami szerint ő lesz a Megváltó édesanyja.

Április 7-én az Isteni Irgalmasság vasárnapját ünnepeljük, amelyet huszonnégy évvel ezelőtt, 2000. április 30-án Szent II. János Pál pápa hirdetett meg és Fausztina nővér látomásai alapján a húsvétvasárnapot követő vasárnaphoz lett igazítva.

Az imádságban megújuló közösség évét hirdette meg a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye erre az évre. Ennek szellemében március 23-án, szombaton este 6 órától gyertyás-fáklyás szabadtéri keresztúti ájtatosságot végeztek Kolozsvárért, közösségeinkért a város legősibb, a Kálvária övezetében lévő néhai bencés apátsági templom kertjében – a szabadtéri keresztút tizennégy állomása mentén a kolozsmonostori plébánia közössége egésznapos közmunkával készítette elő a terepet.

Az Úr szenvedésének vasárnapján, vagyis Virágvasárnap – március 24-én – világszerte, így főegyházmegyénkben is a barkaszentelés során felidézték Jézus Jeruzsálembe való bevonulását, ami szenvedéstörténetének a kezdete is.

Ma Szent József pátriárka, a Boldogságos Szűz Mária jegyesének főünnepe. Személye számunkra fokozottan kedves, magyar nyelvterületen is minden időben nagyon népszerű volt a József keresztnév a gazdagok és a szegények körében egyaránt. Jakubinyi György nyugalmazott érsek József szentek a katolikus egyházban című összeállításában nyomatékosítja: „Mivel Isten Fia nevelőatyja, Szent Józsefnek protodulia (elsődleges tisztelet) jár ki, míg a Szűzanyának hüperdulia (felső tisztelet). Boldog IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Józsefet az Anyaszentegyház védőszentjévé tette.”

1938. december 24-én délben a Vatikáni Rádió az egész világ tudomására hozta, hogy XI. Piusz pápa a 42 éves Márton Áron kolozsvári plébánost kinevezte Erdély püspökének a megüresedett gyulafehérvári (erdélyi) püspöki székbe. Ezt követően 1939. február 12-én – 85 esztendeje – Márton Áront Andrea Cassulo romániai apostoli nuncius-érsek Augustin Pacha temesvári és Fiedler István szatmár–nagyváradi püspökök segédletével püspökké szentelte a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Ez mind hitéleti, mind egyháztörténeti szempontból kimagasló fontosságúnak bizonyult. A gondviselésnek köszönhetően a legendás hírű főpap Isten kegyelméből 84 évet élt és ennek felét a püspöki szolgálata töltötte ki. Az évforduló napján, hétfő este a püspökké szentelés helyszínén ünnepélyes szentmisén emlékeztünk meg a 85 évvel ezelőtti eseményről.

Február 12-én lesz 85 esztendeje annak, hogy a kolozsvári Szent Mihály-templomban 1939-ben Márton Áront Andrea Cassulo apostoli nuncius-érsek Augustin Pacha temesvári és Fiedler István szatmár-nagyváradi püspökök segédletével püspökké szentelte.

Urunk bemutatásának, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét Karácsony után negyven nappal, az Úr Jézus Krisztus ünnepeként – február 2-án – tartottuk meg. Ezzel a jeruzsálemi templomban való bemutatásán történtekre emlékeztek világszerte mind a római és görögkatolikus, mind az ortodox egyházban. Eredetével kapcsolatban megkülönböztetünk mind keleti (Jeruzsálem), mind nyugati (Róma) összetevőket. Az V. század közepén ez a nap már „a találkozás ünnepeként” jelent meg gyertyás körmenettel Rómában. A körmeneti gyertyák megáldása már a tizedik évszázad előtt alakult ki Galliában.

A magyar kultúra napján, január 22-én a kolozsvári Szent Mihály-plébánia nőszövetsége tartalmas, bensőséges rendezvényt szervezett az egyházközség főtéri, restaurált hittantermében, amely – annak ellenére, hogy aznap több ünnepi eseményt tartottak – megtelt a számos érdeklődővel.