Keleti Park akvapark nélkül

Keleti Park akvapark nélkül
A Keleti Park ötletversenye előkészítésének tematikáját boncolgatta a kedd esti lakossági fórum a sétatéri Kaszinóban a Lakossági Innovációs és Ötletközpont (CIIC) szervezésében, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által 2017 őszén útjára indított, a civil véleményeket felmérő közvitasorozat következő rendezvényeként. A tervezett beruházás illeszkedik a kincses zöld város programba, és a létrehozandó több mint 54 hektáros park Kolozsvár legjelentősebb ilyen jellegű terve. Rendeltetése, hogy javítsa a környező lakótelepeken élő emberek életminőségét, és a biológiai sokszínűség megőrzésével korlátozza a környezetkárosító nagyvárosi terjeszkedést.

Az Ovidiu Cîmpean CIIC-elnök, városházi fejlesztési igazgató moderálásával zajló telt házas találkozón Emil Boc polgármester bejelentette: áprilisban kiírják a nemzetközi pályázatot a Keleti Park megtervezésére. Jelenleg a városban összesen 120 hektárnyi park létesítése vagy felújítása van folyamatban, és a megyei tanáccsal közösen még a Hója és a Bükk parkerdőket is meg akarják valósítani. Az akvapark viszont nem kap helyet a Keleti Parkban, számára más helyszínt kell keresni.

A fórumon három elkeseredett hölgy, az érintett terület földtulajdonosainak képviseletében, jogaikra hivatkozva mesélte el, hogy a polgármester nem tartotta be hat évvel ezelőtt tett ígéretét a telekkisajátítási kárpótlást illetően, nem bocsátkozott velük alkudozásba. Szerintük hatalommal való visszaélésről van szó, mert ellenkampányt folytattak ellenük. Viszont a kárpótlást csak valós piaci áron hajlandók elfogadni, ebből fikarcnyit sem engednek, és a pereskedéstől sem riadnak vissza. Emil Boc válaszában a törvényesség betartását hangoztatta és azt, hogy – akárcsak a Mócok úti felújítás esetében történt – a telkek felbecslése csak a pályázat lejárta után lehetséges.

Kovács Kázmér műépítész kordokumentumokkal ismertette a terület múltját a 18. századtól napjainkig. A tervezett park nagysága a mai Kolozsvár közel 18 ezer hektárjából 54 hektárt jelent, ami – összehasonlításul – kb. 740 teniszpálya vagy 70 futballpálya felületének felel meg. A legfőbb törekvés megvédeni a természetet (talajt, vizet, állat- és növényvilágot) az invazív városi terjeszkedéstől, gyalogos és tömegszállítási megközelítést, játszótereket, sportpályákat, közétkeztetést, autóparkolókat biztosítani. Maradnak üres, de gondozott telkek is. Az előadó követendő francia, dán és bukaresti (Balta Văcăreşti) példákat mutatott be, amelyek sokat megőriztek az ember által érintetlen természetből. 

Răzvan Vasiu műépítész azokról az elektronikus kérdőívekről szólt, amelyek zömét Györgyfalvi és Szopori lakónegyedi lakosok töltötték ki. A legtöbben a természet, a biológiai sokszínűség megőrzését és a gyermekek érdekeinek érvényesítését tartják elsődleges céloknak, és hisznek abban, hogy a leendő park hozzájárul az életminőség javulásához. 

Adrian Dohotaru független parlamenti képviselő, elkötelezett zöld aktivista, aki ezt a tervet tíz éve a szívén viseli, győzelemnek tartja, hogy sikerült kiharcolni, hogy ne a Keleti Parkban kapjon helyet az akvapark (ezért tavaly tüntetést is tartottak). Úgy véli, a parkot érdemes lenne sétányokkal, kerékpárutakkal a sportparkkal összekapcsolva egészen a Selgros bevásárlóközpont közeli tavakig 66 hektárosra kiterjeszteni. Más hozzászólók, többek között a Szamosfalva felőli és az északi irányból való megközelítés biztosítását javasolták, valamint a mai Kolozsvár egy főre eső csekély zöld felületi mutatójának javítását.