Valamennyi vélemény megegyezik abban, hogy Romániában a vasúti szállítás több szempontból sem felel meg a huszonegyedik századi elvárásoknak. Sürgősen fel kell újítani a vasúti hálózatot, de a gördülőállományt is ahhoz, hogy valamelyest fel tudjunk zárkózni az igényekhez, ehhez pedig rengeteg pénzre van szükség. Ráadásul az államnak vissza kell szereznie azt az 570 millió euró (+áfa) összegű támogatást az állami vasúti teherszállító vállalattól, amit éppen fejlesztésekre nyújtott, de az EU-s normákkal össze nem egyeztethető módon adott a vállalatnak, veszélyeztetve a versenyhelyzetet az ágazatban érdekelt magánvállalatokkal szemben. Többek között ezekre a problémákra, az átfogó reform elodázhatatlanságára hívták fel a figyelmet a vasúti dolgozókat tömörítő szakszervezetek, amelyek a kormány épülete, valamint Kolozs, Temes, Brassó, Krajova, Iaşi, Galac, Konstanca megye prefektusi hivatala előtt szerveztek tegnap tüntetést.

Országszerte sztrájkőrséget tartanak csütörtökön, az év utolsó napján a prefektusi hivatalok előtt a védelmi erők, rendőrök és a börtönőrök érdekvédelmi szervezetei a kormány által szerda este bejelentett bérbefagyasztások elleni tiltakozásként.

Kolozsváron vasárnap délelőtt 10 órakor vette kezdetét az oltási akció a Járványkórházban. Az intézmény bejárata előtt Mircea Abrudean prefektus közölte: Kolozs megyének a december 27-31. közötti időszakra 375 oltóanyagot utaltak ki, amelyből 90-et orvosoknak, asszisztenseknek, ápolók különítenek el. A kidolgozott terv szerint napi 12 órás műszakban óránként 6 személy részesül oltásban. Az első öt személy, aki vasárnap megkapta az oltást: Violeta Briciu igazgató, Vasile Morar radiológus főorvos, Mirela Flonta laboratoriumi főorvos, Iulia Trifu radiológus szakorvos, Diana Miclăuş intenzív terápiás főorvos. Romániában a járvány kezdete óta több mint ötven egészségügyi alkalmazott vesztette életét a vírusfertőzés következtében.

Karácsony első napjának estéjén törött el egy fő vízvezetékcső a Sáncalja/Drăgălina utcában, elárasztva a környék, főleg az alacsonyabban fekvő Jászai/Mamaia utca udvarait, lakásait. A járműforgalmat elterelték, szombaton délben még javában folyt a munka a körülbelül öt méter mély és utcaszéles gödörben a kár helyreállításán.

Mesélik, hogy Svédországban még az utcai koldusok is csak bankkártyáról fogadnak el pénzügyi támogatást, feltéve, hogy ott lennének utcai koldusok… Nálunk viszont a lakosság nagy része változatlanul idegenkedik az elektronikus fizetési módozatoktól, és ragaszkodik a készpénzhez. Akadnak helyzetek (például zöldség- és gyümölcspiac, lakónegyedi kis boltok), amikor elkerülhetetlen a klasszikus fizetési módszer, de szemléletváltással, meg persze az elektronikus fizetés biztosításához szükséges feltételek megteremtése révén elkerülhető lenne a készpénz használata, aminek a szükségességére újabban a járványhelyzet is rávilágított. A készpénz használatának visszaszorulásához jelentősen hozzájárult az online vásárlások térnyerése is, ami szintén a járványhelyzet hozadéka. A bankkártyával történő kifizetés előnyeiről Székely Imrét, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének távoktatás-igazgatóját kérdeztük.

Idén nyáron eddig ritkábban látott, pénzérme nagyságú barna és nagyon szapora bogarak lepték el a kerteket, a zöldövezeteket, sőt már a kolozsvári lakásokat is. Az ázsiai márványpoloskáról (Halyomorpha halys) van szó, amely Kínából, Japánból, Tajvanról és a Koreai-félszigetről került véletlenszerűen az Amerikai Egyesült Államokba 1998-ban, majd onnan 2010-ben Európába és Dél-Amerikába. Lapunk olvasói kérésre fordult szakemberhez: Keresztes Lujza entomológushoz, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának egyetemi docenséhez, aki érdekes tudományos információkkal szolgált erről a fura, nálunk még eléggé ismeretlen, messziről idevetődött lényről. Bűnlajstroma abból áll, hogy kellemetlen bűzt áraszt, és komoly mezőgazdasági károkat okoz a növények, gyümölcsök megdézsmálásával. A jövőben számítani lehet más hasonló inváziós, tehát idegen fajok megjelenésére – állítja a kolozsvári szakember.

Az Ótordai Református Egyházközségben szűk körben tartottak hétfőn hálaadó ünnepséget abból az alkalomból, hogy a helyi bölcsődés és óvodás gyerekek új épületben kezdhetik a tanévet. Két óvodai és két bölcsődei csoportot, összesen hatvan gyereket fogadhat be Tordán az induló tanévben az új református óvoda. Jelenleg 22 óvodás és 20 bölcsődés kezdi az új tanévet, de reménykednek a csoport gyarapodásában, hiszen 60 gyereknek van férőhely. Az épületet az egyházkerület szeptember 7-én vette át a kivitelező cégtől. Az új épületet a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében építtette az Erdélyi Református Egyházkerület, magyar állami támogatással.

Évfordulós ünnepélyes megemlékezést tartottak tegnap délelőtt Kolozsváron a vasútállomásnál, emléktáblát is elhelyezve az épület falán abból az alkalomból, hogy 150 éve adták át a forgalomnak a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonalat. A Magyar Államvasutak részéről a koronavírus-járvány miatt nem tudtak jelen lenni az eseményen.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal néhány napja elkezdte a Rózsák parkjának átalakítását, bővítését és korszerűsítését célzó beruházását, amely a Lakossági Innovációs- és Ötletközpont által rendezett fórumokon összegyűjtött polgári kezdeményezéseket is tartalmaz.

A Kolozsvár Aréna közelében, a korabeli dokumentumokban először 1843-ban említett Diana közfürdő helyén áll az évtizedek óta teljesen lerobbant városi strand. A „senki földje” sorsra jutott ingatlant a történelem során sújtotta már tűzvész, átalakították már téli használatra, újjáépítették, de működött népszerű, zöldövezetben bővelkedő strandként is, most viszont leginkább csak építőanyag lerakat és szeméttelep a felújítás alatt álló Sport szálloda szomszédságában. A múlt hétvégén viszont feltűnt, hogy hiányzik az egykori strand nagy úszómedencéje fölé ágaskodó, műemléknek számító ugrótorony. Virgil Pop műépítész, a területi műemlékvédelmi bizottság főtanácsosa az értesítés nyomán helyszíni terepszemlére indult, hogy kiderítse, mi lett a sorsa a kerítés mögül kikandikáló építménynek, még ha annak állapota hagyott is kívánnivalót maga után.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal égisze alatt működő Lakossági Innovációs és Ötletközpont (CIIC) újabb online fórumot tartott kedden délután abból a célból, hogy városfejlesztési kérdésekben lehetőséget kínáljon lakossági vélemények feltérképezésére, és azok esetleges beültetésére a végleges tervekbe. Ezúttal a Bükk egy részének parkerdővé alakítása került célkeresztbe. Emil Boc polgármester kifejtette, hogy európai szemléletről, negyven hektáron a biodiverzitás megőrzéséről és az emberek sportolási, szórakozási, pihenési feltételeinek megteremtéséről van szó oly módon, hogy közben azon a területen egyetlen fát se vágjanak ki. A megvalósíthatósági tanulmány készítése folyamatban van, szeretnék még az idén kihirdetni a közbeszerzési pályázatot és jövőre kivitelezni a tervet – amit a rendezvényen részt vevők többsége támogatott és javaslatokkal gazdagított, de akadt néhány kemény ellenző is.

A Kolozs Megyei Tanács tegnapi online ülésének egyik legfontosabb határozatával elfogadták azt a beruházási tervet, amely a kincses város első Parkolj és utazz! (Park and Ride) parkoló megvalósítását tűzte ki céljául.