Oroszország egyelőre nem hajlandó tagdíjat fizetni
Oroszország „kilépését” a Tanácsból és az ezt követő pénzügyi nehézségeket erőteljes diplomáciai „offenzíva” előzte meg. Elemzők szerint egyrészt az európai intézmények vezetői attól tartanak, hogy a kilépés a Vlagyimir Putyin vezette állam területén tapasztalt súlyos emberjogi helyzet további romlását eredményezi majd, másrészt pedig drákói intézkedésekre lesz szükség a részvételi tagdíj miatti jelentős anyagi kiesés következményeinek kezelésére.
Mint ismeretes, Oroszország 2017-ben jelentette be, hogy felfüggeszti az ET-tagsággal járó anyagi hozzájárulását, és az ET égisze alá tartozó Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit sem fogja elismerni, amíg nem állítják helyre az orosz küldöttség jogait a szervezet parlamenti közgyűlésében. Miután Oroszország 2014-ben – egyesek szerint törvénytelenül – elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, az ország ellen szankciókat léptettek életbe. Ezek értelmében az orosz parlamenti küldöttség tagjai nem szavazhatnak a közgyűlésen, nem vehetnek részt a vezető testületek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a választásokat megfigyelő bizottságokban, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül. Következésképpen az orosz küldöttség az említett korlátozások miatt felfüggesztette tevékenységét a testület munkájában.
A statisztikai adatok szerint Oroszország évi 42,6 millió euróval járult hozzá az ET munkájának finanszírozásához. Elemzők szerint most dönteni kell: a Tanács tevékenységének visszafogására vagy a munkatársak (egyébként is magasnak tartott) fizetéseinek csonkítására, esetleg mindkettőre kerüljön sor. Ugyanakkor Törökország is csökkentette anyagi hozzájárulását.
Veszélyben az ET jövője
Az ET főtitkára, Thorbjørn Jagland kedd délutáni beszédében kijelentette: lehet, hogy a keletkezett pénzhiányt a többi tagország fedezi majd, ám ez egy valószínűtlen forgatókönyv. „Munkatársaink fizetéseit néhány éve befagyasztottuk, s amennyiben nem tesszük meg a megfelelő lépéseket, odébbállnak. Versenyképesnek kell maradnunk, ellenkező esetben más európai intézményeknél keresnek állást, ahol jobban megfizetik őket” – fogalmazott a politikus.
Élénk nemzetközi médiaérdeklődés (A szerző felvételei)
Érdekes megjegyezni, idén január közepén az orosz parlament alsóháza egyhangúlag elvetette, hogy küldöttsége januárban visszatérjen az ET parlamenti közgyűlésének tanácskozására, és Moszkva 2019-ben felújítsa a tagdíjfizetést.Az alsóház által elfogadott nyilatkozat azzal vádolta meg a közgyűlést, hogy ez „durván megsértette” Oroszország jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím elcsatolására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként „rendszerszintű válságba” került. A duma egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami véleményük szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek jogosságát.
Feltételeket szabnak az oroszok
Az ügy hétfőn, a közgyűlés téli ülésszakának nyitónapján is szóba került. Liliane Maury Pasquier, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke kijelentette: az oroszok távozásával „a szervezet jövője forog kockán”. A politikus megítélése szerint a távozás kihatással van az emberi jogok és a demokrácia védelmére Európa-szerte, ha olyan helyzet alakul ki, amelyben az egyik tagállam nem képviselteti magát a közgyűlésben, más szervek munkájában viszont részt vesz – fogalmazott.
„A határidő június, ha addig nincs megállapodás, akkor nagy esélye van, hogy kilépünk a Tanácsból” – közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország ET melletti nagykövete. „Amint visszaállítják a jogainkat, azonnal kifizetjük az elmaradt tagdíjakat” – mondta, hozzátéve: a páneurópai szervezet részéről nem lát erőfeszítéseket a válság megoldására.
A szabályok értelmében az a tagország, amely két éven keresztül nem fizet tagdíjat, elméletileg kizárható az ET-ból. Az oroszok számára a befizetési határidőt 2019 júniusáig határozták meg.
Valami ismeretlen kezdődik?
Az európai politikai viszonyrendszer bonyolódását, a feszültségek növekedését jelzi az oroszok lépése. Kedden késő délután a plénumban mondott beszédében Thorbjørn Jagland, az ET főtitkára kijelentette: a páneurópai szervezetben bekövetkezett változásokat követően „valami ismeretlen” kezdődik. „Minden lehető lépést megtettünk az elsősorban politikai ügy megoldására” – szögezte le a főtitkár.
Jagland visszacsalogatná az oroszokat
Szerdán az ET főtitkárával folytatott megbeszélést követően Sauli Niinistö, Finnország elnöke Oroszországnak a páneurópai szervezetből történő esetleges kilépésével kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva kijelentette: erőteljesen támogatja a párbeszédet, és reméli, a diplomáciai erőfeszítések eredménnyel járnak.
A 47 tagállamot magába foglaló, 1949-ben a kontinensen a béke és stabilitás szavatolására létrehozott Tanács valójában a „Nagy-Európa”, tagja például Azerbajdzsán és Norvégia is. Éppen ezért ebben a nyomásgyakorló és érdekérvényesítő politikai, gazdasági és vallási (!) csoportok igen aktív tevékenységet folytatnak – állítják az elemzők.
Górcső alatt az iszlám vallásjog
Kedden késő este a közgyűlés górcső alá vette, mennyire fér össze az iszlám vallásjog, azaz a saría az európai országok jogrendszerével, s különösképpen az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A tagországok jelenlevő parlamenti képviselői egyrészt aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az 1950-ben elfogadott európai nemzetközi dokumentumban foglaltakat megszegik az iszlám vallásjognak az egyes tagországokban hivatalosan vagy a hatóságok hallgatólagos jóváhagyásával alkalmazott előírásai. A közgyűlés ugyanakkor aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy több tagállamban informális iszlámbíróságok működnek, mint például a Nagy-Britanniában létrehozott Saría Tanács vagy a Görögországban az úgynevezett Muftik.
Az ET főtitkára (jobbra) Finnország elnökével, Sauli Niinistövel is találkozott
A kérdéskörrel kapcsolatban a közgyűlés elfogadta az Antonio Gutiérrez által előterjesztett határozatot-tervezetet, amely kimondja: az emberi jogok vonatkozásában nincs helye a vallási vagy kulturális kivételeknek. Ugyanakkor felkérték Albániát, Azerbajdzsánt és Törökországot, távolodjon el az általuk korábban felkarolt Iszlám emberi jogok kairói nyilatkozatától, és minden lehetséges eszközt használjanak fel annak érdekében, hogy az Egyiptomban 1990-ben elfogadott dokumentumban foglaltaknak ne legyenek hatásai az országok jogrendszerére.
Be kell tartani a nyelvi jogokat
Az ukrán oktatási törvénynek a kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre Thorbjørn Jagland kijelentette: Ukrajna tagja a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartájának, így be kell tartania a benne foglaltakat.
„Találkoztam az ukrán oktatási miniszterrel, aki kijelentette, figyelembe veszik a Velencei Bizottság véleményét, ajánlását. Az általam vezetett intézmény fő célja, hogy az anyanyelv használatára vonatkozó jogok ne csorbuljanak, s a korábban megszerzett jogokat a kisebbségek ne veszítsék el” – fogalmazott a főtitkár.
Elmondta azt is, hogy az anyanyelvhez kapcsolódó oktatás minden nemzet alapjoga, amelyet az ET garantál, ezért ezen jogok védelme érdekében mindig, és minden körülmények között ki fog állni.
