Nyolcvan ország ezerkétszáz résztvevője kereste a választ a kérdésre Strasbourgban
A szervezőknek és magántámogatóknak köszönhetően a Szabadság tudósítója immár tizenegyedik alkalommal vett részt az 1949-ben megalapított Európa Tanács (Council of Europe) emblematikus novemberi rendezvényén, a szintén 11. alkalommal szervezett Világfórum a demokráciáért rendezvényen, amelyen idén is sokkal több fiatal egyetemi hallgató, politikai elemző, civil aktivista és újságíró vett részt, mint politikus. S éppen ez a jó benne: nem üresen csengő diskurzusok, hanem szakemberek által tartott előadások hangzanak el, a fiatalok pedig jobbnál jobb ötletekkel, kezdeményezésekkel rukkolnak elő a fórum tematikájával kapcsolatban.Idén a demokrácia és a béke kapcsolata került terítékre. A nyitórendezvényen elhangzott: az utóbbi időszakban növekedett a nem demokratikus országok száma a világban. A szakemberek megállapították: kevesebb az országok közötti, viszont annál több az államokon belüli katonai konfliktusok száma. A béke hiánya pedig, állapították meg, veszélyezteti a demokratikus berendezkedést.
A karikatúristák kiváló munkát végeztek, az ülésszak során folyamatosan kipellengérezték a különböző helyzeteket (A szerző felvételei)
A szakemberek azt is megállapították, hogy tavaly a világ 17,5 trillió dollárt „fektetett be” erőszakos cselekményekbe: ebből a pénzből az államok és a paramilitáris csoportok fegyvereket, rakétákat, bombákat, gránátokat, kétéltű járműveket, tankokat, rakétavetőket, helikoptereket, repülőgépeket, katonai célokra használt műholdakat, radarokat és más eszközöket vásároltak.Megállapították azt is: vannak olyan országok, amelyek a demokratikus berendezkedés látszatát keltik, illetve biztosítják a jólétet és a biztonságot az állampolgárok számára, de nem gyakorolják a hatalmi ágak elválasztását, a kiegyensúlyozott igazságszolgáltatást, a jogállamiságot. Ilyen esetben az országok közötti és a társadalmakon belüli béke sérül, és erőszakos cselekmények alakulhatnak ki.
„Nem mehetünk iskolába, egyetemre”
A Szabadság munkatársa a fórumon jelen lévő és panelbeszélgetésen részt vevő Zarifa Ghafarit, Afganisztán egyik első női polgármesterét kérdezte a megpróbáltatásokról. A Kabulban 1994-ben született hölgy egyben országa legfiatalabb női elöljárója lett 24 évesen, később pedig az afgán védelmi minisztériumnál dolgozott. Ghafari hároméves volt, amikor a tálibok kitiltották a nőket az iskolából; eddigi élete során hatszor követtek el ellene merényletet, az édesapját meggyilkolták. A Pandzsáb Egyetemen tanult, majd miután hazatért Indiából, saját rádióállomást alapított vidéki nőknek Afganisztán Vardak tartományában. A 2021. augusztusi tálib hatalomátvétel után családjával Németországba menekült.
Zarifa Ghafari, akit hatszor próbáltak megölni Afganisztánban, reméli, a lánya más országot talál, amikor vissztatér
– Szörnyű állapotok uralkodnak Afganisztánban, amelyet jelenleg a tálibok uralnak. A nők nem járhatnak iskolába, egyetemre, de nem járhatnak dolgozni sem annak érdekében, hogy etethessék a gyermekeiket. A lakosság helyzetét a földrengések is lényegesen megnehezítették: Herát tartományban több mint 50 ezer személyt nagyon hátrányosan érintett a földmozgás. A helyzetet súlyosbítja, hogy Pakisztán kitoloncolja az afgán menekülteket, amelyeknek a túlnyomó többsége olyan nő, aki a tálib hatalomátvételt követően oda ment tanulni – jelentette ki Ghafari.Kijelentette: a rendkívül rossz helyzet ellenére derűlátó és bizakodó.
– Kis fények csillannak fel az afgán társadalomban, a nők emancipációja kialakulóban van. Abban reménykedem, hogy a most még csak csecsemő lányom más országot talál majd – fogalmazott.
Mint mondta, azért volt jelen a Világfórum a demokráciáért rendezvényén, hogy a nemzetközi közösség napirendjén tartsa az afganisztáni helyzetet és felszólaljon a nőket ért igazságtalanság és elnyomás ellen.
– Rossz volt a világ vezetőinek azon döntése, hogy átengedik a hatalmat a táliboknak, hiszen az afgán nép szenved. Remélem, nemsokára olyan Afganisztánt ismer meg az ország, amelyben a nők is gyakorolhatják természetes jogaikat.Ghafari kijelentette: legutoljára 2022 februárjában, néhány napig járt az országban.
Ghafari a halálfenyegetések ellenére visszatért Afganisztánba
– Nem érdekeltek a kockázatok és az esetleges következmények, visszamentem. Afganisztán az én országom is, én is rendelkezem vele. Mindig veszélyes, de nem tehettem meg, hogy ne menjek haza. Bátrabbak azok a nők, akik az utcára vonultak a jogaikért, és akiket a tálibok emiatt letartóztattak és megkínoztak. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az országon kívül is hallható legyen a szavunk, jelenleg én is ezt a munkát végzem, hiszen külső nyomás nélkül nem lesznek változások Afganisztánban – nyilatkozta.
Szerinte az afgán nép bízott a nemzetközi közösségben, amely kiábrándította.– Ezután csak magunkban bízhatunk, magunkra vagyunk utalva. Nekünk magunknak kell megváltoztatnunk az országot. A tálib hatalomátvétel és -gyakorlás már nincs a nemzetközi közösség napirendjén, miután megannyi más gondja és baja van a világnak: zajlik az ukrajnai háború, s Izraelben is kirobbant egy. Feladatunk az is, hogy az afgánok igen nehéz helyzetét a különböző európai és amerikai fórumok napirendjén tartsuk – mondta a Szabadságnak a fiatal nő.
Újságírók védelme... Mexikóban
A fórum keretében idén is kiosztották az Innováció a Demokráciáért díjat, amelyet mexikói csapat nyert meg. A nyertes fiatalok DDLD Living Archive – Defensores de la Democracia (DDLD) elnevezésű szervezetének a fő célja, hogy megakadályozza az újságírók elleni erőszakot Mexikóban, amely az újságírók számára az egyik legveszélyesebb ország.A DDLD Living Archive az első olyan online, nyilvános, kereshető archívum, amely megőrzi, katalogizálja és összesíti a Mexikóban meggyilkolt újságírók munkáját. Mielőtt létrehozták volna az archívumot, a Mexikóban meggyilkolt helyi újságírók által készített munkák, oknyomozó riportok szétszórva hevertek pincékben szerte az országban, vagy gyorsan eltűntek. Ezeknek a munkáknak a nagy részét olyan újságírók publikálták, akik saját médiát alapítottak és elvétve publikáltak.
Fotókiállítás az ukrajnai háborúról
Ugyanakkor néhányan csupán a közösségi médiában posztoltak, másoknak blogjuk vagy honlapjuk volt, és még többen nyomtatták és fénymásolták saját, rögtönzött újságjaikat, amelyeket a városokban kínáltak. Az archívum célja, hogy ezeket a munkákat megőrizzék, hogy ezzel is tisztelegjenek örökségük előtt, miközben olyan eszközzé válnak, amelyet elemezhetünk annak érdekében, hogy trendeket találjanak a riporterek elleni erőszakos cselekmények mintáinak jobb megértéséhez.A díjat Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács elnöke Alejandra Ibarra Chaoulnak, a csoport képviselőjének adta át.A szervezők szerint a Világfórum a demokráciáért egyedülálló platformot biztosít a politikai döntéshozók és aktivisták számára, hogy megvitassák a demokráciák előtt álló legfontosabb kihívások megoldásait világszerte. A fórum a kísérleti kezdeményezések és gyakorlatok azonosításával és elemzésével kiemeli és ösztönzi az alulról jövő demokráciainnovációkat és azok rendszerszintű átadását a demokratikus társadalmak alapjainak megerősítése érdekében. A fórum így hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez a részvételi és befogadóbb struktúrák és intézmények irányába.
Egy perc néma csend a háborúk áldozataiért
