Megjelent a Szabadság és az EKE – Kolozsvár 1891 turistamelléklete, az Erdély augusztusi számában.
Zilah felől jövet már messziről megpillantjuk a jellegzetes alakú szilágysomlyói Magura-hegyet. A Magura a szilágysági dombvidék része, 596 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A hegyet délről érintő Kraszna-folyó a nyugati oldalán megkerüli azt és észak felé folytatja útját. Elhagyjuk a hagymájáról híres Szilágyperecsen települést, amelynek évszázados múltját hagymaszobor hirdeti a községközpont iskolájának udvarán, majd nemsokára megérkezünk Somlyóra.
A Báthory kastély romjai FOTÓ: PÁL GYÖNGYISzilágysomlyó Szilágy megye második legjelentősebb városa, lakosainak egyharmada magyar anyanyelvű. Somlyón az első házak a Magura alján levő teraszokon épülhettek, onnan terjedt tovább a település a Kraszna-folyó felé. Somlyó most a Kraszna két oldalán terül el, a folyó két partját szép nagy fűzfák szegélyezik, vizén vadrucák úszkálnak. Somlyó fő természeti kincsét a kitűnő szőlőt termő Magura napsütötte oldalai jelentik. A savas kőzetek magas savtartalma miatt az itt termelt szőlő megfelelő a pezsgőgyártáshoz. A hegy oldalába a helyiek pincéket is vájtak.
A várost 1251-ben Vathasomlyova néven említették először. A som- kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. A somló lassan omladozó hegyet jelent, a régi magyar somlik, somosodik (csuszamlik) igéből származik, és megcsuszamló oldalú hegyet jelent.
Szilágysomlyón először a városközpontban nézünk körül. A Báthory család ősi fészke (1351 óta), Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A város központjában levő Báthory-kastély 1592-ben épült, sokszor megrongálódott a csaták alatt. A kastélyt 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól, később a Bánffyak birtokolták, majd 1703-ban Rákóczi kurucai foglalták el. A habsburgok nem törődtek a várral, így lassan romosodni kezdett, egyes épületeit le is kellett bontani. Napjainkra a várból a háromszintes kapuépület, a félköríves nyílású reneszánsz főkapu (a kiemelt zárókövön még felismerhetők a Báthory-címer sárkányfogai) és két sarokbástya látható. Számos legenda fűződik a család állítólagos Bátor nevű őséhez, annak a sárkánnyal való küzdelméhez. A hős megölte a szörnyeteget, s hogy bizonyságát vigye tettének, kitörte a sárkány három fogát. A király megjutalmazta, s három sárkányfogat felmutató címert adományozott neki – tartja a családi jelkép eredetéről szóló legenda.
A szilágysomlyói római katolikus templomot 1534-ben Báthory István erdélyi vajda és felesége, Telegdy Katalin építette fiuk születésének tiszteletére, aki később erdélyi fejedelem és lengyel király lett. A somlyói reformátusok már a XVI. században is rendelkeztek templommal, de ezeket több ízben lerombolták. A ma is látható református templom 1729 és 1736 között épült, 27 méter magas kőtornyát a XIX. század elején építették hozzá. A gyönyörű népművészeti motívumos kazettás mennyezetet 1737-ben készítették. Az egykori zsinagóga (1876) épületében holokausztmúzeumot nyitottak. A település fejlődése 1890-től kezdődött, a Szilágyság azonban ezután is elmaradt a látványosan fejlődő tájegységek mögött, inkább a kisiparosok, kiskereskedők városa maradt.
Kilátás a Sólyomkőről FOTÓ: PÁL GYÖNGYIA város másik nevezetessége a szilágysomlyói Silvania pezsgőgyár, telefonon kértünk időpontot, hogy meglátogassuk. Évente négy-ötmillió palack pezsgőt termelt a kommunizmus éveiben a hazai és nemzetközi piacra. A kilencvenes években, a rendszerváltás utáni bizonytalan esztendőkben Románia második legnagyobb pezsgőgyára tíz év alatt teljesen leépült, többször is gazdát cserélt. A pezsgőgyár évekig a hatalmas készletek eladásából tartotta fenn magát, de a termelésbe nem fektetett pénzt. Az újra eladásra kínált, romos állapotban levő üzemet egy szilágysági székhelyű cég vásárolta meg. Az új tulajdonos a pezsgőgyártás újraindítása mellett turisztikai terveket is szövöget: a Szilágysomlyóra látogatóknak megmutatnák a pincelabirintus egy részét, kóstolót szerveznének, és vásárolni is lehetne a bejárat melletti üzletben. A pincelabirintus 3,5 kilométer hosszú, 200 évvel ezelőtt vájták a sziklában, a hőmérséklet télen-nyáron 12 oC, és a falakon levő penész biztosítja az optimális körülményeket. A felszerelés egy részét korszerűsítették, háromszázezer palack kapacitással indították újra a termelést.
Somlyót erdőborította dombok veszik körül, leglátványosabb a szilágysomlyói Magura. Pár évvel ezelőtt, 2018 augusztusában fordultunk meg Somlyón, felmentünk a Magurára, kimásztunk a Várhegyre és a Sólyomkőre is, ahonnan csodálatos panoráma tárult elénk. Az idén az esős június és július után augusztusra végre megjött az igazi nyár. Az utcán a kijelző tábla 36 oC mutat, néha még többet. Ebben a melegben nem igazán kívánkozunk a Magura meredek oldalát járni – majd egy másik alkalommal, ha enyhül a forróság. Most inkább a Kraszna parti fűzfák alatti árnyas sétányt választjuk, vagy a központi gondozott kis parkot, ahol szép szökőkút szórja a vízsugarakat és a közelben jóízű, hideg fagylaltot is lehet vásárolni. A parkban látható a Szentháromság oszlop (Pestis szobor), amely 1772-től áll azon a helyen. Egyes vélemények szerint a város lakossága hálából állította, amiért a pestisjárvány elkerülte Szilágysomlyót. Szeretnénk néhány fényképet a városról, ha már a Magurára való kirándulásról lemondtuk, más kilátóhelyet próbálunk keresni. Így elsétálunk a Fenyő (Brădet) panzió teraszára, de a fák lombkoronái miatt csak kis része látszik a városnak. Végül sikerül fotózásra alkalmas kilátó pontot találni a város déli részén, a Horea utcában épült új ortodox templom melletti magaslatról szép kilátás nyílik a városra és a szemben levő Magurára. A városnak ezen a részén rengeteg az új ház és soknak most rakják le az alapját.
Felkeressük a heti vásárt is, amit Somlyón minden hét péntekén tartják, ahol a környék termelői és kézművesei sorakoztatják fel termékeiket. Zöldségpiac, tejtermék, fából faragott dolgok, szerszámok, ruhák és cipők, változatos a felhozatal.
Szilágysomlyó közelében sok turisztikai látnivaló közül lehet választani. Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek, köztük a megyeszékhely, Zilah ivóvízellátását biztosítja. A Szilágybagosi Termálfürdő kellemes vize több betegség kezelésére is alkalmas.
Szeretnénk hazatérés előtt egy kis emléket, képeslapot, hűtőmágnest vagy hasonló emléktárgyat vásárolni az otthoniaknak, de sajnos ilyesmit nem találunk az üzletekben. Reméljük, hogy kárpótlásként szolgálhat a gyár meglátogatásakor vásárolt Silvania pezsgő és a Somlyón készült fényképeink.
A pezsgőgyár pincelabirintusában FOTÓ: PÁL GYÖNGYI
