David Crescenzi karmester, aki tavaly szeptembertől tölti be a Román Opera művészeti igazgatói tisztségét, először a fiatal szólisták odaadását emelte ki.
– Ezt a színrevitelt Donizetti is szeretné. Hagyományos rendezés, de ez inkább a klasszikus szépségeszmény tükrözésére vonatkozik – közölte az opera férfi főszerepét, Nemorinót éneklő Stefan Pop, aki 2010-ben vált világhírűvé, amikor megnyerte a Placido Domingo által alapított nemzetközi Operalia énekverseny fődíját.
– Örülök, hogy ebben a darabban léphetek a kolozsvári színpadra. Célunk, hogy a színpadon a munka során érzett örömöt átadjuk a kolozsvári közönségnek. Ahogy Sergiu Celibidache (1912–1996) világhírű román karmester mondta egykor: a művészet az egyedüli út a szabadsághoz. Mi is ezt éreztük a próbafolyamat során – állította Luiza Fátyol szoprán, a női főszereplő, Adina tolmácsolója, akinek pár éves külföldi éneklés után ez lesz az első romániai, kolozsvári fellépése.
Matteo Mazzoni öt évvel ezelőtt már rendezte Jászvásáron G. Rossini A szevillai borbély című operáját, azóta több romániai operaházzal is dolgozott. Erről a Donizetti-operáról, amit először 2008-ban rendezett meg Olaszországban, azt mondta: az emberi jóság megtestesülése. – Minden férfiban benne van a fiatal és szerelmes Nemorino, a katonás Belcore és a csalafinta Dulcamara. A vígoperákban hangsúlyosabbá válnak az énekes színészi kvalitásai. A szerelem, a fiatalság örök érvényű. Ezért bízom abban, hogy a mai fiatalok is szeretni fogják ezt az operát. Hamisítatlan olasz és XVIII. századi hangulatot viszek a színpadra – válaszolta a rendező a Szabadság kérdésére, miszerint miért gondolják, hogy a mostani fiataloknak tetszeni fog ez a kedves, naiv történet. Megtudtuk: a mű díszleteit és néhány kosztümöt a debreceni Csokonai Színháztól kölcsönöztek, és egy évig használhatják ezeket.
A karmester sajnálattal közölte, hogy az operához szükséges kis létszámú kórus tagjai közül többen lebetegedtek, meghűltek, de bíznak abban, hogy a bemutatóig meggyógyulnak.
