Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont 2020 őszén – az országban elsőként – a koronavírus-fertőzés ellen a szervezet által termelt antitestek kimutatására alkalmas tesztet fejlesztett ki és dobott piacra. A dr. Fejér Szilárd kémikus, kutató által vezetett laboratórium, valamint az ahhoz tartozó, SARS-CoV-2 antitestek kimutatására alkalmas teszteket gyártó Proel Biotech startup most új, fontos kutatási eredményekről számolt be – tájékoztat a Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont sajtóirodája.
A romániai oltáskampány kezdetekor a Pro-Vitam és a Proel Biotech 122, hazai egészségügyi dolgozó SARS-CoV-2 antitest-szintjének változását követte figyelemmel. Az elmúlt időszakban összegyűlt információk felhasználhatók a második oltás beadási idejének ideális meghatározásához, valamint egy esetleges harmadik oltás beadási kritériumainak kidolgozásához. A kutatáshoz a Proel Biotech startup által – Romániában egyedüliként – kifejlesztett és fentebb említett SARS-CoV-2 IgG antitest-tesztet használták, amely az összes, jelenleg forgalomban lévő védőoltásra adott antitestes immunválasz vizsgálatára alkalmas, s amellyel kizárólag az erősen kötődő IgG típusú antitestek mérhetők.
Különböző eredmények a meg nem fertőződöttek és a betegségen átesettek esetében
- Azok esetében, akik már korábban átestek a betegségen, a BioNTech/Pfizer oltás első dózisa emlékeztető oltásként működik. Ennek megfelelően napokon belül erős antitesttermelést vált ki náluk a vakcina. Ezzel szemben azoknál, akik még nem estek át a koronavírus-fertőzésen, s így kapják meg a védőoltás első adagját, az immunválasz kialakulása csak fokozatos, de tíz nappal az oltás második adagjának beadását követően már mindenkinek van kimutatható mennyiségű antitestje. Ezek átlagos mennyisége a következő hetekben folyamatosan kevesebb, mint a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében – mondta dr. Fejér Szilárd. A kutatócsoport vezetője hozzátette: a SARS-CoV-2 IgG antitestek mennyisége az oltás utáni hónapokban lassú csökkenésnek indul.
- Az oltás után négy hónappal a vizsgált 122 személyből csupán 15 személynek csökkent 1 AU/ml érték alá az antitest mennyisége. Ezen értéknél hozzávetőlegesen 50% az esélye annak, hogy az érintett személy rendelkezik annyi, ún. neutralizáló antitesttel, amely laboratóriumi kísérletekkel bizonyíthatóan elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a sejttenyészetek megfertőződését – mondta a kémikus-kutató, megjegyezve, hogy ez a 15 személy előzőleg nem esett át a koronavírus-fertőzésen, míg az összes, korábban megfertőződött személy négy hónappal az oltást követően is bőven mérhető antitestszinttel rendelkezik.
Jobban védene az oltás, ha később adnák a vakcina második dózisát
A kutatócsoport eredményeinek elemzéséből kitűnik: a romániai oltásprogram hatékonysága növelhető lenne, ha a második oltás beadását eltolnák néhány héttel.
- Négy hónap után a fertőzésen át nem esett, de beoltott személyek átlagos antitestszintje és az értékek eloszlása hasonló a fertőzésen már átesett személyek oltás előtti antitestszintjéhez. Ha a meg nem fertőződött, de beoltott személyek a következő periódusban megkapnák a vakcina harmadik adagját is, az valószínűleg a fertőzésen már átesettekhez hasonló, erős immunválaszt eredményezne. Kutatási eredményeink azt sugallják, hogy a második oltás idejének néhány hetes eltolásával jóval tartósabb immunválaszt válthatnánk ki, s erre vonatkozóan biztató szakirodalmi adatok vannak Angliából is – mondta Fejér Szilárd, majd hozzátette: ezen feltételezés alátámasztására további vizsgálatokra is szükség lenne.
A kutatók megállapították továbbá, hogy a mostanihoz hasonló antitest-dinamikai vizsgálatok nagyon fontosak lesznek az elkövetkezőkben ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal tudják megvédeni a fertőzésnek különösen kitett csoportokat. Ennek fényében elképzelhető, hogy az oltási stratégiát aszerint kell majd alakítani a veszélyeztetett csoportok esetében, hogy adott idő után van-e megfelelő mennyiségű antitest a szervezetükben. Az, hogy mi ez a „megfelelő mennyiség”, még nem ismert. Ugyanígy fontos lesz a mért mennyiség standardizálása, hogy a különböző laboratóriumokban kapott értékek legalább nagyságrendileg összehasonlíthatók legyenek. (A Proel Biotech tesztjét már összehangolták az Egészségügyi Világszervezet standardjával.)
A súlyos megbetegedések ellen maximálisan véd a vakcina
A kutatócsoport eredményei alapján megállapítható: még nem tudni, hogy a védőoltások által kiváltott antitestes immunválasz mennyire függ össze a védelemmel, de az bizton állítható, hogy a védőoltások hatékonysága a súlyos megbetegedések ellen maximális. A vizsgált 122 egészségügyi dolgozóból két személynél igazoltak koronavírus-fertőzést az elmúlt 4 hónap során, ebből az egyik nem kapott második oltást, és mindkét eset enyhe lefolyású volt. Ez különösen figyelemreméltó eredmény, hiszen a vizsgálat időtartama a teljes romániai harmadik hullámot magában foglalta, és a résztvevő személyek mindegyike – egészségügyi dolgozók lévén – nap mint nap ki volt téve a koronavírus-fertőzés veszélyének.
Borítókép: illusztráció
