Marcu Felix múzeumigazgató: tavasszal újranyithatjuk a középkori kőtárat

Az intézményvezető nem kommentálta Emil Boc októberi kirohanását

A Báthory-címert ábrázoló építési tábla (Rohonyi D. Iván felvétele)
Ma a Szabadság érdeklődésére az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum menedzsere kijelentette: a jelenlegi tervek szerint tavasszal újranyitják az október utolsó napjaiban bezárt középkori és kora újkori kőtárat. A kincses Kolozsvárt idéző lapidárium három évtized után vált láthatóvá 2023 végén, majd hivatalosan azért zárt be közvetlenül az ünnepélyes megnyitó után, már másnap, mert a közintézmény akkori sajtóközleménye szerint: „új, váratlan lehetőségek merültek fel a kiállítás kiterjesztésére, amely a tárlat római lapidárium gyűjteményével válik hamarosan teljessé”. Egybehangzó sajtóértesülések szerint viszont az avató ünnepségen Kolozsvár polgármestere kifogásolható stílusban „leteremtette” Marcu Felix-Florin menedzsert a város római jellegét bemutató kőemlékek hiánya miatt.

Felvetésünkre az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum menedzsere hangsúlyozta: a tárlatot csak ideiglenesen zárták be.

– A városban elterjedt hírekkel ellentétben nem Emil Boc polgármester záratta be tárlatot. Nem is teheti meg, hiszen az intézmény nem a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, hanem a Bukarestben székelő művelődési minisztérium hatáskörébe tartozik. Hogy a városvezető kisebb botrányt keltett a megnyitón? Erről, kérem, őt kérdezze. Én csak azt tudom elmondani: azért zártuk be, hogy egy még nagyobb, bővebb, átfogóbb kiállítást nyissunk meg – szögezte le a menedzser.

Hozzátette: arról van tulajdonképpen szó, hogy amíg a római és a középkori, illetve kora újkori kőanyagot nem tudják együttesen bemutatni, addig a lapidárium zárva marad. 

Ha van pénz, két hónap alatt mindkét tárlak megnyitható

– Reményem szerint tavasszal mindkettőt megnyitjuk. A római kori lapidárium kialakítására vonatkozó műszaki és szakmai terveket még decemberben elkészítettük, előterjesztettük, a többi az országos és a művelődési tárca költségvetésétől függ. Amennyiben megkapjuk a megfelelő pénzt, két hónap leforgása alatt mindkét tárlatot megnyithatnánk, mert a dolgok nem annyira bonyolultak – fogalmazott az intézményvezető.

Marcu Felix-Florin lapuknak kijelentette: a tervek szerint ebben a pillanatban az eddig befektetett összeg mellett még 600-700 ezer lejre, azaz 120-140 ezer euróra lenne szükség. 

– Elvileg a saját bevételeiből a múzeum is elő tudná teremteni ezt az összeget, de számítunk a művelődési minisztérium támogatására. A gond az, hogy a saját bevételekre inkább az év második felében számíthatunk, addig a tárca támogatására lenne szükségünk. Az ígéret megvan, lássuk a konkrétumokat – mondta a menedzser.

Az első világháború előtti helyiségben

Kijelentette: mihelyt megkapják a pénzt, a római lapidárium rövid időn belül látogatható lesz, s vele együtt újranyitják a középkori és kora újkori kőtárat is. 

– A két kiállítási tér úgymond kommunikál egymással, a római lapidárium volt az első, amelyik megnyílt, s mihelyt befejezzük a munkálatokat az utóbbinál, a kettő együtt lesz látogatható. Hogy tavaly ősszel miért nem nyitottuk meg mindkettőt egyszerre? Mert a középkori és kora újkori lapidárium kedvező helyzetbe került a múzeum régi szárnyánál 2016-ben elkezdett és időközben befejezett restaurálási és állagmegőrzési munkálatok kapcsán.  Ezeknek köszönhetően a korábbinál sokkal jobb és megfelelőbb helyiséget alakítottunk ki ott, ahol az első világháború előtt is lapidárium volt. Természetesen a középkori és kora újkori kőtárat az imént említett régi helyén átrendeztük, restauráltuk és megfelelőképpen mutattuk be – jegyezte meg a menedzser.

Elmagyarázta, hogy a 19. században épített épületszárnyban problémák jelentkeznek, olyanok, amelyekre senki sem számított. Szerinte sok minden közrejátszott a középkori és kora újkori lapidárium bezárására vonatkozó döntés meghozatalakor. Reméli, hogy tavasszal minden rendben lesz, és a két kőtár ismét látogatható lesz a nagyközönség számára. 

„Nem kommentálom Emil Boc reakcióját”

Marcu Felix-Florin ismételt kérdésünkre sem kívánta kommentálni Emil Boc polgármester tavaly őszi reakcióját, amely Báthory Kristóf és II. Rákoczi György idejében készült építési táblát is tartalmazó lapidárium bezárásához vezetett. Akkor a múzeum vezetősége azt állította: „technikai okok” állnak a lezárás mögött, a berendezések meghibásodása veszélyezteti a műemléktárgyak biztonságát.

– Nem politikus, hanem archeológus vagyok, aki igyekszik a legjobban végezni a szakmáját. Nem kívánunk részt venni semmilyen politikai vitában, ezért nem kommentálom Emil Boc polgármester reakcióját. Annyit viszont elmondhatok, hogy a városháza és a megyei tanács támogatása is nagyon fontos.  Az ezekkel az intézményekkel való együttműködés nélkül lehetetlen elvégezni régészi munkánkat. Itt van például a Caragiale-park, következik a metróépítés, amelyek kapcsán még a polgármesteri hivatallal is jó az együttműködés. Ugyan nem vagyunk a polgármesteri hivatalnak alárendelt intézmény, de az együttműködés elengedhetetlen – fogalmazott a vezető.

Módosítanak a középkori lapidárium összetételén?

Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum menedzserétől azt is megkérdeztük, változtatnak-e valamit a középkori és kora újkori lapidárium összetételén. 

– A kiállítás változatlan marad, ugyanolyan formában látható majd, mint a tavaly őszi megnyitón. Az alapja természetesen az első világháború előtti lapidárium, szinte ugyanolyan, mint az akkori megnyitón volt. A tavalyi megnyitó előtt a darabokat próbáltuk elhelyezni Kolozsvár térképén, hogy a látogatók azonosítani tudják a származási helyüket. Abban reménykedek, hogy a megfelelő anyagi források biztosításával az elkövetkező években interaktív kiállítást tekinthessenek meg a lapidáriumra kíváncsi hazaiak és külföldiek – mondta a Szabadságnak Marcu Felix-Florin.

*** Kapcsolódik: