A központi választási bizottság (BEC) által kedd este közzétett – 99 százalékos feldolgozottságot tükröző – részeredmények szerint a PMP szenátusi jelöltlistái a voksok 4,9, a képviselőházi listái a szavazatok 4,78 százalékát szerezték meg.Tomac közölte: vállalja a felelősséget a kudarcért, a párt vezetését Marius Paşcan ügyvezető elnökre bízza. (Pascan egyebek közt magyarellenes parlamenti felszólalásairól ismert.) Hozzátette: a PMP-nek 50 polgármestere, 2000 önkormányzati képviselője van, tagjait meggyőződésük és nem önös érdekek vezérlik. A PMP új vezetőségét a hamarosan megrendezendő kongresszuson választják meg.
A PMP-t a 2008-2012 között kormányon lévő egykori Demokrata Liberális Pártból (PDL) kivált politikusok jegyezték be 2014-ben, az akkor még államfői tisztséget betöltő Traian Băsescu védnöksége alatt, miután a 2012-es választási vereség után a PDL tisztújító kongresszusán nem a Băsescu által nyíltan támogatott Elena Udrea volt turisztikai minisztert választották a párt élére. Az Európai Néppártba (EPP) is felvett PMP azóta két európai parlamenti (EP-) választáson, két önkormányzati választáson és a 2016-os parlamenti választásokon is a voksok több mint 5 százalékát szerezte meg, de támogatottsága sosem érte el a tíz százalékot.
A közvélemény-kutatások által már évek óta a választások küszöb alatt mért PMP-t tavaly és idén is Băsescu „mentette” meg: jelöltette magát – és mandátumot is szerzett – az EP-választáson, idén szeptemberben pedig esélytelenül is indult a bukaresti főpolgármester-választáson, amelynek nyomán a PMP a politikai voksok mintegy 6 százalékát szerezte meg az önkormányzati választásokon.
