Körvonalazódik a vakcinaútlevél: jogokat ad vagy elvesz?

Eckstein: legyen egyensúlyban az emberi jog és közegészségügyi elvárás

Körvonalazódik a vakcinaútlevél: jogokat ad vagy elvesz?
Egyre inkább téma, hogy az új koronavírus elleni beoltottság mit fog jelenteni, hol és mikor válhat szükségessé az úgynevezett Covid-19 oltási igazolvány: lehet-e például az egyetlen járható út arra, hogy korlátozások nélkül külföldre utazhassunk, hogy a repülőre felengedjenek? Eljuthatunk-e odáig, hogy egy állásinterjúra csak akkor engednek be, ha bizonyítjuk, hogy be vagyunk oltva? Lehet, hogy a bevsárlóközpontokba, mozikba vagy éppen a színházba se mehetünk majd beoltatlanul? Sőt, talán esküvőkre sem, ha azt rendezvényszervező cég szervezi? Mindez végső soron diszkriminációhoz, az immunizáltak és a be nem oltottak közötti szakadékhoz vezet? A be nem oltottak másodrendű polgárok lesznek? Annak ellenére, hogy nem kötelező a vakcina, úgy tűnik, gyakorlatilag mégis kötelezővé tennék… Eckstein-Kovács Péter ügyvéd természetesnek véli, hogy a beoltott személyek például könnyebben utazhassanak.

Virtuális csúcstalálkozót szerveznek csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfői, és a tanácskozást előkészítő miniszterek hétfői online megbeszélésén megállapodtak abban, hogy elemzik majd az úgynevezett Covid-19 oltási igazolványról szóló témát is. Közös álláspontot sürgetnek arról, hogyan nézzen ki a vakcinaigazolás, amelyet az összes tagállam el tudjon fogadni. Ezek az okmányok felválthatnák a tesztelésre és a karanténra vonatkozó előírásokat. Heiko Maas, Németország külügyminisztere még vasárnap kijelentette, hogy hamarabb kellene engedni az éttermekbe és mozikba való visszatérést azoknak az embereknek, akik már beoltották magukat a vakcinával. Hírek szerint a nagyobb nemzetközi légitársaságok akár már tavasztól követelhetik az utasoktól a „vakcinaútlevelet”. Egyes felvetések szerint Nagy-Britanniában a sportesemények, koncertek, egyes szórakozóhelyek, múzeumok látogatása csak oltási igazolvánnyal lesz lehetséges…

Az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke, Maros Sefcovic a hétfői ülés után azt mondta: szükség van az oltási adatok elektronikus nyilvántartására és megosztására, de csak későbbi időpontban és alapos mérlegelés után lehet dönteni a koronavírus elleni oltottságot igazoló okmány alkalmazási köréről, hiszen számos jogi kérdést vet fel egy ilyen igazolvány használata, és amely szerinte nem vezethet a polgárok jogainak a korlátozásához vagy megkülönböztető bánásmódhoz. Az EB alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy a vakcina csak és kizárólag önkéntes lehet, arra való tekintettel is, hogy egyes emberek nem kaphatják meg egészségügyi okokból, vagy saját akaratukból nem akarják beoltatni magukat. Sefcovic szerint az emberek szabadságjogait nem szabad korlátozni, de úgy vélekedett, utazás esetén nem kizárható az oltási igazolás kritériummá válása egyes országokban, mint jelenleg a negatív koronavírusteszt felmutatása. Sefcovic hozzátette, az országoknak együtt kell működni, hogy ne sérüljön az emberek és a munkaerő szabad áramlása.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek küldött hétfői levelében a legsürgetőbb kérdések között az oltási kampányok folytatását említette. Jó hírnek nevezte, hogy az EU már két vakcina uniós használatát engedélyezte és további négyhez biztosíthat hozzáférést a nemrégiben kötött megállapodások révén. Közölte, hogy a tagállami vezetők megvitatják majd a beoltást igazoló oltási könyv közös bevezetésének lehetőségét és azt, hogy mely esetekben és körülmények között lehetne használni az igazolást. Az ET elnöke bejelentette, hogy ezt a témát közvitára is meghirdetik.
 
Az ügyben Klaus Iohannis államfő is kifejtette véleményét a napokban. Elmondta, a Covid-útlevél nem jó ötlet, mert olyan diszkriminációs keretrendszert teremtene, ami elfogadhatatlan. Szerinte az oltási bizonylatra szükség van, de azt csak orvosi okokból kellene használni, például arra, hogy követni lehessen, mikor kell megkapnia az illető személynek az oltás második dózisát. „Ha azonba arra használjuk a bizonylatot, hogy a lakosságot két részre osszuk – beoltottakra és nem beoltottakra –, az nekem nem tűnik jó dolognak” – idézi Iohannist a Mediafax.

A téma kapcsán Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, volt kisebbségügyi miniszter és államfői tanácsos úgy vélekedik, hogy emberjogi szempontból talán a legfőbb elv a habeas corpus – amely biztosítja a személyes szabadságot: „Mindenki rendelkezik a testével, és ez igazán nem jelenthet problémát, legalábbis Európában, mert a kötelező vakcina nem nyert teret, és mindenkinek a szabad belátása, hogy beoltatja magát vagy sem” – mondta érdeklődésünkre az ügyvéd.
 
A másik alapvető emberi jogból kiindulva, hogy mindenkinek a szabadsága addig terjed, ameddig más szabadságát nem korlátozza, úgy látja, hogy a gyakorlatban két kérdés merült fel: az egyik a szabad helyváltoztatáshoz való jog, amelyik szintén alapvető emberi jog a véleménye szerint, de amelyik nem feltétel nélküli. Ez esetben azt látja körvonalazódni, hogy azok számára, akik beoltatták magukat, mondhatni pozitív bánásmód jár, ami szerint természetes: „Miért ülj karanténban tizennégy napot, ha be vagy oltva kétszer is, és eltelt egy hónap az első oltás után? Tehát ez természetes, és nem jelent diszkriminációt másokkal szemben, hogy a beoltott személyek könnyebben tudjanak utazni, korlátozó intézkedések hiányában”. Eckstein-Kovács Péter azt is hozzáfűzte, hogy természetesen azoknak is utazási szabadság jár, akik nem akarják vagy nem tudják beoltatni magukat, de természetesnek tartja a velük szemben alkalmazott óvatossági közegészségügyi intézkedéseket, amelyek továbbra is fenn fognak maradni.
 
A másik kérdést veszélyesebbnek tartja, és ezt egy családorvos álláspontja hozta előtérbe, aki kijelentette, nem hajlandó fogadni azokat a betegeit, akik nem oltatták be magukat. A szakember szerint ezt a gyakorlatot vissza kell utasítani, hiszen „az orvosnak kötelessége a bajba jutott beteg embernek segíteni akkor is, ha bubópestise van és akkor is, ha nem oltatta be magát – persze, a megfelelő óvatossági körülmények között”. Emlékeztetett, hogy a legelejétől fogva mondta, miszerint a járvány ürügyén sok emberi jogot indokolatlanul korlátoztak és korlátoznak mai napig is, ebben egyetért a nép ügyvédjével, Renate Weberrel. Úgy véli ugyanakkor, hogy mint mindenben, itt is egyensúlynak kell lennie az emberi jogok és a közegészségügyi elvárások között, ami nem áthidalhatatlan dolog. Valószínű, hogy a szabályok is változni fognak a tömeges oltások tükrében, és nyilván nagyobb a közegészségügyi óvatossági elvárás azokkal szemben, akik nem oltatják be magukat – összegzett az ügyvéd. 

Nem kell karanténba vonulniuk a Romániába beutazóknak, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeznek, ha megkapták a koronavírus elleni oltás második dózisát és a második oltás időpontjától eltelt legalább 10 nap – döntötte el hétfői ülésén az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU). Az immunizált személynek határátlépéskor igazolnia kell, hogy megkapta a koronavírus elleni oltás második dózisát. Ezt a dokumentumot az az intézmény állítja ki, ahol a vakcinát beadták. A CNSU nem pontosította, hogy le kell-e fordítani románra a külföldön kiállított igazolást. A testület hétfői határozata értelmében mentesülnek a karantén alól azok is, akik fertőzött személlyel érintkeztek több mint 10 nappal a második dózis beadása után. Ugyanakkor a 10. napon feloldják a karantént azok esetében, akiknek a 8. napon végzett koronavírustesztje negatív és tünetmentesek. A CNSU arról is határozott, hogy nem kell karanténba vonulniuk Romániában azoknak a Nagy-Britanniából érkezőknek sem, akiknek korábban pozitív volt a tesztjük, de a fertőzés kimutatásától legkevesebb 14 nap és nem több mint 90 nap telt el. A testület frissítette a járványügyi szempontból kockázatosnak minősülő országok jegyzékét is, amely január 19-én lép érvénybe. A listán 48 állam szerepel, Magyarország nincs köztük. A CNSU határozatát kormányhatározatba kell foglalni.