László Attila: élni kell a lehetőséggel
A szakpolitikus emlékeztetett: az oltásoknak nagyon sok mindent köszönhetünk, és a mostani fiatal szülők zöme a különféle vakcináknak köszönhetően nem tudják, melyek a súlyos fertőző gyermekbetegségek.
„Kevesen láthattak mozgássérült embereket, akik például gyermekbénuláson estek át, kevesen tudják, mit jelent a kanyaró, a mumpsz és így tovább. Mindez annak tudható be, hogy az idők folyamán, lépésről-lépésre egyre több oltást kaptunk, és így megelőzhettük a súlyos járványos betegségeket” – hangsúlyozta László Attila, hozzátéve: éppen ezért lenne fontos, hogy beoltassuk a gyermekeket koronavírus ellen is. Ha nem is tudjuk megóvni őket a megfertőződéstől, de elkerülhetjük azt, hogy kórházba kerüljenek, vagy minimális tünetekkel vészeljék át a fertőzést – fejtette ki a gyermekgyógyász.
Kérdésünkre, hogy az a gyermek, aki korábban már igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, mennyi idővel a megfertőződés után veheti fel az oltást, László Attila elmondta: nincs kifejezett előírás erre vonatkozóan. Megállapítása szerint azok lesznek a legvédettebbek, akik átestek a betegségen, és az oltást is mielőbb megkapták.
A természetes úton történő megfertőződés esetén a szervezet több típusú antitestet „gyárt” a vírus különböző fehérjéivel szemben. Az oltóanyag segítségével csak egy adott fehérjetípus ellen alakítunk ki antitesteket, ami – az omikron esetében – jelentősen módosult. Az ember szervezetében az antitestek koncentrációja az idő múlásával – ha nem szembesül újabb fertőzéssel – csökken, és az ezeket termelő sejtek a csontvelőbe vonulnak vissza, s akkor aktiválódnak, amikor az adott kórokozó újra bekerül a szervezetbe. A koronavírus esetében viszont úgy tűnik, két-három nap is eltelik, amíg ezek a sejtek felismerik a szervezetben a fertőzést, és működésbe lépnek, magyarázta László Attila. Ilyenképpen, ha valaki beoltatja a gyermekét, annak ellenére, hogy már átesett a betegségen, tulajdonképpen hosszabb távra biztosít neki egy olyan antitest szintet, amely óvja a szervezetét, ha megfertőződik a vírussal.
„Egy évvel ezelőtt – a koronavírus brit változata esetében – a védőoltás 90 százalékban megakadályozta, hogy megfertőződjünk, illetve 95–96 százalékban azt is, hogy megfertőzzük a környezetünket. Ezek a számok viszont az omikron vírusvariáns esetében megváltoztak: úgy tűnik, az oltás csak az esetek felében óv meg a megfertőződéstől, és 70 százalékban attól, hogy ne fertőzzük környezetünket” – fejtette ki László Attila.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy a jelenleg kórházban ápolt betegek 90 százaléka oltatlan, vagyis a vakcina révén mégis elkerülhető a súlyos megbetegedés. Akik ebben az időszakban kórházba kerülnek, többnyire idősek, valamilyen krónikus vagy kifejezetten az immunitást gyengítő betegségben szenvednek – mondta a szakpolitikus.
„Másrészt, veszélyesnek látom, hogy azzal hitegessük magunkat, miszerint a gyermekek esetében nem okoz súlyos megbetegedést a koronavírus. Mindenesetre élnünk kell minden olyan lehetőséggel, amely a súlyos betegséget, és a kórházba kerülést megelőzheti” – vélekedett László Attila.
Mint kiemelte, a védőoltások fontosságát jól példázza a kanyaró elleni vakcina bevezetése is. Ezt az oltást azért tették annak idején kötelezővé, mivel Romániában 80–100 ezer új kanyarós eset volt évente. A megfertőződött gyermekek körülbelül 4–5 százaléka kórházba került súlyos tünetekkel, tüdőgyulladással, és évente négyszáz-ötszáz gyermek meg is halt a kanyarófertőzés miatt.
„A koronavírus negyedik hulláma alatt ezeket a számokat gyakorlatilag néhány nap alatt produkáltuk: napi 15–20 ezer esettel szembesült az egészségügyi rendszer, több mint másfélezer ember feküdt az intenzív osztályokon, miközben legalább 1300-an várták, hogy üresedjenek az ágyak, továbbá naponta meghalt félezer beteg a fertőzés szövődményei miatt. Mindeközben folyt a vita, hogy nincs is vírus, nem kell oltani” – emlékeztetett László Attila.
Összegzésképpen kiemelte: ilyen járványok esetében mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a helyzeteket elkerüljük. László Attila arra számít, hogy rövidesen kidolgozzák az omikronnal szemben is hatékony oltóanyag-típust, és idővel az influenzához hasonló módon, évente kell oltatnunk magunkat a kialakult vírus-altípusokhoz igazított vakcinával.
Andrei Baciu egészségügyi államtitkár a Hotnews hírportálnak nyilatkozva elmondta: körülbelül 1,2 millió 5 és 11 év közötti kiskorút tartanak nyilván Romániában, s keddig több mint 3500 előjegyzést regisztráltak az oltási platformon. Mint kiemelte, a gyermekek esetében ugyan kisebb a valószínűsége a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedésnek, de az omikron variáns rendkívül ragályos, és a gyermekek egy része tünetmentes fertőzöttként terjeszti környezetében a kórt.
„Azt szeretnénk elérni, hogy minél több kiskorú számára elérhetővé tegyük, és minél többen meg is kapják a koronavírus-elleni oltást, amelynek felvétele a krónikus betegségekben szenvedők esetében különösen fontos” – emelte ki az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már több millió kiskorút beoltottak, és a védőoltásnak nem hátrányai, hanem előnyei vannak.
Az egyre gyakoribb újrafertőződésekre való tekintettel, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a mielőbbi vakcinálást javasolja azok számára is, akik nemrég estek át a koronavírus-fertőzésen, írta még a hírportál.
Az 5–11 éves korosztálynak nem feltétlenül szükséges időpontot igényelni az oltási platformon: jelentkezni lehet közvetlenül a gyermekeknek fenntartott oltóközpontoknál, vagy a gyermekdózisokat is megrendelő háziorvosok rendelőjében. Ugyanakkor a szülőnek vagy a kiskorú törvényes képviselőjének írásban beleegyezését kell adnia azt illetően, hogy a gyermek megkaphatja az oltást, illetve ki kell töltenie a gyermekekre vonatkozó egészségügyi kérdőívet is; mindkét dokumentum típusnyomtatványa megtalálható az oltási platformon.
Amennyiben a gyermek az oltás első dózisát a 12. évének betöltése előtt kapja meg, de a második adag felvételekor már betöltötte a 12-t, a dózisnak második alkalommal is 10 mikrogramm oltóanyagot kell tartalmaznia.
A gyermekek oltásával foglalkozó központok listáját a https://vaccinare-covid.gov.ro/platforma-programare honlapon lehet megnézni.
A koronavírus elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) tájékoztatása szerint előjegyzéseket csak az oltási platformon, a P_Ped megjelölés alatt szereplő központoknál lehet kérni a szülőnek vagy a gyermek törvényes képviselőjének felhasználói fiókján keresztül.
A Cluj 24 hírportál tájékoztatása szerint a szerdai napra 15 kisgyermeket jegyeztek elő a védőoltás felvételére a Kolozs megyei oltási központokban. Irina Munteanu alprefektus elmondta: az első 12 év alatti gyermeket szerdán 11 óra körül immunizálták a Iuliu Haţieganu iskolában kialakított oltóközpontban.
