Hallatni akarja hangját az EU-ban az új olasz kormány

Giorgia Meloni: „az EU nem lehet elitklub, sem részvénytársaság”

Hallatni akarja hangját az EU-ban az új olasz kormány
Kedd esti ülésén az olasz képviselőház bizalmat adott a Giorgia Meloni miniszterelnök vezette új kormánynak: 235 törvényhozó igennel, 154-en nemmel szavaztak, 5-en tartózkodtak. A kormányfő első parlamenti beszédében többek között hangsúlyozta: az Európai Unióban (EU) nincsenek első- és másodosztályú tagok. A felsőházban szerdán tartják a bizalmi szavazást az új kormányról.

A szeptemberi választásokon legtöbb szavazatot kapó Olasz Testvérek (FdI) elnöke, Giorgia Meloni kormányának szombati eskütétele után kért bizalmat a képviselőházban. Vitaindító beszédében hangoztatta: az utóbbi évek „rendellenes” kormányzása után most „a népakaratot kifejező politikai kormány” kezdi meg munkáját. A szavazást közvetlenül megelőző felszólalásában kijelentette azt is, hogy a tagállamok és a polgárok Európában „már minden felett” elveszítették az ellenőrzést. Meloni már korábban hangoztatta: az általa vezetett jobboldali kormány az első helyre a nemzeti érdekek védelmét teszi, és „hallatni is akarja a hangját az EU intézményeiben.”

„Aki kérdéseket tesz fel Európáról, nem ellenség vagy eretnek, hanem pragmatikus, aki nem fél kimondani, hogy valami jobban is működhet” – jelentette ki Meloni. Hozzátette: nem akarják fékezni vagy szabotálni az európai integrációt, ellenkezőleg, a válsághelyzetekkel szembeni hatékonyabb válaszadás irányába kívánják terelni.  Úgy vélte, az EU nem lehet olyan elitklub, amelynek tagjai – labdarúgó-hasonlattal élve – a Serie A vagy a Serie B osztályba tartoznak, és nem is részvénytársaság, amelynek az Európai Bizottság ül az igazgatótanácsi székében, és egyedüli feladata a pénzügyek rendben tartása.

Meloni az FdI szorgalmazta reformok között az államfő közvetlen megválasztását említette, valamint az ország élelmiszer-szuverenitását, ami megállapítása szerint nem azt jelenti, hogy az ananász eltűnik az olaszok asztalairól, hanem „távoli országoktól való függőség nélkül adhatnak enni a gyermekeiknek.”

Kormánya külföldi megítélésére utalva hangoztatta: aki a római kormányt „ellenőrzés alatt akarja tartani”, az nem tartja tiszteletben az olasz népet, mert senki sem adhat leckét neki. Kiemelte, hogy Olaszország a nyugati világhoz, a keresztény-zsidó gyökerekkel bíró Európához tartozik.

Meloni hangsúlyozta azt is, hogy a második világháború óta legnehezebb gazdasági időszakban, „egy vihar közepén” veszi át a kormányzást.  A tervezett pénzügyi-gazdasági intézkedések között többek között az FdI választási programpontjait említette: a nemzeti erőforrások kiaknázását, a családoknak és a vállalkozásoknak szánt adókedvezményt, az államadósság csökkentését.
Az ország északi és déli része közötti szakadék felszámolását szorgalmazta, a maffiaellenes harc erősítését, a börtönreformot. Az ukrajnai háborúról úgy vélte: „téved, aki azt hiszi, hogy az ukrajnaiak szabadságát ki lehet váltani saját nyugalmunkkal.” A migrációs politikát illetően kifejtette: senki sem vitatja a háború és üldöztetés elől menekülők jogait, „de ne az emberkereskedők válasszák meg, ki léphet be Olaszországba.”

Meloni beszédében elítélte az 1938-as olaszországi faji törvényeket, hangsúlyozva, hogy sohasem állt közel az antidemokratikus rezsimekhez, „közöttük a fasizmushoz sem”. Magát angolul „underdognak” nevezte, aki „az esélytelenebb helyzetből indult, de minden előrejelzést megcáfolt”, és ugyanezt kívánja tenni miniszterelnökként is. Hangoztatta, hogy olyan kulturális közegből származik, amelyet sokan perifériának tekintenek, sem családi, sem baráti háttere nem segítette pályafutásában.

Borítókép: reuters.com