Tudományos kutatásaikat mutatták be a diákok az anyanyelv világnapján
A Bethlen Gábor Kollégiumban több évszázados hagyománya van az önképzésnek. Az első próbálkozások szorosan kötődnek az Aranka György által 1791-ben kezdeményezett nyelvművelő társaság megalakulásához, hiszen még abban az évben a kollégiumban – Thoroczkay Pál vezetésével – egy diákcsoport vállalkozott az anyanyelv művelésére, majd színjátszó kört is alakítottak. Az első önképző társaság 1830-ban jött létre, 1835–1837-ben, majd 1839-ben ifjúsági olvasótársaságokat szerveztek, kiadták a Virágkosár (1837), majd Korány (1847) című zsebkönyvet, és komoly művelődési programot tűztek ki maguk elé.
A köztudatban az első önképzőkör megalakulásának éveként 1859 szerepel, bár az előző próbálkozásokra is ekként tekinthetünk. Létrejöttét ifj. Szász Károly, a későbbi püspök szorgalmazta, aki akkor a kollégium diákja volt. Továbbá megalakult az Általános Ifjúsági Önképzőkör, amelynek vezetését Herepei Károly professzor vállalta. Tervbe vették a Haladjunk című diáklap kiadását. Az elején hetente, majd kéthetente gyűltek össze, és irodalmi, természettudományi és bölcseleti jellegű értekezéseket tartottak, szavaltak és bemutatták szépirodalmi próbálkozásaikat. 1872-ben az Általános Ifjúsági Önképzőkör részeként megalakult a Teológiai Önképzőkör, amely 1879-től már önállóan működött, és 1887-től 1889-ig megjelentette a Teológiai Közlönyt, valamint emlékkönyvet is szerkesztett. 1893-ban jött létre a gimnazisták önképzőköre, az elején ez is az Általános Ifjúsági Önképzőkör része volt. A gimnazisták köre 1898-tól Kemény Zsigmond Önképzőkör néven működött. Az 1906–1907-es tanévben megalakult a vallásos célú Bethlen Gábor Kör. 1893-ban a kollégiumban működő tanítóképzős diákok is önképzőkört alapítottak, amely az 1899–1900-as iskolai évtől Gáspár János Önképzőkör néven működött. 1920-ig pezsgett az élet ezekben az önképzőkörökben.
A kollégiumi önképzés lendületét megtörte Trianon. A két világháború között Juhász Albert vallástanár 1926-ban megkísérelte fenntartani a hagyományos önképzőkört. 1929-ben beindult a cserkészmozgalom, 1930-ban az Ifjúsági Keresztény Egyesület, 1929–1932-ben Szabó T. Attila vezetésével rövid ideig feltámadt a Gáspár János Önképzőkör. 1945-ben Deák Ferenc tanár kezdeményezésére megalakult a Kőrösi Csoma Sándor Olvasókör, és elhatározták a Haladjunk folyóirat újraindítását.
A kommunizmusban folyamatosan ellehetetlenítették az iskolai önszerveződést. Az 1970-es években az önképzés az Áprily Lajos Irodalmi Körben valósult meg, és fontos szerep jutott a diákklub vitadélutánjainak is, nemsokára azonban megszűnt a tanítóképző, leépültek a líceumi osztályok és az önképzőkör is megszűnt.
Az 1989 decemberében bekövetkezett fordulatnak köszönhetően ismét beindulhattak a korábban betiltott osztályok és iskolán kívüli tevékenységek. Újraindult a Haladjunk című diáklap, amelyet később a Lárma, majd a Firkász követett. 1990-ben megalakult az alsó tagozat irodalmi köre, és nem sokkal később beindult a felsősök Irodalmi Kávéháza is, amelynek rendezvényein számos kortárs irodalmi személyiség vett részt. 2000-ben megalakult a Fenichel Sámuel Önképzőkör, amelynek keretében Bakó Botond biológia-földrajz tanár és Dvorácsek Ágoston fizikatanár irányításával a diákok több díjat nyertek az erdélyi és magyarországi rangos versenyeken. Romániában a helyi konferenciákon kívül 53 díjat (12 első, 13 második, 12 harmadik és 16 különdíj), Magyarországon pedig 121 díjat (25 első, 27 második, 25 harmadik és 44 különdíj) szereztek. Ez összesen 174 díj. A kör tagjainak 86 cikke és tanulmánya jelent meg nyomtatásban, legtöbb a budapesti Természet Világa ismeretterjesztő lapban (48), a többi a kolozsvári Művelődésben (24) és az ifjúságnak szánt Géniuszban (14). A Fenichel Sámuel Önképzőkör 2015-ig tevékenykedett az iskolában.
A kollégiumban jelenleg működő, Az Őrhegy aljában nevet viselő önképzőköri estek 2017-ben jöttek létre, vezetőik Lázár Emőke református vallástanár és Horváth Enikő, az iskola nyugalmazott könyvelője. A diákok által végzett tudományos kutatások a szaktanárok irányításával zajlanak.
A héten, február 21-én, szerdán, a Tudós Tinédzserek Társasága volt az önképzőköri estek vendége, házigazdája pedig Nagy Egon magyartanár, aki kiemelte: több éve zajlik jelenlegi formájában a tehetséggondozás, de régóta nem volt ilyen lelkes tudományos kutatást végző csapata a kollégiumnak. Összesen kilenc tehetséges diák mutatta be, ötperces vetített képes előadás formájában, egyéni kutatásának eredményét. A nyilvánosság előtt zajló esemény kiváló „főpróbája” is volt egyben a közeljövőben megrendezésre kerülő Tudományos Diákkörök erdélyi konferenciája nevű országos versenyre való felkészülésüknek.
A Fodor Brigitta és Nagy Egon irányításával tevékenykedő felsős diákokat érdekes, aktuális, életkorukra jellemző kérdések foglalkoztatták. Gábor Farkas Ferenc a drogfüggőséget ismertette, arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyire vált Homo dependenssé a 21. század embere. Dimén Balázs Pablo Escobar „rémtetteiről” megállapította, hogy ezeket a média eltúlozta, és többnyire elhallgatták, hogy a drogkereskedésből befolyó dollármilliókból mennyit költhetett jótékonykodásra. Turzai Zoltán azt vette górcső alá, hogyan változott a pénz értéke Magyarországon az 1800-as években, a nagy íróink megélhetési körülményeivel példázva a kor gazdasági helyzetét. Gudor Eszter azt vizsgálta, hogyan vált Taylor Swift a Z-generáció példaképévé. Kerekes Dóra arra a kérdésre kereste a választ, hogyan menthetők át a cserkészet klasszikus értékei a mai életforma keretei között, a hagyományos életszemlélet hogyan tudja felvenni a versenyt a mai trendekkel. Fülöp Hanna és Máté Zselyke Dragomán György két regénye, A fehér király és a Mágia párhuzamba vonásával próbálták megfejteni, hogyan volt lehetséges a tinédzserek számára túlélni a kommunizmus abszurditásait, illetve a posztkommunista rendszer álszentségeit. Varga Áron figyelmének középpontjába a Bethlen Gábor Kollégium úgynevezett digitális „bennszülötteinek” olvasási szokása került. Hajdu Brigitta a drogfüggőség kérdését a Toxikóma című, Szabó Győző színész élettörténetére alapozó film elemzésével próbálta feltárni.
Az eseményen levő Dvorácsek Gusztáv, a kollégium önképzőkörének egykori vezetője hozzászólásában kiemelte: a mostani kutatásokat végző diákok között vannak olyanok, akiknek szülei egykor a Fenichel Sámuel Önképzőkör tagjaként kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, a legrangosabb díjakat elnyerve, és jó látni, hogy a felnövekvő generáció tovább élteti a kétszáz évesnél régebbi önképzést a Bethlen-kollégiumban. Szerinte az sem véletlen, hogy a bemutatóra épp az anyanyelv világnapján került sor, mert a diákok ékes magyar nyelven adták elő mondanivalójukat, ráadásul abban a híres tanintézményben, ahol Benkő Ferenc professzor volt az, aki elsőként tartott székfoglaló beszédet magyarul.
