Egy hete tanévzáró gyermeknapot tartottak kicsiknek és nagyoknak Inaktelkén, amelyen a magyarországi Kolompos együttes felelt a jó hangulatért, a helyi és a Kolozsvárról érkezett gyerekek és szülők kipróbálhatták kézügyességüket olyan népművészeti tevékenységekben, mint a bútorfestés, gyöngyfűzés, de Manasses Almássy Botond helyi szobrász és restaurátor a kovácsoltvas és patkókészítés különféle csínját-bínját is megmutatta az érdeklődőknek. A szervezők már ekkor aggódtak az időjárás-előrejelzések miatt, ugyanis már lehetett sejteni, hogy egy gyönyörű nyári hét után a hagyományőrző és hagyományteremtő falunapra esős idő lesz. Ez be is igazolódott, de csupán a rendezvény első részét zavarta meg.
A falunapot egy őshonos Kárpát-medencei magyar körtefajta csemetéjének, a vajkörtefának az ünnepélyes ültetésével nyitották meg, amellyel a Petőfi emlékév programsorozataiba, illetve a Tündérkert mozgalom – Petőfi körtefája faültető mozgalmába szerettek volna bekapcsolódni nagy költőnk születésének 200. évfordulója alkalmából. A szervező Áldás Népesség Egyesület elnöke, Simon Csaba abbéli reményét fejezte ki, hogy amennyiben lesz rá igény, és születnek gyerekek a faluban, minden született csecsemőnek ültethetnek fát az erre az alkalomra kialakított és az egyesület által felajánlott területen, hogy így majd őshonos fajtákból kialakított gyümölcsöst hozzanak létre, amiből szerencsére egyelőre nem szűkölködik a falu. A rendezvény helyszínéül az egyesületnek a Csép Sándor magyar riporter, rádió- és televízióműsor-szerkesztő, politikus, az egyesület egykori elnöke nevét viselő oktatóközpontja és a mellette álló, első kalotaszegi falumúzeum, valamint a Czifra Csűr nevet viselő egykori csűr, most rendezvényközpontként működő épület szolgált.
Népes közönség a helyi fiatalok néptánc- és népviselet-bemutatóján
A falumúzeum 130 éves inaktelki parasztházának épületét az elmúlt években tatarozták, mert összeomlás fenyegette. Erre az Áldás Népesség Egyesület kerített keretet és a hagyományőrző falunapon mutatták be a szélesebb közönség előtt mind az épületet, mind a kibővített tárlatot.
A rendezvénysorozat részeként Pap Péter László biológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tartott előadást a helyi bioszféráról, tájról, a hagyományos földművelés hatásáról, illetve arról, hogy ennek felhagyása mennyire és milyen módon hat a helyi fajokra. Ökoörökségünk megőrzésének fontosságát illetően a biológus megjegyezte, hogy ameddig Angliában, vagy más Nyugat-európai országokban 2-3 faj alkotja a képeslapokra illő pázsitot, addig az erdélyi, ezen belül is az inaktelki mezőkön egy négyzetméteren több száz növényfaj lelhető fel. A táj diverzitását, érdekességeit a faluba érkezőkkel is megismertetendő, négy pannót állítanak ki a falu központjában, amelyeket a falunapon mutattak be. Ezeken a helyi táj, az ember, a növény és állatvilág van felsorakoztatva. A további programok között Fülöp Hajnalka, a budapesti Néprajzi Múzeum szakembere olyan fotónyomtatványokat hozott ajándékba a falu közössége számára, amelyeket egy Budapestre elszármazott inaktelki ügyvéd készített a faluról, lakosairól száz évvel ezelőtt. A Csép Sándor Oktatóközpont udvarán a finomságok mellett Dávid Botond udvarhelyi fotóművésznek, a GeoFolk projekt megálmodójának, hatvan országból, 3500 fotóból összeállított, a világ különböző népviseleteit felsorakoztató lenyűgöző fénykép kollázsait élvezhették a résztvevők.
A helyi fiatalok néptánc és népviselet bemutatója mellett Bálint Tibor bujkakészítő A cifrától a hordhatóig címet viselő újraértelmezett és hagyományos népviseleti ruhadarabokból összeállított kiállítását is megcsodálhatták. A falunap fénypontja a nóta és operett est volt az Operettissimoval, valamint az ezt követő táncház az Erdőfű és az Üver zenekarokkal.
A hétvégi rendezvény lejártával sem a csend fog honolni Inaktelkén, ugyanis a héten Vargyasi Melinda vezérletével népművészetet oktató ingyenes alkotótábor veszi kezdetét, amely csütörtöktől vasárnapig tart. Az eseménydömpingre hazaérkezett elszármazott inaktelkiekkel beszélgetve, az fogalmazódott meg a szervezőkben, hogy talán egyedüli megmaradási lehetősége a falu közösségének, ha olyan értékeket bemutató kulturális rendezvényeket tudnak szervezni, amelyek azt a szegmenst vonzzák, akik nem lelakni és átalakítani szeretnék a falut, hanem megőrző és értékértő szándékkal érkeznek.
Demeter Márta felvételei
