Közvélemény-kutatás: a család a legfontosabb érték
Főleg a közpénzből finanszírozott infrastrukturális munkák vonatkozásában híresek az egy munkás dolgozik, öten pedig nézik típusú fotók, illetve a Dorel – a szakképzetlen és ügyetlen dolgozóra vonatkozó – gúnynév, egy frissen közzétett felmérés szerint viszont a világ 94 országában, így nálunk is, a munka a második legfontosabb sokak számára. A Visual Capitalist által idézett szociológiai felmérés adatai értelmében a legértékesebb természetesen a család, a harmadik helyen pedig a világ egyes régióiban, a vallási irányultságtól függően a szabadidő, a barátok, a politika vagy a vallás áll.
A közvélemény-kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, melyek a legfontosabb értékek a megkérdezettek számára, és hogyan viszonyulnak ezekhez. Hat válaszlehetőséget soroltak fel: család, munka, barátok, szabadidő (szórakozás), politika és vallás.
Első helyen a család, egy kivétellel
Az eredmény igen izgalmas: a világ 93 országának lakói első helyre a családot helyezték, az egyetlen kivételt Indonézia képezi. Ebben az országban első helyen a vallás áll – írja a Ziarul Financiar. A magyarázat: túlnyomóan muzulmán országról van szó, itt él a világ 265 millió muzulmánjának a 87 százaléka. Érdekes megjegyezni, hogy a felmérés szerint a többi muzulmán országban a vallás rendszerint a második helyen áll.
Ami az európai országokat illeti, a második helyért a barátok és a munka között „folyt a harc”. Az osztrákok, a csehek, a magyarok és a dánok a barátokat sorolták a második helyre, akárcsak az oroszok és a hollandok. Ellenben a bolgárok, franciák, olaszok és lengyelek számára a család után rögtön a munka következik a prioritási listán. A romániai alanyok számára is fontosabb a munka, mint a barátok, a szórakozás vagy a vallás. Egyetlen európai országban sem választották a vallást a második legfontosabb értékként.
Hányadik a rangsorban a politika?
Ami a szabadidőt és a vallást illeti, ezt az opciót öt ország megkérdezett lakói sorolták a második helyre: Finnországról, Kanadáról, Japánról, Chiléről és Andorráról van szó. Fontos megjegyezni, hogy az évek során készült tanulmányok szerint Finnország fővárosa, Helsinki áll a legjobban a munka-szabadidő arány szempontjából. Ilyen megközelítésben hatodik helyen a kanadai Ottawa található, így a friss, értékeket rangsoroló felmérés eredménye korántsem meglepő, inkább megerősíti az életminőségre és életvitelre vonatkozó korábbi tanulmányokat. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy a politikát sehol a világon nem sorolták a második helyre.
A felmérés arra is rámutat, hogy bizonyos országok között szembetűnő a hasonlóság: a legegyértelműbb például, hogy a muzulmán országokban élők számára a legfontosabb érték a vallás, nem pedig a család vagy a munka. Ehhez képest 46 országban a munkát jelölték meg első opciónak, azaz nagyon sok államban továbbra is a munkára és a karrier során elért kiemelkedő eredményekre helyezik a hangsúlyt. Az észak-európai országokban kimutatott értékek vonatkozásában egyértelműen megállapítható a magánélet, a barátok (Dánia, Svédország, Norvégia) és a szabadidő (Finnország) iránti orientáció. A kutatók számára ezek meglepő eredményeknek számítanak, mert az ott élőkre nem úgy tekintenek, mint a legkönnyebben és a leggyorsabban barátkozókra, a latin országokban élőkhöz képest. Érdekes viszont, hogy az itt élők számára az egyik legfontosabb érték mégiscsak a munka, természetesen a család után.
Rendkívül fontos a motiváció
Pálfi Szilárd humánerőforrás-szakértő, a kolozsvári Hummark HR-cég vezetője szerint logikus, hogy a legtöbb felmérésben részt vevő a család után rögtön a munkát sorolta legfontosabb értékként, hiszen előbbi éppen az utóbbival tartható fenn. – Anyagi vonatkozásban a munkán kívül semmi más nem segíti a családokat, ezért nem meglepő a felmérésben megkérdezettek opcióinak fontossági sorrendje. A szabadidő és a barátok kiegészítik a családot, de fenntartását nem tudják biztosítani – mutatott rá. Hozzátette: fontos megérteni a vallás és a hit közötti különbséget. Utóbbi gyakorlása emberről emberre, országról országra jelentős eltéréseket mutathat.
Pálfi szerint rendkívül fontos lenne különbséget tenni a társadalmi csoportok között, ugyanis egyértelmű, hogy teljesen más a fontossági sorrend olyanok esetében, akiknek nincs családjuk. Úgy véli, érdekes lett volna ilyen lebontásban is közzétenni az adatokat. – Az egyedülállók számára a szabadidő, a barátok és a szórakozás a legfontosabb érték. Nekik csak a saját betevő falatjukat kell előteremteniük, ezért természetes, hogy más értékrend szerint élnek, teljesen más a fontossági sorrendjük. Viszont ha körülnézünk barátaink, ismerőseink körében vagy akár össztársadalmi vonatkozásban, megállapítható: többen vannak azok, akiknek saját családjuk van, így nem meglepő, hogy európai viszonylatban ez szerepel az első helyen az értékrangsorban – fejtette ki a humánerőforrás-szakértő. Megjegyezte: a család természetesen nem minden esetben jelent házastársi viszonyt.
A felmérés szerint a romániai megkérdezettek előbbre valónak tartják a munkát a barátoknál (Illusztráció)
– A munkahely ugyanakkor társadalmi presztízskérdés is. Sokakat a munkahely prizmáján keresztül értékel vagy nem a környezetük – vélekedik a szakember.
Pálfi úgy véli, az is rendkívül fontos, mi motiválja az embert. Egyeseket a család, ezért az értéklistán rögtön az azt fenntartó munka következik. Másokat a szabadidő és a barátok, emiatt csupán a harmadik a munka, a keresett pénzt pedig kirándulásokra, utazásokra fordítják.
– A motiváció és az axiológia – az általam motivaxióként használt fogalom –, vagyis az értékekre vonatkozó filozófiai elmélet határozza meg az egész életünket, és erre a kutatásra is ilyen szemszögből kell tekintenünk. Amennyiben az egyénnek rendben, helyén vannak az értékei, akkor a prioritási lista is egyértelmű – tette hozzá.
A hozzá fordulók között sok olyan van, aki keveset szeretne dolgozni, és sokat keresni. – Legelőször az emberek értékrendjére vagyok kíváncsi. Ez alapján jól lehet következtetni a munkához való viszonyra is. A jó társadalmi kapcsolathálózatnak köszönhetően többen ajánlás alapján kerülnek bizonyos állásokba, ezért más a munkához való viszonyulásuk. Ráadásul az egyetem után ködös fejjel vágnak neki az álláskeresésnek a fiatalok. Nem tudják, milyen pályát akarnak választani, milyen munkahelyen dolgoznának szívesen. Sokan nem olvasnak, vagy csak nagyon keveset abból az irodalomból, amely a szakmai sikert segíti elő. Ez pedig összefüggésben van a gondolatvilággal, a szakmai érzékenységgel, az ok és okozati viszony gyors és hatékony felfedezésével. Aki szakmai könyveket, cikkeket, értekezéseket szeretne olvasni, az megteheti a persejobs.com/job-books portálon, amely bárki számára igen hasznos eszköz – fogalmazott Pálfi Szilárd.
Pszichológusok szerint több tényező határozza meg a munkához való viszonyunkat. Az elvégzett munka tartalmára, minőségére és gyakoriságára közvetve és közvetlenül hatnak ki a szervezeti tényezők, nem csupán az egyén személyes értékrendje és személyes preferenciái. Egyértelmű, hogy a családos alkalmazottak másképpen viszonyulnak a munkához, mint azok, akiknek nem kell gyermekeket eltartaniuk, így a szabadidőre, a barátokra és az utazásra összpontosítanak. A munkához való viszonyt egyaránt meghatározza az adott társadalom hithez és valláshoz való viszonyulása – bizonyos országokban tehát, amint ez a felmérésből is kiderült – a vallás igen fontos tényező.
(Borítóképünk illusztráció)
