Hiába a szülők anyagi segítsége, nélkülöz a hazai fiatalok negyede

Az államnak nincs stratégiája – hát irány külföld…

fiatalok
A szegénységnek és a társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya magasabb a fiatalok körében (Fotó: Freepik/illusztráció)
Elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag, illetve a lakhatás biztosításával támogassák – derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) keretében működő Ifjúságkutató Intézet 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amely szerint az önállóvá válás során a legtovább – átlagosan 26 éves korig – éppen a romániai szülők támogatják gyermekeiket. Az európai átlag ezzel szemben csak 24 év, mégis éppen a romániai fiatalok körében a legnagyobb a nélkülözők aránya: minden negyedik fiatal súlyos anyagi gondokkal küzd. Ez viszont már jóval, sőt ijesztően nagyobb arány az európai átlaghoz képest, ugyanis kontinensünkön az Eurostat nemrég közzétett, 2022-es adatokat feldolgozó felmérése szerint a 15–29 évesek „csupán” 6 százaléka él súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben. Csodálkozunk hát, ha egyre több romániai fiatal hagyja el az országot, és immár hatmillió román él külföldön?

ÖSSZEFOGLALÓ

Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése kitolódik a nyugati társadalmakban, ami összetett okokkal magyarázható: a fiatalok életstílusának és értékeinek változásával, a külső feltételek alakulásával. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság egyre nehezebb megteremteni az önálló lakhatáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró – vezette fel közvélemény-kutatása eredményének ismertetését a magyarországi Ifjúságkutató Intézet, amely a felmérésben a szülők szerepét vizsgálta a fiatalok önállósodásában.

A kutatás alapját képező adatfelvétel (amelyet Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készített) 2023 áprilisában zajlott Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Észak-Macedóniában, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Montenegróban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában, országonként ezer ember megkérdezésével. 

A nemzetközi kutatásban arról kérdezték az európaiakat, hogy véleményük szerint hány éves korig kell a szülőknek anyagilag és lakhatás biztosításával támogatniuk gyermekük önállósodását. A tizenkét vizsgált országban a megkérdezettek átlagosan 24 éves korig látták szükségesnek a fiatal felnőttek segítését. A legtovább a romániaiak (átlagosan 26 éves korig), míg a legkevesebb ideig a délszlávok (a horvátok, szlovének, montenegróiak, átlagosan 23 éves korig) szerint fontos a gyermek önállóvá válásának támogatása. Magyarországon a megkérdezettek szintén 24 éves kornál húznák meg a határt – ismertették.

Az intézet felmérése szerint a fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka tartja szükségesnek. A szerbeknek, horvátoknak és osztrákoknak több mint 80 százaléka, a szlovákoknak 56 százaléka, a szlovénoknak pedig 47 százaléka ért egyet azzal, hogy elköltözése után gyermekének lakóhelyéről a szülő gondoskodjon. 

A közvélemény-kutatásban részt vevők a felnőttkorú fiatalok anyagi támogatását valamivel nagyobb arányban érezték szükségesnek, mint lakhatásuk megoldását. A pénzügyi támogatásról a magyarok véleménye csaknem megegyezik a vizsgált országok átlagával: ugyanis 76 százalékuk szerint várható el, hogy felnőtt gyermeke önállósodásához a szülő pénzügyi segítséget adjon. A két szélsőséget a szerbek és az északmacedónok jelentik: Szerbiában a megkérdezettek 90 százaléka szerint kell anyagi segítséget nyújtaniuk a szülőknek, míg Észak-Macedóniában csak 58 százalékuk véli ugyanezt.

A súlyos anyagi és szociális nélkülözési ráta a fiatalok körében (Forrás: Eurostat)

A szülők anyagi támogatására bizony nagy szükségük van a fiataloknak, hiszen pályakezdőként nehéz elhelyezkedniük, és kisebb a fizetésük is, mint a már néhány éve dolgozó tapasztaltabb kollégáknak – ha egyáltalán találnak a szakmájuknak megfelelő állást és nem pincérkedni vagy taxizni kényszerülnek. Ami tény: az Eurostat február végén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban a fiatalok 6,1%-a élt súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben (a teljes népesség körében ez az arány valamivel magasabb, 6,7 százalék volt), amely arány Romániában (25,4%), Bulgáriában (18,6%) és Görögországban (14,9%) volt a legmagasabb. A másik oldalon Szlovénia, Ausztria, Luxemburg, Horvátország, Lengyelország, Csehország, Hollandia, Észtország, Málta, Ciprus, Finnország és Svédország áll, ezekben a tagállamokban az arány 3% alatti volt.

Az Eurostat azt is megállapította felmérésében, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (24,5%) magasabb a fiatalok körében, mint a teljes lakosság, azaz az általános népesség esetében (21,6%).

Összefoglalva tehát a két felmérés Romániára vonatkozó adatait, elmondhatjuk: miközben a szülők nálunk támogatják a legtovább anyagilag a felnőtté váló gyermekeiket, mégis minden negyedik hazai fiatal felnőtt súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben él. Ennek tudatában pedig egyáltalán nem meglepő, hogy – miután a mindenkori kormányoknak nem volt, illetve nincs stratégiája a helyzet kezelésére – egyre több fiatal keresi a boldogulást, illetve a jobb megélhetést külföldön.

Ezt támasztja alá a Nemzetközi Migrációs Szervezet korábbi, 2021 végén bemutatott jelentése, amely szerint négymillió romániai élt külföldön, ezzel Románia világviszonylatban a 17. helyen állt a migrációs származási országok sorában. A legutóbbi népszámlálás, illetve a külügyminisztérium adatai ennél is drámaibb képet mutatnak: a külföldön lakó és tartózkodó románok számát már 5,7-6 millióra becsülik olyan körülmények között, hogy sokan nem is szerepelnek a hivatalos feljegyzésekben…