Zöld város Kolozsvár: bicikliút a Kis-Szamos mentén Szászfenestől Apahidáig?

Zöld város Kolozsvár: bicikliút a Kis-Szamos mentén Szászfenestől Apahidáig?
A Cîţu-kormány környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere több helyi és regionális érdekeltségű infrastrukturális, környezetkímélő, hulladékgazdálkodási és zöldövezet-létesítési kérdésben egyeztetett a nem-kormányzati szervezetek, közintézmények képviselőivel, szakemberekkel, s ma délben ezeknek a következtetéséről számolt be a sajtó képviselőinek a Kolozs Megyei Prefektúrán szervezett sajtótájékoztatón. Az újságírók arról győződhettek meg, hogy Tánczos Barna átfogó képet alkotott ugyan az illetékesek által felvetett ügyekről, ám sok vonatkozásban nincs pillanatnyi, csupán időt igénylő (rész)megoldás. Ilyen például a Kolozsvárt évtizedek óta kísértő hulladékkezelés ügye, az összefüggő bicikli utak kiépítése, illetve újak létrehozása, a jelenlegi hálózat fejlesztése, vagy akár a megyében is jelentkező medveprobléma. Közölte: a Szamos-menti bicikliút ügyével kapcsolatosan a helyszínen tájékozódott, ez ugyanis kiemelt projektnek számít.

A nem-kormányzati szervezetek, az önkormányzat és a prefektusi hivatal helyi és regionális ügyeiről jött tájékozódni Kolozsvárra a környezetvédelmi miniszter. Csütörtökön este Tánczos Barna több szervezet és intézmény képviselőjével találkozott, többek között megbeszélést folytatott Markó Bálinttal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével, illetve Szabó Anna és Papp Tamás környezetvédelmi szakemberekkel. A tárcavezető péntek déli sajtótájékoztatóján a medvekérdés kapcsán elmondta: a napokban elfogadandó sürgősségi kormányrendelet többek között rendelkezik majd a medvék monitorizálásának szabályozásáról. Pontosabban arról, hogy áthelyezésüket követően a nagyvadakat a helymeghatározó (GPS) rendszer segítségével nyomkövetővel látják el. Szerinte így könnyebb lesz az életterük változásának figyelése, a rendszer ugyanakkor tudományos kutatások alapját képezheti a jövőben.

Pénteken reggel a miniszter ellátogatott a Kolozs Megyei Integrált Hulladékkezelő Központhoz is, ahol – elmondása szerint – jelentős infrastrukturális fejlesztéseket valósítottak meg. Tudatta, hogy arról tájékoztatták: eddig csak a létesítmény tároló részlegét adták át, ám az illetékesek arról biztosították, év végéig a válogató és a komposztáló is működni fog. Közölte a helyi és megyei illetékesekkel: a hulladékkezelőt mihamarabb teljes egészében működőképessé kell tenni annak érdekében, hogy a befektetés az egész megye javára váljon. Elmondta azt is, hogy a hatóságoknak fel kell számolniuk az ideiglenes szeméttelepeket, környezetkímélő megoldásokat kell találni annak érekében, hogy ezek ne szennyezzék a talajvizet.

Kipróbálta a pénteki ingyenbuszt a tárcavezető

A minisztérium által bevezetett Zöld Péntek program kapcsán Tánczos Barna elismerő szavakkal illette az Emil Boc által vezetett kolozsvári önkormányzatot: szerinte a helyhatóság bátor és az országban eddig egyedülálló módon vezette be az ingyenes pénteki közszállítást. Arról is beszámolt, hogy az intézkedés népszerűsítése érdekében pénteken nem gépkocsival, hanem közszállítással ment a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalba, ahol Emil Boc városvezetővel az önkormányzat közép- és hosszú távú terveiről tárgyalt.

Tánczos kiemelte: örvendetes, hogy a városháza további elektromos buszokat vásárol, továbbra is ingyenesen veszi át az építkezési törmelékeket, gondoskodik a Vasutasparkról, illetve komolyan tervezi a Kis-Szamos mentén létrehozandó bicikliutat. – Jelenleg az európai pénzekből megvalósítandó terv a Vízművek kifogásainak áthidalásán múlik. Igazán zöld város lehet Kolozsvár, ha fenntartja a jelenlegi környezetkímélő programjait és még többet foganatosít – szögezte le.

Mit csináljunk a veszélyes medvékkel?

Természetesen a sajtótájékoztatón a medvekérdésről is szó esett. A miniszter kijelentette: nincs mágikus recept arra, mit csináljon az ember, ha erdei vagy városi környezetben medvével találkozik. Közölte: a már bemutatott sürgősségi kormányrendelet értelmében lépcsőzetesen kezelnék a településeken megjelenő és veszélyt jelentő medvék helyzetét. Előbb elhajtják a nagyvadat, amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor máshová helyeznék át. Ha ez sem jár eredménnyel, akkor szóba jön az eutanázia vagy a kilövés. Szerinte a jogszabály-tervezet az emberi életek megvédését és a javak megőrzését célozza.

Felvetettük: egyes szakemberek szerint megoldást jelenthet a medvék életterükben történő folyamatos etetése annak érdekében, hogy ne az emberek által lakott területen keressék az élelmet. – Lehet, hogy a medvék ott maradnak, ahol rendszeresen élelemhez jutnak, de az is előfordulhat, hogy ennek következtében megsokasodnak. Minden ilyen beavatkozást a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell alkalmazni. Más szakemberek egyáltalán nem ajánlják az etetést – jegyezte meg a tárcavezető.