Vallásszabadság napja: legyen 2020 a felelősség éve
A tordai vallásügyi határozat szellemiségében indították az évet
A tordai vallásügyi határozat szellemiségében indították az évet
Vissza

Vallásszabadság napja: legyen 2020 a felelősség éve

A vallásszabadság napjára emlékeztek Tordán és Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház szervezésében vasárnap és hétfőn. Tegnapelőtt az 1568-as erdélyi országgyűlés városában, Tordán tartottak istentiszteletet és megemlékezést az unitárius templomban, ahol a világon először hirdették ki a lelkiismereti szabadságot és hozták meg a vallási türelemre vonatkozó törvényt, majd a Vallásszabadság Emlékművét koszorúzták meg. Ugyanakkor az érdeklődők megtekinthették Körösfői-Kriesch Aladár festményét a Tordai Történelmi Múzeumban, ezt követően pedig szeretetvendégségre várták őket a Jósika Miklós Elméleti Líceumba. Kolozsváron szintén ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg hétfőn a vallásszabadság kihirdetésének évfordulójáról, amelyen Bálint Benczédi Ferenc püspök a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, majd az egyházi méltóságok és szervezetek koszorút helyeztek el Dávid Ferenc egyházalapító püspök nemrég felavatott szobránál.

A Magyar Unitárius Egyház megemlékezést szervezett vasárnap a megújult tordai unitárius templomban a vallásszabadság ünnepe alkalmából. Az ünnepi istentiszteleten Újvárosi Katalin székelymuzsnai lelkész végzett szószéki szolgálatot, prédikációjában hangsúlyozva, hogy a bölcs és erős ember kősziklára építi egyedül házát, önmagát és jövőjét is. – Dávid Ferenc is ilyen bölcs és erős ember volt, hiszen, ha nem ilyen lett volna, akkor ma nem lennénk itt, Tordán, személye és munkássága pedig példaként szolgál számunkra – fogalmazott a lelkész.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke Jak 2, 26 alapján köszöntötte a jelenlevőket. – A tordai 1568. évi vallásügyi határozatnak a szellemiségében indítjuk az évet, bízva abban, hogy a ma élők is olyan bölcsen és távolba látóan tudják irányítani a kisebb-nagyobb közösségek életét, mint a 452 évvel ezelőtt élt eleink. Ide, a vallásszabadság eszmeiségének forrásához zarándokolunk, jelképesen kifejezve azt, hogy szükséges a sokszor összekuszált életünket visszaállítani azokra az egyetemes alapokra, amelyek nélkül lehetetlen az építő, értékteremtő munka – fogalmazott az egyházvezető.

Az ünnepségen fellépett az Alsófelsőszentmihályi Vegyes Dalkör. 

Józsa István Lajos házigazda lelkész ünnepi gondolatai után a gyülekezet átvonult a vallásszabadság emlékművéhez. A Magyar Unitárius Egyház részéről Boros János és Farkas Emőd főgondnokok, illetve Bálint Benczédi Ferenc püspök helyezett el koszorút az Ad astra emlékműnél, ezt követően Lőrinczi Alpár és Ilkei Loránd teológiai hallgatók felolvasták magyarul és románul az 1568. évi tordai országgyűlés vallásszabadságra vonatkozó határozatát. 

Megtelt a belvárosi unitárius templom egyházi méltóságokkal, hívekkel, vendégekkel hétfő délután, az ünnepi istentisztelet szolgálatvezetője Demeter Sándor Loránd székelyderzsi lelkész volt. Az ünnepségen felolvasták az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, majd Bálint Benczédi Ferenc püspök mondott ünnepi beszédet. – Ajkunkon az ő nevével búcsúztunk az óévtől, az újesztendő hajnalán szintén hozzá könyörögtünk erőért és eligazításért, bízva abban, hogy mellettünk marad, és gondviselő szeretetével kíséri életünket és munkánkat – fogalmazott az egyházvezető.

– Öröm volt szobrot állítani egyházalapító püspökünknek Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a közösségi együvé tartozás szép pillanatait élhettük meg a különböző egyházi és közösségi eseményeken, de fájdalomtól összeszorult torokkal sóhajtottunk a lángok martalékává vált bethlenszentmiklósi templom tornyának üszkös gerendái között. Mindezekben viszont a közös érték, ami átível az esztendők múlásán, az volt, hogy sem ünnepet, sem hétköznapot, sem tragédiát nem kellett egymagunkban átélni. Egyházi és nemzetközösségünk testvéri hálózata együtt hullámzott az örvendezőkkel és a szenvedőkkel. Ez az együvé tartozó, sok szálból álló, erős fonál léte bizalommal tölt el, hiszen egyéni életünk és törekvésünk enélkül édeskevés. Az emberi élet kiteljesedése a közösségi lét révén valósul meg. Ez az a testvéri közösség, amiről a názáreti Jézus is tanít: a nagy egyetemes család, amelyben a szülő Isten, mi pedig egymásnak testvérei vagyunk – tette hozzá.
A 2020-as esztendővel kapcsolatosan elmondta: az előttünk álló esztendő számunkra keserű évfordulót is tartogat, a trianoni békediktátum századik évfordulóját. Szerinte erre a gyászos eseményre emlékezni kell, ám a puszta felelevenítése a múltnak egy évszázad távlatából már nem elégséges. 

Az egyházalapító Dávid Ferenc előtt is lerótták kegyeletüket az ünneplők / Fotó: Rohonyi D. Iván

 

– Ha gondolatban végigpásztázom településeinket, elnéptelenedett falvakat és elszemélytelenedett városokat látok. Faluhelyen parlagon hevernek a földek, üresen tátonganak a régóta lakatlan házak ablakai. S ott, ahol még egy kis fény pislákol, a falak között öreg emberek sóhajtják vissza a szebb múltat, vagy gondolnak segélykérőn a jobb esetben városra, de legtöbbször külföldre elvándorolt gyermekeikre, unokáikra. De városon sem jobb a helyzet! Itt is – hatalmas tömbházak betonbörtönében – elszigetelten és elzárkózottan élnek emberek. Nem természetes helyzet az, hogy így elvadultunk egymástól! – mutatott rá az aktuális gondokra. 

Zárógondolatként az unitárius püspök azt mondta: 2018-ban, a vallásszabadság évében a mára már 452 éves országgyűlési határozatból választottak jelmondatot: „A hit Isten ajándéka”. – E bibliai tanításon alapuló jelige igaz mivoltában nem kételkedhetünk. Ebben az új évben viszont másik jelmondatot ajánlok nemcsak unitárius egyházamnak, hanem mindenkinek, aki testvérként tekint ránk: „A hit cselekedetek nélkül halott”. A Jakab leveléből vett idézet olyan alapgondolata ennek az évnek, amely tettre, segítségre sarkall. Éppen ezért, e jelmondatot képzeletben zászlónkra tűzve, a 2020-as évet a felelősség évének nyilvánítom, kérve egyházam minden tagját, a gyülekezeteket, egyházköröket, egyháztársadalmi és oktatási intézményeket, valamint mindazokat, akik velünk együtt, testvéreinkként élnek, hogy ébresszük fel önmagunkban a felelősség tudatát, és cselekedjünk annak érdekében, hogy a Jézus által hirdetett egyetemes szeretet ne csak szóban elhangzó törvény legyen, hanem valósággá váljon – zárta beszédét az egyházi vezető.

Az ünnepségen felszólalt Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, aki két saját készítésű hegedűt és egy brácsát adományozott az unitárius egyháznak egy közös elképzelés kivitelezésére. 

Az ünnepség Dávid Ferenc egyházalapító püspök szobrának megkoszorúzásával ért véget.
Mint ismeretes, a Magyar Unitárius Egyház zsinata 2002-ben nyilvánította január 13-át a vallásszabadság napjává, ezt követően Magyarország Országgyűlése 2018. február 20-án egyhangúlag megalkotta Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról című törvényt, illetve hivatalosan is emlékünneppé nyilvánította január 13-át.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓ - #WEREMEMBER – Fotókkal a ...
Mennyibe kerülhet az új ...
Orbán Viktor: egy centiméterre voltunk, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ