Salamoni döntés

Salamoni döntés
A bukaresti ítélőtáblának első fokon kihirdetett ítélete a székelyföldi terrorvád ügyében olyan salamoni döntés próbál lenni, amely arra hivatott az ítélethozó bíró feltételezett szándéka szerint, hogy valamennyi félt kielégítsen.

Kétlem, hogy ezt valóban mindenki így érezné, hiszen a Hatvannégy Vármegye Mozgalom két aktivistáját végül elítélték, ami a priuszukon foltot ejt. Az ítélet enyhesége román oldalon – főleg annak nacionalista táborában – megbotránkozást okoz, magyar oldalon többnyire megkönnyebbülést, hiszen egyelőre mégsem kell hosszú éveket börtönben leülnie a két férfinak. Az ügyészség súlyos vádjai alapján sokan meg voltak győződve, hogy a vádlottak nem ússzák meg kemény börtönbüntetés nélkül az ügyet. Ehhez képest pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekmények vádpont miatt pont annyi szabadságvesztésre ítélték, amennyit már előzetesben letöltöttek. Hogy sok ez vagy kevés? Nehéz kérdés, de mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség súlyos vereséget szenvedett első fokon a perben, amelynek minden bizonnyal lesz folytatása a legfelső bíróságon. Hangzatos vádjaikat nem tudták bizonyítani az ítélőtábla előtt, ami ismét megkérdőjelezi a vádhatóság profizmusát és megerősíti azt a benyomást, hogy az ügy propaganda célokat szolgált, a hírszerzés és az ügyészség önfényezését. A két intézmény túlbuzgóságból jelezni akarta, végzi a feladatát.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!