Nem érdeke az RMDSZ-nek az EMSZ-szel való kiegyezés
Vissza

Nem érdeke az RMDSZ-nek az EMSZ-szel való kiegyezés

Nem zárkózik el az RMDSZ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kezdeményezte tárgyalásoktól, a tanácskozás időpontjáról még nincsenek hivatalos visszajelzések. Amint arról korábban tudósítottunk, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkotta szövetség, az EMSZ a parlamenti választásokról kíván egyeztetni. Úgy vélik: az önkormányzati választásokon versenyezni kell, a parlamentin azonban össze kell fogni. Amint a múlt pénteki sajtóértekezleten elhangzott: nem föltétlenül parlamenti mandátumokat akarnak, hanem azt, hogy elvi megállapodásra jussanak – bármit is jelentsen ez.

Négy évvel ezelőtt az RMDSZ és az MPP közti együttműködésnek köszönhetően a polgári pártnak két befutó képviselői hely jutott: Biró Zsolt akkori pártelnök Maros megyéből indult, a háromszéki Kulcsár Terza József pedig a Kovászna megyei listán kapott helyet. Amennyiben idén is hasonló egyezség születne, vélhetően valamelyik székelyföldi képviselői tisztségről kellene lemondania a szövetségnek, hogy partnereinek “nem föltétlenül mandátumokra” vonatkozó igényeit kielégítse.

A két párt vezetője, Mezei János, illetve Csomortányi István úgy értékelte: a szövetség összefogása jól vizsgázott a választásokon, az EMSZ nagyjából azt az erőt képviseli, amit alkotói, az EMNP és az MPP képviseltek a négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson. Hogy mégis volt csökkenés, azt az alacsony részvételnek tulajdonítják. A számadatok tükrében a “nagyjából” annyit jelent, hogy az idén az MPP 6, az EMNP 4 polgármesteri mandátumot szerzett és, tették hozzá, öt független polgármester nyert mandátumot a támogatásukkal. (A választási törvény miatt hiába indultak szövetségben, külön számolják eredményeiket.)  A 10 polgármesteren túl az EMNP 180, az MPP pedig 130 helyi önkormányzati képviselői mandátumot szerzett (2016-ban az MPP 13 polgármesteri, 6 megyei és 158 helyi tanácsosi mandátumot nyert; az EMNP-nek nem lett polgármestere, csak 6 megyei és 207 helyi tanácsosa; a két párt koalíciója két polgármesteri és 33 helyi mandátumot szerzett.) A leginkább politikai opciót kifejező megyei tanácsi szavazatokat figyelembe véve az MPP-re, az EMNP-re és a két párt koalíciójára leadott összszavazatok száma: 34362. (2016-ban 55039.)

Pataky István elemzőt, a Magyar Nemzet tudósítóját arról kérdeztük: valóban jól vizsgázott-e a két párt összefogása, és mire elég a szeptember 27-én begyűjtött voksok száma az elkövetkezőkben.

- Ha a számokat nézzük, akkor ez az összefogás nem volt sikeres. Az EMSZ minden szempontból rosszabbul teljesített, mint az MPP és az EMNP négy évvel ezelőtt. Persze, ha az EMSZ vezetői egy új próbálkozásként értékelik az eredményeket, s nulláról számolnak, akkor minden egyes szavazat vagy mandátum jó eredménynek számít. De ez nyilván önbecsapás lenne. Ez a vártnál gyengébb szereplés megnehezítheti az egyesülés folyamatát is, ilyen helyzetben könnyebben előtérbe kerülnek az amúgy is létező belső ellentétek. Sok a “ha” az EMSZ jövőjét illetően: ha sikerül az egyesülés, elkezdődhet a további építkezés, ha négy évig együtt tudnak maradni, a következő helyhatósági választás jelenti majd az igazi vizsgát- fogalmazott Pataky.

És hogy mire vezethetők vissza a gyenge eredmények?

- Ami a rossz szereplés okait illeti: az EMSZ – az MPP-hez és az EMNP-hez hasonlóan - nem tudta markánsan megkülönböztetni magát az RMDSZ-től. Csakhogy míg négy évvel ezelőtt az MPP együttműködést tudott kialakítani az RMDSZ-szel, s ennek következtében polgármesteri és parlamenti mandátumokat szerzett, addig most az EMSZ szinte kizárólag az RMDSZ elutasítására épített, ez pedig kevés volt az RMDSZ-ben csalódott szavazók megnyerésére, magyarázta.

Kérdésünkre, hogy milyen alkupozícióval rendelkezik az EMSZ az RMDSZ-szel szemben, Pataky István elmondta: az RMDSZ és az EMSZ közötti tárgyalások – amennyiben lesznek – a közvéleménynek szólnak csupán. Egyik fél sem hisz abban, hogy valamilyen lényegi eredményre jutnak.

- Az erdélyi magyar közvélemény általában szereti, ha nincs éles magyar-magyar szembenállás. A párbeszédnek mindig jó a fogadtatása. Az eredmény viszont már egy más tál tészta. Az EMSZ szavazóinak egy kis része megegyezés nélkül is az RMDSZ-re fog szavazni december 6-án, az EMSZ-esek nagyobb része pedig vélhetően akkor sem voksolna az RMDSZ-re, ha a párfúzió előtt álló szövetség egyik képviselője befutó helyet kapna az RMDSZ listáján. Egészen más volt a helyzet négy évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ-nek azért is érdekében állt helyeket adni az MPP-nek, mert a már korábban kialakított együttműködéssel tovább mérgesítette az MPP és az EMNP viszonyát. Most, a magyar kormány teljes vállszélességű támogatását élvező RMDSZ-nek semmilyen érdeke nem fűződik egy intézményesített együttműködés kialakításához az EMSZ-szel – tette hozzá.

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VILÁGLELSŐK: ENGEDÉLYEZTÉK A ...
Zsigmond Emese: „gyermekirodalomból ...
Mennyire nőtt a munkanélküliség?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ