Tizennégy polgármesterjelöltet indít az RMDSZ Kolozs megyében a 2024-es helyhatósági választásokon. Megyei körképünkből kiderül, sok az új jelölt, de a munkát folytatni kívánó tisztségviselő is. Jelenleg az RMDSZ-nek 9 polgármestere, 16 alpolgármestere és 128 önkormányzati képviselője van a megyében. Ugyanakkor több olyan község is van Kolozs megyében, ahol nagyszámú magyar közösség él, ennek ellenére az RMDSZ-nek nem sikerül önálló polgármesterjelöltet állítania. Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke emlékeztetett: idén kettős a cél, úgy kell megnyerni az önkormányzati választásokat, hogy közben az európai parlamenti választásokon is felmutassa a közösség az erejét. Felhívta a figyelmet: ezentúl az AUR képviselői ott lesznek mind a helyi tanácsokban, mind az EP-ben, tartani lehet attól, hogy a parlamenti cirkuszok, provokációk az önkormányzatokban és Brüsszelben is napirenden lesznek.

Oláh Emese az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje, a szövetség városi tanácsosi jelöltlistáját is ő vezeti – döntött pénteken az RMDSZ kolozsvári szervezetének küldöttgyűlése. Második helyezett Azzola Katalin jogász, aki tavaly februártól tölti be az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöki tisztségét. Őt követi a biztos befutónak számító harmadik helyen Bódizs György, a rehabilitációs kórház orvos-igazgatója, a negyedik pedig Andacs Zsolt Levente, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) leköszönő elnöke. A jelöltlista Kerekes Adelhaidával, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel folytatódik, a további sorrend: Fugel Edina és Rácz Béla-Gergely hivatalban levő városi tanácsosok, Veress Enikő, a Kolozsvár Társaság ügyvezető igazgatója, Imre István orvos, Horváth László és Sarukán Emilia nyugdíjasok. Jelenleg az RMDSZ-nek négy képviselője van a 27 tagú kolozsvári tanácsban.

Csoma Botond parlamenti képviselő, területi elnök az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje. A szövetség Kolozs megyei küldötteinek (MKT) csütörtöki rangsoroló gyűlésen elhangzott felszólalásában Csoma elmondta: azért vállalta a jelölést, mert úgy értékeli, hogy ebből a pozícióból sokkal hatékonyabban tudja közvetíteni nem csak a helyi, hanem országos viszonylatban is a fontos üzeneteket a kampányban. A szavazás eredményeképpen Vákár István, a megyei tanács jelenlegi RMDSZ-es alelnöke a listavezető, ő kapta a legtöbb voksot (90 szavazat). Második Balla Ferenc (Szamos mente – 89 szavazat), majd Rés Éva következik (Kalotaszeg – 81 szavazat), továbbá Antal Géza (Kolozsvár – 80 szavazat), Szabó-Csorba Zsuzsanna (Mezőség – 73 szavazat), Lőrinczi Zoltán (Kolozsvár – 36 szavazat), Okos-Rigó Dénes (Kalotaszeg - 21 szavazat). A testület ez alkalommal is figyelembe vette a város-vidék sorrendet.

Romániában az idei választási év a Románok Egyesüléséért Szövetségről (AUR) szól, a politikai spektrum szereplői nagyon odafigyelnek a szélsőségesen nacionalista, xenofób, magyarellenes, NATO-és EU-ellenes párt támogatottságának növekedésére, kampányukat gyakorlatilag az AUR-ra építik. Romániára egyébként is jellemző volt, hogy a mainstream pártok bizonyos fokig igyekeztek felvenni a versenyt a parlamenti választási kampányban a szélsőséges pártokkal, ezért erősödik fel a magyarellenesség is a választási évben – hangzott el Magyar Külügyi Intézet által Románia belpolitikájáról kezdeményezett beszélgetésen az intézet Kilátás nevű podcast-csatornája idei első adásában. A házigazda Barabás T. János vezető kutató volt, meghívottak: Pataky István, a maszol.ro főszerkesztő-helyettese, Íjgyártó István főtanácsadó, Magyarország egykori bukaresti (2000-2004), majd kijevi ( 2018-2022) nagykövete, illetve Szilágyi Mátyás vezető kutató, volt kolozsvári (2008-2012) majd beregszászi magyar főkonzul (2018-2021), kisinyovi nagykövet (2012-2017).

Választási megállapodást írt alá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE), amelyben az együttműködés alapelveit szögezték le az idei „szuperév” kihívásaira való tekintettel. Két-kétpárti megegyezésről van szó az RMDSZ és az EMSZ, illetve az RMDSZ és az MPE között. A szerdai aláírást követő kolozsvári sajtóértekezleten jelen levő pártelnökök kitérő választ adtak arra, hogy az összefogás jegyében született megállapodást miért külön-külön írta alá Zakariás Zoltán, az EMSZ és Kulcsár-Terza József, az MPE megbízott elnöke. Amit elmondtak: az RMDSZ EP-képviselőjelölti listáján az EMSZ a nem befutónak számító 4., míg az MPE az 5. helyen indíthat jelöltet, ugyanakkor a két kisebbik magyar párt támogatja Soós Zoltán független polgármesterjelöltet, aki Marosvásárhelyen indul újabb mandátumért, illetve az RMDSZ Maros és Szatmár megyei tanácselnökjelöltjeit, és szatmári polgármesterjelöltjét.

Mi vonz egy férfit egy nőben? Mivel kelthetjük fel az „erősebb nem” érdeklődését? És mi a titka annak, hogy az első pillanatot-pillantást több is kövesse majd? Néhány gondolat erről a témáról nőnapi csokorba szedve. Kérdéseinkre Mészáros Andrea pszichológus, párkapcsolati terapeuta válaszolt.

Hatalmas érdeklődés övezte a Pákei Lajos, Kolozsvár egykori főépítészének életébe, munkásságába betekintést nyújtó kötet bemutatóját a Vallásszabadság Házában szerda délután. A Holnap kiadó gondozásában megjelent, igényesen kivitelezett album Az építészet mesterei sorozat legújabb kiadványa. A 2002-ben indult, a magyar építészet jeles képviselőinek életpályáját bemutató sorozatban Pákei Lajos az első erdélyi. Amint Gy. Dávid Gyula szerkesztő bevezetőjében elmondta: jóllehet a kötet Magyarországon jelent meg, az erdélyi kiadók könyveinek értékesítésével foglalkozó kolozsvári Idea könyvtér szívesen vállalta az album forgalmazását, népszerűsítését. A készleten levő példányok a bemutató alkalmával mind elfogytak, Nagy Péter, az Idea könyvtér igazgatója megígérte: már a jövő hét folyamán pótolják a hiányt.

A hiba asztali számítógépen és telefonon egyaránt fennáll, de a Messengerre sem lehet belépni, és az Instagram sem működik rendesen. A kiléptetés után sokakkal közölte a rendszer, hogy nem jó jelszót írtak be, akiknek pedig sikerült belépni, azokat hibaüzenet fogadta. A hirado.hu szerint a hibát világ minden tájáról jelentették, az okairól pedig egyelőre semmit sem tudni.

„Esküdözések s árulások, szent kötés és hitszegés, ármány és bosszú, gyönyör és iszonyat, szerelem és vérpad, a féktelen becsvágytól fűtött nagyotakarás lendülete s mélyrezuhanás, rajongás és gyűlölet váltják egymást az erdélyi urak élettörténetében; s közben magyar és európai politikát csináltak, hadat üzentek, békét kötöttek, országot igazgattak, népükkel törődtek, kultúrát teremtettek, művészetet, vallást, irodalmat, tudományt pártoltak, könyveket gyűjtöttek s szüntelenül építették maguknak váraikat, német, tatár, török, oláh ellen és egymás ellen is. A védekezés s a támadás ultima ratiója ez: a vár és az erősség, egyetlen bizonyosság a végső menedék; a hegyoldallal, sziklacsúccsal úgy egybe van nőve a várrom, domboldallal a kastély s az udvarház, mint talán sehol másutt Európa földjén. Erdély történetének megannyi döntő mozzanata itt zajlott le, a várakban, mik közül annyi rommá dőlt, s még maradványuk is elenyészett, másoknak falai, bástyái dacolnak az idővel s megint mások kastéllyá szelidültek a fejedelemség korának alkonyán” – írja nagyon találóan Bíró József művészettörténész Erdélyi kastélyok című kötetének előszavában. Összeállításunkban ezúttal Szatmár megye „idővel dacoló” kastélyaiból, középkori templomaiból válogattunk. Mondhatjuk úgy is: két pozitív és két negatív példát – amint azt Szőcs Péter Levente régész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója megfogalmazta. Az aranyosmeggyesi Lónyai-kastélyról és az erdődi várról, illetve a nagykárolyi Károlyi-várkastélyról és az ákosi középkori templomról van szó.

Válaszúton, a Bánffy-kastélyban tartotta meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülését. Az európai uniós forrásokból felújított kastély nem kerülhetett vissza jogos tulajdonosaihoz, jelenleg a megyei tanács tulajdonát képezi, a tavalyi ünnepélyes átadásáról lapunk részletesen tudósított. Az ülés kezdetén felcsendült a magyar himnusz, majd a Bagó-banda tartott egy kis ízelítőt mezőségi népzenéből. A tanácskozás központi témája az összevont, júniusban esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokra való felkészülés volt. Elhangzott: ha a magyar részvétel nem követi az átlagosnál is magasabbnak ígérkező román részvételt, nem sikerül átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt. Bemutatták a 2023-as év költségvetési beszámolóját és 2024-es költségvetési tervet, illetve az MKT új működési szabályzatát, a testület valamennyit ellenszavazat nélkül elfogadott.

Megállapodásra készül az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP), illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) az idei romániai választásokon. Mind a négy választást magában foglaló „csomagmegállapodásról” lenne szó, amelyet március végéig véglegesítenének – nyilatkozta a Szabadságnak Zakariás Zoltán pártelnök, az RMDSZ-listán mandátumot nyert parlamenti képviselő.