Minden eddiginél gazdagabb program várta az érdeklődőket az V. Fehér Megyei Magyar Napokon
Vajasdon felavatták a református egyház épületében kialakított délutáni óvodai foglalkoztatót
Vajasdon felavatták a református egyház épületében kialakított délutáni óvodai foglalkoztatót
Vissza

Minden eddiginél gazdagabb program várta az érdeklődőket az V. Fehér Megyei Magyar Napokon

A Kőrösi Csoma Sándor szellemiségében megszervezett V. Fehér Megyei Magyar Napok programsorozatra 2020. szeptember 30-a és október 3-a között került sor. A fesztivál fő helyszíne Nagyenyed volt, de más vidéki településeket is bevontak, és a programpontokat minden nap egy-egy kiválasztott téma köré csoportosították, kihangsúlyozva a helyi értékeket és a figyelemreméltó teljesítményeket. A kultúra, néphagyományok, sport és koncertek mellett a magyarpéterfalvi óvoda alapkőletételét és a vajasdi magyar ház avatóját is a programba iktatták, mintegy jelezve: egész Fehér megye ünnepéhez tartoznak ezek a fontos beruházások. A főszervező Dr. Brendus Gyula Egyesület és a Fehér megyei RMDSZ mellé további tíz partnerszervezet társult és öt főtámogató intézmény tette lehetővé a sokszínű rendezvény megvalósítását. A szervezők minden évben egy településre irányítják a figyelmet: az idei „népi sztár” Magyarlapád volt.

Az V. Fehér Megyei Magyar Napok négynapos ünnepségének hivatalos megnyitójára csütörtök délután került sor, a közönséget a rendezvény házigazdái, Deák Kriszta és Bakk Szabolcs köszöntötték. A megnyitón felszólalt Lőrincz Helga főszervező, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és miniszterelnök-helyettes, Novák Eduárd ifjúsági és sport miniszter, Ladányi Árpád, a Fehér megyei RMDSZ elnöke, Nicolae Albu prefektus, valamint Dumitru Fulea, a Fehér megyei tanács alelnöke és jelen volt Bogya Anna államtitkár is.

Miniszteri kitüntetés a megye legeredményesebb sportolójának

Lőrincz Helga beszédében Kőrösi Csoma Sándor életútjához hasonlította a Fehér Megyei Magyar Napokat. Az anyanyelv fontossága és éltetése együttesen lehet a záloga annak, hogy túllendüljünk azon, amit a statisztikák igazolnak, miszerint Fehér megye szórvány megye.

Kelemen Hunor lelkesítően szólt a résztvevőkhöz: „Nagyenyed hozzájárult ahhoz a recepthez, amelynek az összetételét nem ismerjük, a történelem kavarta ki, amelyben az erdélyi embereknek, az erdélyi magyar közösségnek az értékei ott vannak és amely a transzilvanizmust adta, (...) és annak a transzilvanizmusnak az erejét, amely a nehéz időkben is (...) lehetővé tette, hogy fölülemelkedjen ez a közösség a gyötrelmeken, a nehézségeken és újrateremtse a saját közösségét és a saját értékeit (...)”.

Ladányi Árpád a magyarság megtartó erejét emelte ki és azt, hogy az olyan rendezvények, mint a magyar napok mennyire kimagasló mozzanat a magyarság mindennapjaiban.

Novák Eduárd sportminiszter a több mint 35 éve tartó sportolási szenvedélyét hangsúlyozta, valamint azt, hogy milyen reformok vannak előkészülőben, ami a sportot nem teherré, hanem élvezetté tenné. A megnyitó  utolsó mozzanataként Lőrincz Helga alpolgármester emlékplakettet nyújtott át Novák Eduárdnak, ezáltal is elismerve a kifejtett sportteljesítményét. A kitüntetett sportminiszter ugyanakkor díjat adott át Joó Sándornak, a Bethlen-kollégium végzős diákjának, Fehér megye jelenlegi legsikeresebb sportolójának, aki mindeddig, bármiféle szponzorizáció nélkül, 10 országos bajnoki címet, 4 európai és 4 világbajnoki aranyat nyert karatéban, egyéni és csoportos versenyeken, Nicu Crăciun enyedi edző vezetésével. Joó Sándor, aki nem mellesleg nagyon jó tanuló is, lapunknak elmondta: „Hatévesen kezdtem el karatézni, mindjárt az elején fel akartam adni, de édesapám nem hagyta, és most nagyon hálás vagyok neki. Hetente háromszor edzek, a nagyobb versenyek előtt minden nap. Nem izgulok, ez csak kiskoromban fordult elő, most úgy állok hozzá, hogy meg kell nyernem a versenyt. Fegyelmet és önuralmat tanultam a sport által, aminek egész életemben hasznát vehetem.”

Kőrösi Csoma Sándor szellemisége a fesztivál középpontjában

Lőrincz Helga főszervező azt nyilatkozta: „Az idei magyar napokat a Nagyenyedről elindult Kőrösi Csoma Sándor szellemiségében igyekeztünk megszervezni. Ha ő hajlandó volt akkora utat megtenni, akkora áldozatot meghozni, hogy a magyar nyelv gyökereit megkeresse, akkor nekünk is kötelességünk azt tenni, például olyan rendezvényt szervezni, ami értünk, magyarokért van, és ami megerősíti a közösséget”.

Az első program, amely Kőrösi Csoma Sándorra irányította a figyelmet, csütörtök délelőtt zajlott a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermében, ahol a diákok számára interaktív vetélkedőt szerveztek a nagy tibetológus életútjáról. Kezdetben Kónya Mária nyugalmazott történelem szakos tanárnő egy rövid vetítettképes bemutatót tartott Kőrösi életéről, ebből később kérdéseket fogalmaztak meg a diákok számára. A próbák igencsak összetettek voltak, a névválasztástól elkezdve a telefonos alkalmazáson élőben közvetített quizversenyen keresztül, a csapatok névválasztásának ötletességéig és az általuk Kőrösiről készített kisfilmig, mindent pontozott a zsűri. Összesen kilenc csapat nevezett be a versenyre, első helyen a X. A osztályos, Kőrösi lányai nevű csapat végzett, másodikok a Légidomárok, harmadikok az Alexander bég tanoncai lettek. A zsűri elnöke, Turzai Melán egykori kollégiumi igazgató-helyettes, arra buzdította a diákságot, hogy követendő példaképként tekintsenek Kőrösire és ápolják emlékét: „azzal a céllal szervezték a vetélkedőt, hogy őrizzük tovább az emlékét, illetve a diákok tanúbizonyságot tegyenek arról is, hogyan él Kőrösi emléke a mai diákság körében.”

Délután könyvbemutatóval és lenyűgöző vetítettképes előadásokkal emlékeztek Kőrösi Csoma Sándorra. Szász János nagyenyedi római-katolikus plébános diákként meghallgathatta Jakabos Ödön élménybeszámolóját a Körösi nyomában megtett útjáról, ennek hatására kezdett el érdeklődni róla. Két évtizeddel ezelőtt lehetősége adódott Indiába utazni, ugyan nem gyalog, hanem repülővel, ahol sikerült felfedezni a Kőrösi emlékéhez kapcsolódó tárgyi emlékeket, például eredeti, kézzel írott dokumentumokat, Kalkuttában meglátogatta dolgozószobáját, majd dardzsilingi sírját. Mélyen meghatotta, milyen nagy tisztelet övezi ma is Ázsiában Kőrösi alakját, amelyet nemcsak több szobor idéz, hanem neve hallatán nagyon készségesek az emberek, például egy lelkes múzeumi igazgatónő betekintést nyújtott kézirataiba, egy helyi iskola pedig felvállalta, hogy a látogatók által létrehozott alapítványból rendben tartják Kőrösi síremlékét.

Az emlékképek felidézése után Pengő Zoltán újságíró tartott vetített képes előadást arról a hat hónapig tartó, gyalog megtett 4000 kilométeres útjáról, amely nagy vonalakban Kőrösi útvonalát követte, gyakran a világ jelenlegi legveszélyesebb helyei felé sodorva őt. Kőrösi pontos útvonalának követését a koronavírus okozta járvány terjedése is befolyásolta, és mivel nem sikerült Zanglába, abba a kolostorba eljutnia, ahol Kőrösi sok időt eltöltött, útvonalának végső állomása a dardzsilingi sír meglátogatása volt. Pengő kiemelte: útja során gyakran felidézte a nagyenyediek kedvességét, amellyel nagy útjára bocsátották.

Aktuális kérdések diákoknak, pedagógusoknak

A Kőrösi–versenyen kívül a diákság számára csütörtökön más alternatívák is kínálkoztak, az egyik a Pályaorientációs sátorban zajló előadás- és beszélgetéssorozat volt, négy programponttal. Az első beszélgetésben Tóth Zsejke-Réka, a BBTE Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Kutatóintézetének alkalmazottja, valamint Kovács Gábor, a Sapientia EMTE adjunktusa vettek részt. Olyan kérdéskörre keresték a választ, hogy miért népszerű/népszerűtlen a tudomány a fiatalság körében, miként lehet a reáltudományokat élvezetesebbé tenni. A tartalmas és humoros beszélgetést követően egy látványos kísérletsorozatot figyelhettek meg a jelenlévő diákok. Ezt követően az Országos Magyar Diákszövetség részéről (MAKOSZ) és a Kolozs Megyei Diáktanács képviselőjeként Müller Tibor tartott előadást a diáktanácsok létfontosságáról, valamint arról, hogy mit is jelent valójában a „diákok jogai” fogalom. A programpont zárómozzanatanként Lőrincz István-Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) egykori elnökével beszélgetett Nagy Egon, a Bethlen-kollégium magyartanára. A beszélgetés során a diákélet előnyeiről, a rendezvényszervezés fortélyairól volt szó, ugyanakkor szó esett azokról az életszagú kompetenciákról is, amit csakis közösségben lehet megtapasztalni. A beszélgetés méltó zárópontja volt a programsorozatnak, hiszen egyesítette mindazt, ami az előzőekben elhangzott: a tudományos kutatás előnyei és csapatmunka, valamint a diákélet hasznossága és fontossága.

Miben rejlik egy pályakezdő pedagógus sikere vagy éppenséggel bizonytalansága? Mit jelent 2021-ben pedagógusnak lenni? Miként váltják egymást az oktatási szemléletek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ egy másik csütörtöki programon, a pályakezdő pedagógusok kerekasztal beszélgetésén, Nagy Egon moderátor segítségével.

Pénteken zajlott a volt BGK-s vállalkozók kerekasztal beszélgetése, amelyen a vállalkozás kihívásairól volt szó, valamint arról, hogy miként lehet megtalálni a szenvedélyt ahhoz, hogy egy vállalkozást vezessünk. A beszélgetés, akárcsak a szombat délelőtti Aki mer, az nyer Catalan társasjáték ötletgazdája és lebonyolítója a Két Fűzfa Egyesület elnöke, Bitay László kolozsvári közgazdász volt.

Magyarlapád volt az idei „népi sztár”

Pénteken a népviselet, népzene és a néphagyományok kerültek a figyelem középpontjába. A magyar napok szervezői minden évben egy-egy településre irányítják a figyelmet, idén ez a Nagyenyedtől 10 kilométerre fekvő Magyarlapád volt, ahol máig élő népzene, néptánc és jellegzetes viselet található.

A Bethlen-kollégium Apafi-termében Turzai Melán nyugalmazott magyartanár, aligazgató irányításával egy lekerekített információcsomagot kaphattak az érdeklődők, amely népviselet- és könyvkiállítást valamint vetítettképes bemutatót foglalt magába. Turzai Melán az egyetemi dipolmadolgozatát és az egyes fokozatú dolgozatát is Magyarlapádról írta, jó ismerője a település szellemi és tárgyi örökségének, munkái segítségével nyomon lehet követni az 1982-1995 közötti fellelhető örökséget, és az azóta végbement változásokat.

Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor részletes bemutatót tartott a lapádi fafaragásról és rámutatott arra, hogyan lehet a mai építkezésekkor, épületfelújításokkor értékesíteni a hagyományos technikákat és díszítőelemeket, példaként pedig az általa képviselt egyházközséget hozta fel, ahol a közelmúlt minden ilyen munkálatát Kós Károly Kis-Küküllő menti népművészet című könyve alapján valósítottak meg. 

A programpontot Szabó Mónika magyarlapádi, a kollégiumban tevékenykedő óvónő népviseletbemutatója és az általa beszervezett, pompás viseletben megjelenő ifjak látványa tetté színessé. Mindannyian lelkesedéssel készültek az eseményre, ruhadarabokat, kellékeket gyűjtöttek az idősebbektől, Szabó Mónika pedig többoldalas tanulmányt készített a magyarlapádi népviseletről.

A népművészetre irányították a figyelmet a gyerekeknek szánt foglalkozások megtervezésekor is, pénteken és szombaton. Ötletes kézműves alkotások születtek a nagyenyedi (Csíki Tímea, Kerekes Tünde, Mester Ágnes, Szakács Ildikó, Szakács Mária) és a torockószentgyörgyi (Szabó Emőke, Varga Melinda) pedagógusok irányításával. Székely Bányai Andrea óvónő és Szilágyi Székely Melinda tanítónő (Magyarlapád) népi gyermekjátékokat tanítottak, Szekeres Ildikó székelykocsárdi tanárnő festőműhelyében pedig a népművészeti díszítőelemekkel ékesített tányérfestést gyakorolhatták a kíváncsiskodók.

A délután folyamán került sor az elmaradhatatlan néptáncbemutatóra, idén a Csombordi Pipacs Néptáncegyüttes kis és nagy csoportja, a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes, a felvinci Létom Néptáncsoport, a magyarpéterfalvi Hanga Néptáncegyüttes kis és nagy csoportja valamint a Magyarlapádi Hagyományőrző  Néptáncegyüttes mutatkoztak be.

A napi tematikához illeszkedve, a péntek esti koncertek is kizárólag népzenei produkciók voltak, hangsúlyos magyarlapádi jelleggel. Elsőként Kubinyi Júlia és Nyitrai Tamás léptek színpadra, premiernek számító előadással, mivel azt a saját gyűjtésű  népzenei anyagot tartalmazta, amelyet nemsokára CD-n is ki fognak adni Örökül Magyarlapádról címmel, és egyben ez az első olyan hanganyag, amelyet nem lapádi zenészek adnak ki. A fellépéseket követő táncházban is magyarlapádi muzsikára lehetett ropni a táncot, a helyi Csegely Zenekart Nyitrai Tamás kísérte. Az est sztármeghívottja a Muzsikás együttes és Kacsó Hanga Borbála voltak.

Helyi értékekre is koncentráló könyvbemutatók

A fesztiválozók egy meghatározott létszámú csoportja kifejezetten örült annak, hogy az V. Fehér Megyei Magyar Napokon minden eddiginél több könyvbemutatóra került sor. Az író-olvasó találkozók házigazdája Lázár Emőke kollégiumi vallástanár volt.

Pénteken nagy érdeklődés övezte Böjte Csaba Füveskönyvét, amelyről kiderült, hogy akárcsak Márai Sándor és Weöres Sándor herbáriumai, nem a testnek, hanem elsősorban a léleknek, továbbá nem csak az egyénnek, hanem a teljes erdélyi magyar közösségnek ajánl recepteket, erre utal a mű alcíme is: Örömhöz segítő gondolatok. Csaba atya gondolatainak lejegyzője Csender Levente, József Attila–díjas író volt. A kötelező maszkviselés apropóján, amely régebb kizárólag a betörőket jellemezte, humoros, ugyanakkor oktató jellegű stílusban Böjte Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az életben mindenből lehet okulni. A betörőktől három fontos dologot tanulhatunk: bátorságot, a kincsre való koncentrálást és a javaikhoz való ragaszkodást. Az első benyomásra meghökkentő párhuzamnak természetesen van magyarázata az atya szerint. „A mai embernek ahhoz, hogy eredményt érjen el, nagy bátorság kell, a bátorság erényét hangsúlyozta Teréz anya is. A legnagyobb bátorság pedig a szeretet feltétel nélküli megnyilvánulása.” A második megállapítással Böjte Csaba arra utalt, hogy amiként a betörők nem értéktelen tárgyakat lopnak el például a bankból, hanem a kincsre koncentrálnak, akképp kell a ma emberének eltekintenie a sok csecsebecsétől és az igazi értékekre irányítani tekintetét. Ehhez adódik mintegy kiegészítésként a harmadik példa, amely arról szól, hogy „ne mondjunk le könnyen mindarról, ami a miénk, hiszen a rabloktól sem könnyű visszaszerezni a zsákmányt. Ez hűséget jelent és a kereszténységnek is épp ez a lényege”.

A másik könyv, amellyel az enyediek megismerkedhettek, Hover Zsolt: Erdélyi szabadságharc című történelmi regénye volt, amely az 1848-49-es szabadságharc eseményeit dolgozza fel, eredetiségre törekedve. A szerző elmondása szerint a regény lényege, hogy a történelmi események valamint a képzelet segítségével a fiatalokkal is megkedveltesse a regényt és ezzel együtt az olvasást is. Hover Zsolt a Marvel univerzumot hívta segítségül, hogy a regény főhősét megteremtse, ami sajátos módon illeszkedik be a regény világába.A szerző a regény főhősét is úgy alkotta meg, hogy a helyi történésekbe autentikusan integrálódjon. A fantázia és a történelem metszéspontján létrejövő regény igyekszik közelebb hozni a történelmet és az olvasást is.

A szombati kettős könyvbemutatón olyan kiadványokról volt szó, amelyek egyaránt a vidékhez kötődnek. Bakó Botond Történetek az Őrhegy tövében könyve a szerző már megjelentetett és helyenként újragondolt újságcikkeinek a gyűjteménye, amely figyelemreméltó adalékokat szolgáltathat a helytörténet számára. Gudor Kund Botond református esperes egy sok szempontból hiánypótló kötetet mutatott be, az Erdélyi Hegyalja útikalauzát, amely komplex tájékoztatást nyújt a térség történelméről, épített és természeti kincseiről, művelődéstörténeti kuriózumokkal kiegészítve. A könyv előszavait kollégiumi diákok olvasták fel.

Enyedről indul a világ legnagyobb képzőművészeti tárlata

A magyar napokon minden évben kellő hangsúlyt kap a képzőművészet, csütörtökön az Ilyenek voltak az előző Magyar Napok címmel tárlatmegnyitót tartottak, a nagyobb esemény azonban pénteken zajlott: ekkor került sor arra a kiállításmegnyitóra, amelyet a nagyenyedi interetnikus tábor gazdag anyagából válogattak. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Demeter András kulturális  államtitkár és Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A vendégeket Lőrincz Helga alpolgármester köszöntötte, kihangsúlyozva, hogy Nagyenyeden van egy figyelemreméltó kulturális élet, sokkal nagyobb városokban nincs hasonló művészmozgalom és a város abban is élenjár, hogy itt hozzák létre az ország első multikulturális központját.

Demeter András a rendezvénynek köszönhetően láthatta közelebbről az enyedi kulturális kezdeményezéseket, amelyekről elismerően szólt: “ Nagyon érdekes dolgokat fedeztem fel ma Nagyenyeden, amikor először találkoztam az itteni kulturális közösséggel. Két dolgot tapasztaltam: vannak nagyon komoly tervek és ezeknek nagyon szolid alapja van, és a kettő csak együtt működhet igazán. Minden itteni kezdeményezés egy komoly közösségi akaraton nyugszik, ezért lesz, aki továbbörökítse ezt a kultúrát. “ A pozitív benyomásokra alapozva Demeter András támogatásáról biztosította Lőrincz Helga alpolgármestert, akivel konkrét projektekben állapodtak meg.

Laczikó Enikő államtitkár elmondta, hogy már több éve kiválóan együttműködik az interetnikus tábor szervezőivel, az Inter-Art Alapítvánnyal és utalt arra a sok kiállításra, amelyet a nagyvilágban szerveztek.  Felemlítette, hogy 2016-ban országos premierként valósították meg közösen Enyeden azt az interetnikus művésztábort, amelyen Románia minden nemzetisége és a többség képviseltette magát, és amelynek anyaga a cotroceni-i palotába, majd az ENSZ genfi és New York-i székházába is eljutott. “Mindannyiunknak szívügye ez az elképzelés, a világon senki sem valósított meg eddig ehhez hasonlót” - mondta, utalva arra, hogy a helyi kulturális központtól és polgármesteri hivataltól elkezdve, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán át az elnöki hivatalig és a román külügyig mindenki támogatja a kezdeményezést.

Balog István, az Inter-Art Alapítvány elnöke elmondta, hogy Kelemen Hunor javaslatára felvette a kapcsolatot Laczikó Enikővel, aki mindenben támogatta őt, majd felsorolta a gyümölcsöző együttműködésnek köszönhető sok rangos külföldi kiállítást. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy minden eseményen a színvonalat tartják elsődlegesnek, van egy szakmai zsűri, amelyik elbírálja, ki vehet részt az alkotótáborokban, kiállításokon. Balog István szenzációként említette, hogy Románia ENSZ tagságának ünnepléseként olyan kiállítást szerveztek online, amelyen az összes 193 tagországból egy-egy alkotás került bemutatásra, amikor lehetséges lesz, a tárlatot élőben is bemutatják.

Óvoda alapkőletétel Magyarpéterfalván, magyar ház avató Vajasdon

Szombaton ünnepélyes keretek közt óvoda alapkőletételre került sor Magyarpéterfalván. Az ünnepi beszédek sorozatát Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a szórványmagyarságra külön érdemes odafigyelni, hiszen ahol célok vannak és haladni szeretnének, ott minden lehetséges: „Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy a Kárpát-medencében egységes nemzettudatban gondolkozzunk. Ha célokat gondolunk, akkor ezeket a célokat együtt fogalmazzuk meg, majd együtt megvalósítjuk” – mondta. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az óvoda több szempontból fontos egy kisgyerek életében, a szocializálódási folyamat egyik alapja és kezdő mozzanata. Megemlítette, hogy Erdélyben 33 milliárd forintból 103 új óvoda épül, valamint 376 óvodát újítanak fel. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettese és Kőrösi Viktor Dávid konzul.

A továbbiakban Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének beszéde következett. „Sziklára épülő erős várat szeretnénk építeni. Hiszen rajtunk múlik, hogy milyen erős szellemiség lesz az óvodában, iskolában” – hangsúlyozta, majd Potápi gondolatait folytatva felhítva a figyelmet a magyar óvodák fontosságára, mert ez az a hely, ahol az anyanyelven és a népmesén keresztül kultúra épül. „Aki óvodát épít, az hisz a jövőben” – mondta Burus, ezzel is jelezve azt a problémát, amely nem csupán Erdélyt, hanem az egész Kárpát-medencét érinti. Mégis, a negatív demográfiai adatok és statisztikák ellenére, a fejlődés útján kell járni és építkezni kell, amely megalapozhatja a jövőt. A gyerekek étkeztetésére is alkalmas óvoda felépítésére és felszerelésére 150 millió forintnak megfelelő összeget szánnak. Az ünnepségen felszólalt Benedek Zakariás parlamenti képviselő, Mureșan Livia, Balázsfalva alpolgármestere, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, majd a magyarpéterfalvi kisdiákok műsorára került sor. Az ünnepség záró mozzanataként  időkapszulát hagytak hátra az utókor számára.

Az ünnepség keretében pedagógus emlékéremmel díjazták Turzai Melániát, a Bethlen-kollégium nyugalmazott magyartanárát. Burus Siklódi Botond RMPSZ elnök kifejtette, hogy a díjat olyan pedagógusok kaphatják, akik  legalább 25 évet dolgoztak a magyar nyelvű közoktatásban, és kiemelte Turzai Melánia kvalitásait, munkateherbírását és azt az alázatot, amivel évtizedeken keresztül végezte a dolgát. A díjat Szabó Csilla Erzsébet, az RMPSZ Fehér megyei elnöke adta át. Az ünnepséget követően a helyi kultúrotthonban kiosztották a magyar kormány jóvoltából kapott sportszereket, amiket a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolított le.

Magyarpéterfalva után a Gyulafehérvárral szomszédos Vajasdon került sor emlékezetes eseményre. A magyarpéterfalvi avatón jelenlevő delegáció és Oláh Sándor óvodafejlesztési programfelelős jelenlétében felavatták a magyar házat, amely az óvodás és kisiskolás gyermekek délutáni oktatásának  valamint a legváltozatosabb közösségi rendezvényeknek is helyt adhat. A közel két éve elkezdett projektet a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány is támogatta. Az esemény az óvodás és a kisiskolás gyerekek műsorával valamint a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes fellépésével ért véget.

Változatos programok minden korosztály számára

A szervezők idén is gondosan ügyeltek arra, hogy a program minden korosztályhoz szóljon és a legkülönfélébb igényeket kielégítsen. Az idei rendezvény egyik legcsábítóbb programpontja a marosvásárhelyi Spektrum társulat fellépése volt, amelynek azért is örült a közönség, mert első ízben szerveztek színielőadást a fesztivál történetében. A Spectrum Színház P. Kincses Emese regényét, A függönyt mutatta be, amelyet a rendező, Kincses Elemér dolgozott színpadra. A tragikomikus történet egy magyar szakos tanárnő kálváriáját és ezen keresztül a szocialista rendszer már-már feledőbe menő igazságtalanságát, embertelenségét elevenítette fel.

Mivel pénteken az idősek világnapját ünnepelték, a szervezők többek között Operettissimo előadással és egy vacsorajeggyel kedveskedtek nekik, amellyel a gasztroudvaron nyárson készült ökörsültet lehetett megkóstolni. A Fehér Megyei Magyar Napok történetében szintén először szerveztek szimfonikus koncertet: a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara minden elvárást felülmúló koncertet adott a nagyenyedi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomban.

A fesztiválon minden nap kiváló koncertek zajlottak, amelyek sorát a Gladius nyitotta, közismert és saját szerzeményekkel. Nagy közönségsikert aratott a magyarlapádi és nagyenyedi tagok alkotta HóHányók zenekar is, a magyar napok himnuszának megalkotója, amelyik először csendült fel élőben. A fülbemászó dal előadását a kollégium diákjainak flash-mobja egészítette ki, akik a rendezvény logóját alakították ki a színpadon. Szintén először volt a fesztiválon lemezlovas, mégpedig az Untoldon is szereplő DJ Dark & Mentol, aki igazi party hangulatot teremtett. Szombat este két kiváló koncertre, az enyedi Smici Rock Band és az idei sztármeghívott Magna Cum Laude fergeteges produkcióira került sor.

A legkisebbeket a Vitéz László és az elátkozott malom című bábelőadás és a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza csalogatta a fesztivál helyszínére. A gyermekek számára továbbá focibajnokságot és kerékpárversenyt, a véndiákoknak kosárlabda vetélkedőt szerveztek a kollégiumban. A  gyomaendrődi mazsorettek műsorában egyéni, verseny, valamint hagyományos koreográfiákat is előadtak. A látványos táncműsor igazi színfoltja volt az idei magyar napoknak. Érdekesnek bizonyult a nagyenyedi Dojokan Karate klub tagjainak karate bemutatója is, amelyen több különböző korosztály képviselte magát, 7 évestől egészen 18-21 évesekig. A látványos bemutatóban érződött a karate iránti alázat és a fegyelem, amelyre a klub vezetői, Crăciun Nicolae és Telegdi István felkészítették őket. Az íjászat iránt érdeklődők két nap is hódolhattak szenvedélyüknek, csütörtökön a Bethlen-kollégium udvarán, vasárnap a tompaházi tónál, az Aranyosszéki és Alsó–Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület közreműködésének köszönhetően.

 Az ínyencek a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán a gulyásfőző versenyen próbálhatták ki rátermettségüket, és mint utólag kiderült, a székelykocsárdi csapat bizonyult a legjobbnak. Vasárnap újabb gasztróesemény teremtett alkalmat a közösségi együttlétre: a festői tompaházi tónál horgász- és halászléfőző versenyt szerveztek, Bolgár Géza tulajdonos közreműködésével. A kilenc csapat közül a vajasdiak bizonyultak a legjobb szakácsoknak.

A magyar napok hivatalos díjátadójára szombat délután került sor, ahol az összes versenykategória győzteseit a színpadra szólították és értékes jutalomban részesítették.

BASA EMESE, NAGY EGON

Borítókép: MTI, Biró István


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Prefektus: Kolozsváron a 22,1 ezrelékes ...
Emancipáció húsz lejre
Kovácsházi István vendégszereplésével ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ