Közelebb hoznák az emberekhez a történelmi értékeket
Kerekasztal a kolozsvári múzeumok és a városi közeg kapcsolatáról
Kerekasztal a kolozsvári múzeumok és a városi közeg kapcsolatáról
Vissza

Közelebb hoznák az emberekhez a történelmi értékeket

A lakossági fórumokon megvitatott Fellegvár, Vasutaspark, Farkas utca és Béke tér jövője után a kolozsvári városháza Lakossági Innovációs és Ötletközpontja (CIIC) csütörtök este a Kaszinóban újabb tematikával szervezett közvitát. Ezúttal a kolozsvári múzeumok városi térhez való viszonyulását vették górcső alá, nem is annyira lakossági fórum, hanem inkább szakmai jellegű kerekasztal formájában a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának és a Romániai Városrendészek Észak-Nyugati Területi Fejlesztési Irodájának kezdeményezésére. A rendezvényen építészek, intézményvezetők, tanárok, művészek, építész- és szociológusdiákok vettek részt. A hozzászólásokból kiderült: valamennyien egyetértenek abban, hogy a kincses város megérett a múzeumi élet reformjára, amit közelebb kell hozni a hétköznapi emberekhez. Ehhez pedig az önkormányzat megértése és támogatása elengedhetetlen.

 

Bevezetőjében Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal fejlesztési igazgatója hangsúlyozta: az eddigi három lakossági fórumtól eltérően ez a találkozó az építészek kezdeményezésére jött létre, hogy a témát a szakma és az érintett intézmények szemszögéből járják körül.
A megbeszélést moderáló Guttmann Szabolcs a Romániai Építészek Rendjének Erdélyi Fiókjának elnöke előbb a védnökségük alatt nyolc éve Kolozsváron és Besztercén működő Erdélyi Nyári Szabadegyetemet elevenítette fel, amely során a résztvevő diákok feladata, hogy két hét alatt elhagyatott köztéri helyszínek átalakítását és felújítását célzó ötletekkel hozakodjanak elő. – Kolozsvárnak nincs építészeti múzeuma, ahol többek között, tanulmányokat mutathatnának be, amelyek által a turisták is alaposabban tájékozódhatnának a látnivalókról. Viszont az is igaz, hogy az egész város tulajdonképpen élő múzeum – fogalmazott Guttmann.
Tudor Sălăgean, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatója a hójai szabadtéri részleg fejlesztéséről beszélt. Az integrált rendezési terv magába foglalja a Hója erdő parkosítását, vonzóbbá tételét, és a falumúzeum területi fejlesztését oly módon, hogy megőrizzék annak régi arculatát, miközben új koncepcióval is szolgálnak, miszerint a múzeumok feladata hatni a köztudatra. A fejlesztést remélhetőleg tavasszal elkezdhetik, de ehhez szükséges a múzeumot és a Tetarom I. ipari parkot adminisztráló megyei önkormányzat megfelelő hozzáállása.

Tavaly 60 ezer látogatója volt a Bánffy-palotának

Claudiu Salanţă, Kolozs megye főépítésze, az ipari park fejlesztésének területi behatároltságát, valamint a gyalogos felüljáró tervét említette. Vasile Mitrea építész szerint Kolozsvárnak rossz a menedzselése, pedig nagyon sok a kihasználatlan lehetősége. – Nagy hiba volt a Fellegváron különböző cégeknek kiadni a vár területét negyvenkilenc évre, mert most az önkormányzatnak fizetnie kell, ha ott akar kulturális központot létesíteni – mutatott rá. – Kolozsvárnak minden történelmi korból vannak emlékei, azokat meg kell őrizni, és a lakosságot hozzájuk nevelni, ahogyan azt most civil szervezetek Nagyváradon teszik. Kolozsvárért sokat lehetne tenni, például létrehozva egy filmművészeti és fotómúzeumot – javasolta Mitrea.
Felmerült még a Vízmúzeum városstratégiai értéke, amelyet semmilyen más beruházás kedvéért sem lenne szabad feláldozni, sőt megbecsülni és méginkább kihasználni kellene. Egy magát optimistának tartó diák a Hója erdőnek „intergalaktikus múzeummá” tételét messze földre elhíresült rejtélyessége kihasználásával alapozná meg a tudomány és a művészetek igénybevételével. És szorgalmazza a Nyugaton már meggyökerezett felfogást a köztéri múzeumokkal: annak érdekében, hogy az emberek ne csak a kiállítások idején lépjenek be ilyen intézményekbe, inkább azok lépnek ki látnivalóikkal a közterekre. Ezért kell a nálunk betokosodott szemléletet mentalitásváltással párosítani.
Volt, aki kifejtette: a politikusok nem hallgatják meg a művészeket és a szakembereket, ezért fejetlen döntéseket hoznak. Az Erdélyi Történeti Múzeum részéről Cristian Cupcea intézménye felújításának munkálatairól beszélt. Elmondta: áldatlan állapotú laboratóriumuk és túlzsúfolt raktáraik miatt kérik a szomszédos ingatlanok átadását a bővítés érdekében. Szerinte a turisták számára múzeumi bérleteket vagy múzeumi körútjegyeket kellene értékesíteni.
Eugen Pănescu építész olyan, ezelőtt ötven éve már kidolgozott terveket idézett, amelyek ma is használhatók, de amelyeket mélységes csend övez, és nincs politikai akarat az alkalmazására. „Ez a város egy múzeum, de értékeit eltékozoljuk” – mondta a szakember. A Sigismund Toduţă Alapítvány főtitkára, Mihai Ghircoiaş az általuk fenntartott emlékházat a városháza figyelmébe ajánlotta, zenemúzeum létesítése érdekében.

Az utóbbi időben megélénkült a kolozsvári múzeumok látogatóforgalma. Tavaly az Erdélyi Néprajzi Múzeumot közel 63 ezren keresték fel, ebből 28 ezren a központi fekvésű Redutot, 35 ezren pedig a falumúzeumot látogatták meg. 18 ezres látogatottsága volt a múzeum által rendezett különböző eseményeknek: kb. 10 ezer a Népi Kézműves Vásárnak, 760 a Wonder Puck Fesztiválnak, 7430 a nemzetközi repülőtéri, eladással egybekötött kiállítási pontnak. A Szépművészeti Múzeumnak otthont nyújtó Bánffy-palotának 60 ezer látogatója volt tavaly, kétezerrel több 2016-hoz képest. Ezt a forgalomnövekedést csak fokozhatja a közterek felé történő nyitás.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓ - Baleset a Béke téren
Ravi Shankar, „India nemzeti kincse” ...
Motoros futárok segítségét is lehet ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ