Sokak szerint a tervezett körgyűrű az utolsó lehetséges megoldás arra, hogy Kolozsvár megszabaduljon a csaknem mindenki által károsnak tartott teherforgalomtól, mások viszont nem szeretnék, ha ennek az lenne az ára, hogy fontos és kiterjedt zöldövezetek ökoszisztémáit tönkreteszik. A körgyűrűre közel tucatnyi változat létezett, ezek közül 2019 őszén szakemberek tanácsára választották ki a nyerőt, amely viszont érinti a Bükköt, a monostori Colina parkot (borítóképünkön) és a Bácsi erdőt. A környezetvédők elégedetlenek a megoldással.
Többezren írták alá azt az online keresetet, amely azt kéri, utolsó pillanatban módosítsák a terveket, így a körgyűrűnek és a majdani regionális sürgősségi kórházhoz vezető bekötőútnak eredetileg a monostori Colina park átszelésével elképzelt útvonalát úgy módosítsák, hogy a parkot elkerülve a jelenlegi infrastruktúrát – a négysávos (haladási irányonként 2 sávos) Bucsony/Bucium utcát – használja. A kereset hangsúlyozza, hogy a Colina park az egyetlen ilyen zöldövezet a sűrűn lakott Monostor negyedben, amely több énekesmadár és kisemlős lakóhelyéül szolgál.
Egy másik online petícióban a Kolozsvárral határos települések lakói kérik a kolozsvári önkormányzatot, hogy ne engedélyezze a körgyűrű megvalósítását a Bükki és Bácsi erdő felszíni átszelésével. A Szászfenest Kisbáccsal összekötő majdani út a Hajtás völgyén haladna át, érintve a ritka fajokkal benépesített molyhos tölgyerdő Natura 2000 védett területét, valamint az egyedi kulturális örökség jellegű tájképnek számító védett vackortisztást. A Bükki erdőn több mint 4 kilométer hosszan haladna át az út az Unirea sportbázistól az Európa lakótelep végéig. A körgyűrű átszelné a létező turistaútvonalakat, feldarabolná az állatok élőhelyeit és jelentős zajszennyezést jelent – kifogásolja a kereset. A tiltakozók átlátható, széles nyilvánosság előtt zajló közvitákat szeretnének, ahol a lakosság helyesen tájékozódhat a körgyűrű lehetséges hátrányairól is. Olyan megoldásokban bíznak, amelyek teljesen elkerülik az erdőket és természetvédelmi területeket, például alagutakkal, kisebb kerülőkkel még akkor is, ha ezek többletkiadással járnak, hiszen „semmi sem túl drága, ha a következő generációk természeti, kulturális, szabadidős örökségéről van szó”.
Eltűnik az erdők csendje, amelyre a városlakók ezreinek nagy szükségük van, ugyanakkor a körgyűrű megzavarja az állatok migrációs útvonalait, azok táplálkozási és szaporodási szokásait – figyelmeztetnek a petíciók. A körgyűrű egyben megteremti a feltételeit annak, hogy közvetlen szomszédságában újabb építkezéseket tervezzenek, így lassacskán teljesen tönkretéve a természetes területeket. Szerintük a vadátjárók (ökodukt) és hangszigetelő lemezek nem jelentenek életképes megoldást a körgyűrű nagy kiterjedését tekintve, nem is hatékonyak és nem is dekoratívak.
Mások ezzel szemben feláldozhatónak tartanak egy néhány hektáros zöldövezetet (mint pl. a Colina park), ha ez az ára annak, hogy ablakaik alól eltűnjön a teherforgalom, megszűnjön az egész várost megfojtó rendkívül intenzív közúti forgalom. Szerintük zöldövezeteket lehet és kell is létesíteni máshol, de a körgyűrű útvonalára korlátozottak a lehetőségek. Ők attól tartanak, a petíciók további évtizedekig késleltetnék a körgyűrű megépítését, amelyben a Kolozsvárt terhelő forgalom felszámolásának egyetlen alternatíváját látják.
A lakossági tiltakozás kissé elkésett. 2020 végén a Környezetvédelmi Ügynökség kibocsátotta a környezetvédelmi engedélyt a körgyűrűre és a hozzá tartozó bekötőutakra, így az önkormányzat továbbléphet a megvalósítás felé.
