Kolozsvári Ügyvédi Kamara: a bírók tiltakozása alapvető jogokat sért
Ú. I.
Már tavaly a bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák szintjén, országosan tiltakozásba, részleges munkabeszüntetésbe kezdtek a bírák és a bíróságok kisegítő személyzete, mert nem kapták meg a szerintük őket megillető teljes fizetésüket, valamint a kereset jellegű egyéb jövedelmeiket. A peres ügyeket nem tárgyalták le, csak kivételesen azokat az eseteket, amelyeket nem lehet halasztani, illetve sürgős intézkedést követelnek, majd decemberben közgyűlésen szintén arról döntöttek, hogy folytatják a tiltakozásnak ezt a formáját, minden ügyet elhalasztanak, kivéve azokat, amelyeket a bírósági vakáció ideje alatt is le szoktak tárgyalni. Ez a helyzet idén év elején is fennállt, a héten pedig több helyen, például a Beszterce-Naszód megyei törvényszéken, a Szucsáva, Fehér, Iaşi megyei törvényszéken szintén arról határoztak, hogy „fenntartják a jelenlegi tiltakozást, folytatják az intézményi lépéseket a fizetések és egyéb bérjogosultságok teljes kifizetéséhez szükséges források elkülönítése érdekében” és január 12-étől elhalasztják továbbra is az ügyeket, bizonyos esetek kivételével.
Sokan már egy éve várnak az ügyük letárgyalására, és ez idő alatt nem tudtak például jogi személyként működni, illetve ilyen formában képtelenek voltak törvényesen gazdasági tevékenységet folytatni. A Kolozsvári Ügyvédi Kamara január 10-i keltezéssel nyílt levelet intézett a Kolozs megyei bírákhoz és a bíróságok kisegítő személyzetéhez, akik adott időpontban még folytatták a tiltakozásukat. A Cluj Just szakmai portál honlapján megjelent tájékoztatás szerint időközben a kolozsvári ítélőtábla lemondott a tiltakozásról, a törvényszék pedig felfüggesztette azt. Ellenben a kolozsvári bíróságon úgy döntöttek, ott tovább folytatják a tiltakozást, követelésük pedig a fizetéseik felső határértékének megszüntetésére vonatkozik – olvasható a clujjust.ro honlapon. A kolozsvári bírák január 8-i gyűlésükön elfogadott határozata értelmében „meghatározatlan ideig folytatják a tiltakozásukat a bírósági ügyek elhalasztásával, és követelik a végleges bírósági határozatokban megállapított kereseteik, valamint egyéb, fizetés jellegű jövedelmeik kifizetését, továbbá, hogy írják elő és biztosítsák 2024-re is a teljes költségvetést a felső határérték nélküli jövedelmeik kifizetésére”. Arról is döntöttek, milyen ügyeket fognak tárgyalni január 9-étől: polgári perekben a biztonsági intézkedésekkel, ideiglenes felfüggesztésekkel, kényszervégrehajtások jóváhagyásával, kilakoltatások speciális eljárással, a tulajdonostársulások jogi személy minőségére vonatkozó kérésekkel kapcsolatos eseteket; családi és gyámhatósági ügyekben védelmi rendeletek, kórházi beutalások, elnöki rendeletek, felügyelet; bűnügyekben pedig például a bírói hatáskörbe rendelt esetek, megelőző intézkedések vagy orvosi jellegű biztonsági intézkedések, bűnvádi dosszié újranyitása, rendkívüli fellebbezések, a végrehajtás elleni kifogások, az elítélt szabadlábra helyezése, olyan esetek, ahol az elévülés esedékes.
Teljes káosz van az igazságszolgáltatásban, senki nem tudja, mi történik és mihez tartsa magát, azt sem lehet tudni, ki és hogyan, mikortól dolgozik, mindez a jóhiszeműség teljes megsértése – mondta Kapcza Mikolt kolozsvári ügyvéd. Az ügyvéd szerint a jelenlegi helyzet a hazai igazságszolgáltatás működésképtelenségét eredményezte: az állam három hatalmi ága – a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom – közül az egyik, a bírói hatalom nem működik, ami veszélybe sodorja a jogállamiságot, mert képtelen biztosítani az egyensúlyt a társadalomban, holott ennek az egyensúlynak a biztosítása éppenséggel a feladata, sőt kötelessége lenne.
A Kolozsvári Ügyvédi Kamara nyílt levelében a kamara elnöke, Flavia-Ioana Maier ügyvéd lényeges elvi szempontokra világít rá. „Úgy véljük, hogy egy szakmai kategória vagyoni vagy bármilyen más jellegű jogainak védelme nem történhet sem a törvény megszegésével, sem más állampolgári kategóriák alapvető jogainak megsértésével. Ilyen értelemben, ha az önök követeléseit nem elégítik ki az arra jogosultak, akkor más intézkedéseket kell találniuk, amelyek ne vezessenek az állam egyik hatalmi ága működésének a megbénításához, ahogyan ez az utóbbi időben visszatérően történik.
A végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás közötti bármilyen alkotmányos jellegű jogi konfliktust csak a joggal összhangban lehet és kell megoldani, oly módon, hogy az ne járjon negatív következményekkel az igazságszolgáltatás kedvezményezettjeire.
Az igazságszolgáltatás végrehajtása és az ügyeknek észszerű időn belüli megoldása a bírósági szervezetek működéséről szóló 2022/304. számú törvény értelmében önöket terhelő kötelezettség, a törvény által előírt egyetlen kivétel, amikor nem történik meg a bírósági tevékenység rendes lefolytatása, a kijárási tilalom vagy a szükségállapot elrendelése” – fogalmaznak a nyílt levélben. Felhívják a figyelmet az alkotmánybíróság 2012-es évi döntésére és az alkotmány előírására is, miszerint az igazságszolgáltatás végrehajtóiként a bírósági intézményeknek kötelessége a törvények betartása, hiszen ezáltal meghatározzák a természetes és jogi személyek magatartásmodelljét is.
„Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ha nem vetnek véget ezeknek az úgynevezett tiltakozásoknak, amelyek a valóságban valódi sztrájkokat eredményeznek harmadik felekkel szemben, és amelyek annál is inkább károsak, mivel nem egységes jellegűek, ami biztosíthatná a tevékenység minimális kiszámíthatóságát, akkor minden lehetséges jogi eszközt igénybe veszünk, a tiltakozás jogszerűségének megkérdőjelezése érdekében. A polgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalma alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban, de ez nem érhető el mindaddig, amíg az igazságszolgáltatási rendszer nem működik” – olvasható a nyílt levélben.
