Kolozsvári metró: 2030-ra ígérik a befejezését

Kisajátítások, ingatlanlebontások miatt aggódnak a lakosok

Kolozsvári metró: 2030-ra ígérik a befejezését
Elkészült a Szászfenest Kolozsvárral összekötő metró körzeti városrendezési tanulmánya (PUZ), és ennek kapcsán a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal online közvitát szervezett. A tervező csapat vezetője, Ionel Oprea elmondta: a 21 kilométer hosszúságú metróvonal költsége 1,7 milliárd euró. A metró naponta 164 000, évente 60-70 millió utast fog szállítani. A metrós utazás miatt 29 000-rel kevesebb személygépkocsi fog közlekedni a metró útvonalán. A tervező szerint 26 szerelvényre lesz szükség, amelyet nem ember, hanem központi irányítás fog vezetni. A vitán többen nemtetszésüket fejezték ki, mivel ingatlanjukat a metró megépítése miatt lebontják. Mások szerint a metróépítés ráért volna 2060-ban. Figyelmeztettek: következményei lesznek annak, ha az uniós pénzből finanszírozott munkálatokat nem tudják a megszabott határidőre befejezni. Továbbá számolni kell az előre nem látható költségekkel, eseményekkel is.

A kolozsvári metróépítésről pénteken szervezett közvitán a tervező csapat vezetője, Ionel Oprea elmondta: A metró körzeti városrendezési terve (PUZ) és a megvalósíthatósági tanulmánya értelmében a  metró kivitelezési munkálatai 1,7 milliárd euróba fognak kerülni, ami 82 millió euró lenne kilométerenként. Ezt az összeget uniós forrásokból fogják biztosítani.

Oprea megnyugtatott, hogy ez még  így is olcsóbb, mint a bukaresti metró, amely kilométerenként 100 millió euróba került.  Azonban az uniós forrás, tehát az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) pénzalapja mellett a szállításügyi minisztérium, a kolozsvári és a szászfenesi önkormányzat pénzére is szükség lesz.  A szakember szerint a projekt észszerűségét hosszasan elemezték, amelynek során figyelembe vették az összlakosság és az aktív lakosság számát, illetve a kelet–nyugat irányba közlekedő személyek számát. Mindez rámutatott, hogy szükség van a metróra – mondta. A metró egy része 2026-ban már elkészül, ám a 21 km hosszúságú metróvonal, ami  napi 164 000 utast fog szállítani, teljes mértékben csak 2030-ban lesz működőképes.

Ionel Oprea szerint évente 60-70 millió utasra számítanak. Összehasonlításként elmagyarázta: a bukaresti kettes metróvonal, amelynek hossza 19 kilométer, napi 190 000 utast szállít. Egy torinói, 14 kilométer hosszú metróvonal 21  megállóval rendelkezik és napi 150 000 utast szállít.  A tervek szerint a metró üzembehelyezése után a gépkocsiforgalom 29 000-rel csökken,  ami a gépkocsiforgalom 5-10 százalékos csökkenését  jelenti. Ezenkívül napi 30 tonnával csökken majd a szén-monoxid-kibocsátás.

Kolozsvári metrórészletek: 19 megálló, 26 szerelvény

Összesen 19 megállója lesz a kolozsvári metrónak; 26, egyenként 3 vagonos szerelvényt kell vásárolni. Egy-egy szerelvény hossza eléri az 51 métert, benne 540 férőhely lesz.  A metrószerelvényeknél nem lesz vezető, azaz  driverless-típusúak lesznek. A metró maximális sebessége 80 km/óra, a munkálatok megvalósítási időtartama 128 hónap, azaz közel tíz év. A versenytárgyalások 14 hónapot, a tervezés és a kivitelezés pedig 96 hónapot vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy a munkálatok 2023-ban kezdődnek és 2030. decemberéig teljes mértékben befejeződnek. 2026-ig üzembe helyezik a metró első szakaszát, ami 9,16 kilométert, azaz 9 megállót és egy depót tartalmaz. A többi 10 megálló csak 2030. decemberében lesz működőképes – részletezte a tervezőcsapat vezetője, Ionel Oprea, a metró körzeti városrendezési tervének (PUZ) online közvitáján.

Azt is megtudhattuk, a metró Szászfenesről indul, áthalad Kolozsváron, majd a Téglás/Fabricii utcában válik ketté: az egyik ág a Szentgyörgyhegyi/Muncii úton halad végig, a másik a majdani Szopori negyed felé megy. A metróépítés során 13 helyszínen zajlanak majd bontási munkálatok, 80 fát vágnak ki, de ezek helyett máshova ültetnek majd fákat. Lesz egy központi diszpécserszolgálat, amely irányítószerepet tölt be. A metróhoz szükséges alagutakat automata gépekkel ássák ki. A munkálatok legnehezebb szakasza a belvárosban lesz, a műemléképületek környékén. Ezért egy injektáló technikát alkalmaznak, ami voltaképpen meg is erősíti a műemlékeket. A fúrások 10-15 méter mélységben fognak történni. A   Szentgyörgyhegyi/Muncii út környékén észlelt sótömbök miatt szintén sajátos eljárást alkalmaznak, speciális vasbeton erősítést használnak majd, ami ellenáll a sónak. Ez többletköltséget jelent, de csak ezen a szakaszon.  Ami a metróállomásokat illeti, ezek megfelelő módon el lesznek látva villannyal, ivóvízzel, szellőztetéssel. Az ehhez szükséges műszaki engedélyeket már megszerezték. Bár a metrókocsit nem emberek fogják vezetni, a metró működtetéséhez 500 új alkalmazottra lesz szükség.

Megígérték, a kivágott fákat visszaültetik máshova

Ioana Puscasiu környezetvédelmi szakember szerint  a majdani metróra azért is szükség van, mivel a metró nyomvonalán az autós közlekedés által okozott zajszint többször is meghaladja a törvény által megszabott legtöbb 70 decibelt. Ugyanakkor azért, hogy a gépkocsik által kibocsátott szennyezőanyagokat csökkentsék, 547 500 fát kellene ültetni. A metró építése miatt 32 000 négyzetméternyi zöldövezetet számolnak fel, ám ezek 95%-át újratelepítik. A kiásandó – 2,5 millió köbméter  – földet vagy itt, vagy más projektben fogják újrahasznosítani – magyarázta a szakember. Az építés során kivágott 80 fa helyett kétszer annyit fognak ültetni – ígérte.

Földalatti megálló Bilbaóban, ha ott lehet, itt is lehet – vélik a tervezők

A vita hozzászólói közül többen a Szászfenesen építendő nagyüzlet vezető tisztségviselői közül kerültek ki. Ők arra voltak kíváncsiak, hogy mi lesz azzal a 100-180 tonna azbesztcementtel, amit a helyszínről el kell majd távolítani. A tervező elismerte, hogy ennek költségeit nem iktatták be a tervezetbe, ám abban elkülönítettek 10%-ot pont az előre nem látható költségekért, és ezt a munkálatot is abból fogják fedezni.

– Mi történik akkor, ha nem sikerül határidőre befejezni az építkezést, és ezért vissza kell fizetni az uniós támogatást? Most, amikor az otthoni munka egyre nagyobb  teret és szerepet kap, megkérdőjelezhető, hogy mennyire alkalmas  ez az időpont a metró  megépítésére. Ugyanakkor nem oldódik meg a lakónegyedek közötti kapcsolat. A metró ráért volna 2060 után, amikor a helyi költségvetésből lehetett volna fedezni a költségeket – vélekedett  a Helyi  Polgári Tanács (CCL) elnevezésű civil szervezetet képviselő Iosif Pop.

Ráért volna száz év múlva metrót építeni...

Egy harmadik hozzászóló  attól tartott: mi lesz, ha a munkálatok során földcsuszamlás történik? Az is felmerült, mi várható akkor, ha a 300 millió eurós uniós finanszírozáshoz szükséges iratokat nem írják alá a 2022. december 31-i határidőig?  Továbbá felvetették azt is, hogy mivel 2030-tól kezdődően lecsökkentenék, majd akár be is tiltanák a környezetszennyező, belső égésű motorral működő gépkocsikat,  a kolozsvári közszállítás pedig folyamatosan korszerűsödik, akkor mi szükség van a metróra?

Mások szerint a metrót ráért volna száz év múlva megépíteni, és azt is megjegyezték, senki ne gondolja, hogy a metró építésével kevesebb gépkocsi fog közlekedni a felszínen: a város folyamatosan bővül, egyre több lakás épül, és a lakásokhoz gépkocsik is „járnak”. Több hozzászóló azt sérelmezte, hogy ingatlanját le fogják bontani a metró miatt, és megpróbálták rábírni az önkormányzatot és a tervezőt, hogy a már kész ingatlanok lebontása helyett gondolkodjank más helyszínekben, ami a megállókat vagy a vészkijáratokat illeti.