Metróépítés: közel 300 millió lejbe kerül a telkek kisajátítása

Magyar családok és intézmények is érintettek

A szakemberek megjelölték a főtéri metrómegállők helyét (Rohonyi D. Iván felvétele)
Magánszemélyeket, közintézményeket, egyetemeket, cégeket és református parókiát is érint a kolozsvári és a megyeszékhely vonzáskörzetében lévő településeket magába foglaló metróépítés: a kormány elfogadta a telkek kisajátítására vonatkozó határozatot. A Gyalu–Szászfenes–Kolozsvár–Kisbács–Apahida–Nemeszsuk–Bonchida nyomvonalon az intézkedés 486 kisajátításra váró ingatlant érint, amelyek teljes területe 420 ezer négyzetméter. A kormány és a kolozsvári önkormányzat szakemberei szerint a kisajátítási eljárás lebonyolítására több mint 238 millió lejre lesz szükség. Többek között a Kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (UMF), a volt Ursus sörgyár tulajdonosa, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV), a Román Ortodox Egyház (BOR) és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete is érintett. A kisajátítás címen ígért alacsony összegek miatt többen ügyvédhez fordulnak.

Néhány nappal ezelőtt a kormány elfogadta a kolozsvári metró megépítéséhez szükséges telekkisajátításra vonatkozó részletes névjegyzéket, és az intézkedés megvalósítására majdnem 300 millió lejt (közel 60 millió eurót) utalt ki a költségvetésből. Megfigyelők szerint sok magánszemélynek jó üzlet a metró nyomvonalán történő telekkisajátítás, mert a földterület nem annyira előnyös helyen található, s amiatt nem eladó, sokaknak viszont (sokkal) kevesebbet ajánl az állam, mint amennyi a telek piaci értéke. 

A megállók helyén álló ingatlanokat lebontják, az üresen álló telkeket beépítik: így a Monostori úton az Ursus Breweries tulajdonában található mintegy 6 ezer négyzetméteres telekért (a régi sörgyár) a cég több mint 2 millió lejt kap. Ugyanakkor a magyarlónai református parókia tulajdonában lévő 4620 négyzetméteres szántóföldért 101 ezer lejt ad az állam, a Kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem pedig 14 millió lejben részesül 600 négyzetméteres, háromemeletes belvárosi épületéért, amelyet jelenleg oktatási célra használnak. 

A magánszemélyek esetében kirívó a Balázs család esete, akik a Szopori negyedben található közel 15 ezer négyzetméteres telkükért 10 millió 184 ezer lejt kapnának.

Ezenkívül a Györgyfalvi negyedben működő Bilder Invest Kft. 6900 négyzetméteres telekért 7,13 millió lejben részesül. A város ugyanazon részén a Bilder Comp Kft. egy 4300 méteres telekért és épületért 4,5 millió lejt kap majd, ha elfogadja. 

Az összesen közel 500 magánszemélyt, családot, közintézményt, céget, nagyvállalatot és egyetemet tartalmazó jegyzékben szerepel a Kaufland is, amely Szászfenesen több épülettel és telekkel rendelkezik. A cég több millió lejt tesz majd zsebre. Gyaluban működő cég is szerepel a jegyzéken: a Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre található településen működő tyúkfarm 1500 négyzetméteréért a tulajdonos 250 ezer lejt kaphat. 

Ezeken kívül az M1-es metróvonal megépítésére a román állam köztulajdonban lévő telkeiből 12 800, a kolozsvári és szászfenesi önkormányzat földterületéből pedig 172 ezer négyzetméterre van szükség a metró megépítéséhez.

Említésre érdemes még a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete is, amely a 756 méteres telekért és a rajta álló épületért 1,9 millió lejben részesülhet. Ugyanakkor a 129 négyzetméteres épületért 415 ezer, a 146 négyzetméteresért 846 ezer lejt kaphatnak.

„Azt hittem, euróban tüntették fel”

Lapunk megkeresett két kolozsvári ügyvédet annak kapcsán, hogy úgy értesültünk, többen jogi szakemberhez fordulnak, mivel túl alacsonynak ítélik az állam által megszabott összeget. Egyikük azt nyilatkozta, még nem kereste meg senki, a másik pedig édesanyja ügyében pereli majd be a román államot. – Édesanyám telkéből körülbelül 40 négyzetmétert akarnak lecsípni a Szopori negyedben 30 eurós négyzetméterenkénti árért. Azt hittem, a jegyzékben szereplő összeget euróban tüntették fel, aztán láttam, hogy lejről van szó. Perelni fogunk, négyzetméterenként 50-100 euró közötti összeget kérünk – nyilatkozta lapunknak Bányai József ügyvéd.

Magyar gazdák: ellehetetlenítik a működésünket

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke a sajtóból értesült az állam által a Magyar/21 Decembrie 1989 utca 116. szám alatti ingatlannal kapcsolatos kisajátításról. – Egyelőre egyeztetések folynak az RMGE, a Bolyai Társaság és a Romániai Magyar Műszaki Tudományos Társaság között annak érdekében, hogy közös álláspontot képviseljünk. Három közfeladatot ellátó igen fontos magyar intézményről van szó, elvártuk volna, hogy az illetékesek előre jelezzék nekünk a kisajátítási szándékot. Úgy tudjuk, következik a felszólítás, majd körülbelül másfél hónap áll rendelkezésünkre, hogy kiköltözzünk. A lebontásra váró épületben két üzlethelyiség működik, amiből az RMGE irodájának a működését fenntartjuk. Ugyanitt működik az Erdélyi Gazda szerkesztősége, ennek a kiadását is ellehetetlenítik. Idén civil szervezetünk 180. évfordulóját ünnepeljük, az erdélyi gazdák sokat letettek az asztalra, nem ezt érdemeljük, ám nem állhatunk a fejlődés útjába – nyilatkozta az elnök.

Sebestyén Csaba kijelentette: furcsállja, a metrómegállót miért nem valamivel odébb építik meg, az utcában ugyanis van egy nagyobb üres telek. Az elnök minden valószínűséggel a katonaság volt kaszárnyájára gondol, ahol jelenleg hatalmas szabadtéri parkoló üzemel.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) is érintett a metróépítéssel járó kisajátításokban, ugyanis a Magyar/21 Decembrie 1989 utca 116. szám alatt található székhelyét és irodáit is tervezik lebontani. – Egyelőre várjuk a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hivatalos átiratát. Ezt követően a többi magyar civil szervezettel meg kell állapodnunk abban, hogy mitévők legyünk. Egyelőre várunk – nyilatkozta a Szabadságnak az EMNT elnöke, Köllő Gábor. Hozzátette: fontos lenne tudniuk, mikor kell kiköltözni az ingatlanból.

A Magyar utca 116. szám alatt székelő többi civil szervezettel együtt a Rüsz-Fogarasi Enikő vezette Bolyai Társaság is keresi a megoldást a kialakult helyzetre. Az intézményvezető lapunknak elmondta: néhány hónapja tudják, hogy az ingatlan helyén metrómegálló épül, így már korábban elkezdtek megfelelő épület felől érdeklődni. – Nehéz olyan ingatlant találni, amelyik olyan könnyen elérhető a kollégák és a diákok számára, mint a Szentpéteri templom szomszédságában álló épület, amely közvetlenül a tömegközlekedési megálló mellett található. Abban reménykedtünk, hogy a telek fele elég lesz a létesítmény létrehozására, s nem kell elköltöznünk, de nem így történt – nyilatkozta a Szabadságnak az elnök.

Rüsz-Fogarasi Enikő hozzátette: a másik két magyar civil szervezettel karöltve ingatlant próbálnak vásárolni a tevékenység folytatása érdekében. – Ezután ezzel a kérdéssel foglalkozunk. Szerintem a pereskedés nem opció. Egyeztetünk Oláh Emese alpolgármesterrel, lássuk, milyen határidőket kell majd tartani – tette hozzá az intézményvezető. 

Az ingatlanban albérlőként működik az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) és egy magáncég is. 

Kovács Zsuzsa, az EKE Kolozsvár 1891 elnöke a Szabadságnak kijelentette: a természetjárók civil szervezete csupán bérlő. – Remélem, találunk valahol helyet. A Fürdő utcában rendelkezünk egy pincehelyiséggel, az viszont irodának korántsem alkalmas, ott a raktárunk. Mihamarabb a városházához fordulunk, és megfelelő irodahelyiséget kérünk – mondta az elnök.

Oláh Emese: a kisajátítási határozat dönt a kiköltözésről

Kolozsvár alpolgármestere lapunknak kijelentette: kisajátítási határozatban állapítják meg, kinek mikor kell átadnia a telket vagy az ingatlant. – A befektető a polgármesteri hivatal, így a kisajátítási határozatot Emil Boc hozza meg. Egyelőre a kisajátítási folyosóról és az ingatlanok értékeléséről döntöttünk. Nem tudni, ez a határozat mikor születik meg. Hogy rendszerint a kisajátítási határozatban mennyi idő van megszabva a kiköltözésre, az változó. A Mócok útja esetében a kifizetést követő tíz nap volt, de lehetett hosszabbítást kérni – nyilatkozta lapunknak Oláh Emese.

Hozzátette: nem szeretne arról nyilatkozni, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságnak, a Bolyai Társaságnak és az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek konkrétan vagy hozzávetőlegesen mikor kell kiköltöznie az ingatlanból, mert az számos tényezőtől függ. További tájékoztatásért az alpolgármester a városháza sajtóosztályához irányított.