Kitalált táncok és énekköltészet a régizene fesztiválon
Csíkszeredai Régizene Fesztivál
Csíkszeredai Régizene Fesztivál
Vissza

Kitalált táncok és énekköltészet a régizene fesztiválon

Pénteken a Barokk Fesztiválzenekar, szombaton pedig Kátai Zoltán és a Musica Historica, valamint a Codex zenekar és Passeggio táncegyüttes szórakoztatta a Csíkszeredai Régizene Fesztivál közönségét. Míg a pénteki koncerten a 18. századi bécsi udvar szerzőinek műveit hallgathattuk, szombaton szinte két évszázadot visszarepültünk az időben, és a 16–17. század énekköltészetéből, illetve a Kájoni-kódex műveiből kaptunk ízelítőt.

A Barokk Fesztiválzenekar 2010-ben alakult, Filip Ignác Csaba, a régizene fesztivál művészeti vezetője kimondottan a fesztivál idejére hozta létre az együttest, többnyire hazai, de több kamaraegyüttesben játszó zenészekből. A barokk hangszereken játszó, szakmai körökben nagy népszerűségnek örvendő zenekar az idei régizene fesztiválra a bécsi udvart, annak olasz és osztrák zeneszerzőit hozta el, a Zene a Duna mentén a 18. században című műsorával. A programba Johann Joseph Fux, Antonio Caldara, Johann Georg Reutter, Francesco Bartolomeo Conti, valamint Mozart művei szerepeltek, a koncertmester szerepét Ulrike Titze, drezdai hegedűművész látta el.

A Barokk Fesztiválzenekart 2010-ben alapította a régizene fesztivál művészeti vezetője, Filip Ignác Csaba (Fotó: Szigeti Vajk István)

A koncert legjobb és leghangulatosabb darabja számomra egyértelműen a nyitómű volt, Johann Joseph Fux Turcaria című partitája, amely Bécs 1683-as török ostromának zenei leírása. A hat tételes műben a zeneszerző az előkészületektől egészen a békét követő díszfelvonulásig felvázolja a csatát, minden tételben minden hangszertípusnak külön szerepet dedikálva. A csatára való készülésben például a húros hangszerek segítségével a török hadsereget festette meg, a fúvós hangszerek az európaiakat képviselték. A csatára való készülés feszültségét, az ostrom lüktetését az ütős hangszerek elevenítették meg: a dobok hadba hívták a közönséget, a menetelő sereget, az egymásnak feszülő fegyvereket képviselték. A csatát a Panasz című tétel követte, a vonós hangszerek a keserűséget, sírást és a kiút iránti imát ábrázolták, a tétel különböző szekvenciáit záró, magas akkordok a reményt hozták előtérbe. A művet záró, Díszszemle című tételben nemcsak az ostromlók és a védekezők vonultak fel, hanem a teljes zenekar is.

Reneszánsz buli szombaton

A szombati napon kiköltözött a csíkszeredai Mikó-várba a régizene fesztivál, az erődítményben és annak udvarán napközben vásár, játszóház, ügyességi és reneszánsz játékok, harcbemutató várta a kicsiket és nagyokat. Szerencsére a borús időjárás mégiscsak kedvezett a fesztiválozóknak, a szemerkélő eső csak néha szakította meg a programot.

Szombat délután, a délelőtti programpontok hangulatának megfelelően, 15–17. századi muzsika töltötte be a várudvart: Kátai Zoltán és a Musica Historica a 16–17. századi magyarországi énekköltészetből játszott egy válogatást, ezt követően a Codex zenekar és Passeggio táncegyüttes lépett színpadra.

A Musica Historica Énekek három rendbe című koncertjén a kora újkori magyar történelmet és a hétköznapokat villantotta fel a kor vándorló előadóinak énekeit felhasználva. Megszólaltak történelmi tárgyú és vitézi énekek, istenes énekek, zsoltárok, de szerelmi és lakodalmi énekek is, többek között Balassi Bálint, Wathay Ferenc, Nagybánkai Mátyás dalai. A szerelmi és lakodalmi énekeket hallgatva azon gondolkoztam, mennyire felemelő lehetett ennyire vidám, optimista, dallamos zenére mulatni, mennyivel üdítőbb lehetett ezekre a játékos dallamokra táncolni.

A Musica Historica a vándor előadók muzsikáját hozta Csíkszeredába (Fotó: Kis Szilárd)

Az estét a Codex és a Passeggio közös koncertje zárta, akik, a Régizene Fesztivál idei témájának megfelelően, a Kájoni-kódexből hoztak zenés-táncos műveket. A fesztivál műsorfüzetében olvasható, hogy a Kájoni-kódexben számos nyugat-európai eredetű és erdélyi udvari tánczenét is lehet találni, utóbbiak elnevezése gyakran korabeli nemesekre, szerzőkre, előadókra utal – mint a Mikes Kelemen tánca, Apor Lázár tánca –, vagy népi eredetű táncokat jelöl – Ötödik tánc hatodon, Nyíri tánc, Lapoczkás tánc. Azonban ezeknek a táncoknak a leírása nem maradt fenn, ezért a Passeggio tagjai létrehoztak a zenére egy táncrendet, korabeli táncfigurákból ihletődve.

A Játék lapáttal. A Kájoni-kódex táncaiból című koncerten bemutatott koreográfia, az egyszerű, szép, mégis méltóságteljes páros táncok és körtáncok engem, mint amatőr szemlélődőt meggyőztek. Könnyen elhittem a Passeggio táncosnőinek, hogy a korabeli nemes asszonyok, udvarhölgyek, kislányok hasonló táncos játékokat játszottak a nemesi udvarokban, hasonló kecses, de mégis bohókás táncokkal bolondították el a férfiakat a zenés összejöveteleken.

(Borítókép: A szombat estét a Codex és a Passeggio közös koncertje zárta. Fotó: Szőcs Lehel)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Zelenszkij: újabb fogolycserében ...
Laurenţiu Ţenţ az Országos ...
Bajnokok Ligája: tíz csapat küzd hat ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ