Nem ismeretlen Xantus Géza csíkszeredai festőművész neve a kolozsvári közönség számára, hiszen a Barabás Miklós Céh csoportos tárlatain, illetve az általa alapított Stúdió 9 csoportosulás kolozsvári bemutatkozásain már találkozhattak alkotásaival a helyiek, de egyházi munkáit is láthatták Erdély és Magyarország számos településén. Ezúttal közelebbről megismerkedhetnek Xantus Géza szakrális ihletettségű műveivel az érdeklődők, A végtelen vonzásában címmel egyéni tárlata nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeumban.

Hatalmas érdeklődés övezte a Barabás Miklós Céh (BMC) kolozsvári csoportjának kiállítását, amelynek anyagában hazai és külföldi meghívottak munkái is láthatók, a megnyitót szerda este tartották a Művészeti Múzeumban. A céh negyedik alkalommal szervezett nagyszabású csoportos tárlatot a Bánffy-palotában, idén a kolozsvári alkotók mellett aradi, brassói, kézdivásárhelyi, kovásznai, nagybányai, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, vajdahunyadi, zilahi és magyarországi művészek munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

A Helikon egyszerre szellemi műhely és baráti társaság, amely nemcsak az idősebb nemzedékekre, de a fiatalabbakra is figyel, egy szellemi tér, amelyben nem csupán a szerzők és szerkesztők, de az olvasók is jól érzik magukat – hangzott el a Helikon irodalmi folyóirat fennállásának 30. évfordulója kapcsán szervezett ünnepségen, felolvasóesten. A Helikon a kerek évforduló alkalmából ünnepi lapszámmal jelentkezett, a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán szervezett, péntek esti rendezvényen ebből olvasták fel írásaikat egykori és jelenlegi szerkesztőségi tagok, és a lap szerzői. A Helikon kezdeteit Király László, a lap első főszerkesztő-helyettese idézte fel, a folyóirat mostani feladairól Karácsonyi Zsolt, jelenlegi főszerkesztő beszélt.

Az 1853–1945 között megjelent magyar nyelvű sajtó, néprajzi szakkiadványok, kötetek, folyóiratok képanyagát gyűjtötte össze, digitalizálta és dolgozta fel Zakariás Erzsébet néprajzi szakíró, aki a többéves munka során több mint 3600 képes gyűjteményt állított össze. A néprajzos a feldolgozott illusztrációkat, a „szép képeket” – fényképeket, rajzokat, tusrajzokat, réz- és fametszeteket, kőnyomatokat – a nagyvilágnak is meg szerette volna mutatni, ezért úgy döntött, kiválogatja a Romániához köthető alkotásokat és kiadja azokat. A „szűrés” után 2660 kép maradt, amelyeket végül egy digitális képtárban online hozzáférhetővé tett, a válogatásból az Exit kiadó és az Idea Plus gondozásában 400 illusztrációt tartalmazó kötet jelent meg, Képek könyve. Táj és kultúrtörténet képekben címmel. A kiadványt és a hozzá tartozó online képtárat kedd délután a Vallásszabadság Házában mutatták be.

Néhány hónapja vissza-visszatérő téma a hazai politikában annak a kérdése, hogy törölni kell-e az informatikai iparágban dolgozók adókedvezmé­nyét. A vélemények igencsak megoszlanak, a más szektorban dolgozók közül pedig a legtöbben a „dögöljön meg a szomszéd kecskéje is” alapon helyeslik az elképzelést: miért részesüljenek adókedvezményben éppen azok, akik amúgy is a legjobban keresnek? A kérdés azonban sokkal összetettebb ennél, amint arra az általunk megkérdezett informatikusok és gazdasági szakemberek rávilágítottak, ennélfogva pedig az sem jósolható meg előre, hogy a jelentős deficittel küzdő kormány végül mit dönt a kérdésben. A tényeknél maradva: az IT-szektorban dolgozók adókedvezményéről még a Năstase-kormány döntött 2003-ban, jelenleg az informatikusok, programozók átlagkeresete megközelíti a nettó 7000 lejt, s a 10%-os jövedelemadó-mentességben mintegy 30 ezer személy részesül Romániában.

Megemelné a fiatalok számát a helyi önkormányzatokban, bejutó helyeket kér az RMDSZ parlamenti jelöltlistáján a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amelynek jelöltjei és lehetséges képviselői elsősorban az ifjúság ügyeit fogják az elkövetkező négy évben képviselni, derült ki a szervezet szerda délelőtti kolozsvári sajtótájékoztatóján. Olten Csongor MIÉRT-elnök, valamint Bogya Anna, Tőtős Áron, Tornai Szilárd alelnökök a szervezet konkrét elképzeléseiről számoltak be, amelyet többek között a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 – Agenda 2030 ENSZ kezdeményezés elvárásaihoz igazítanának. Így a fiatalok, többek között, a környezetvédelmi és oktatási kérdéseket, a start-up ökoszisztémák megerősítését vállalnák fel, de küzdenének azért is, hogy az itthon maradás feltételeit megteremtsék kortársaiknak, amelyekkel hazacsábítanák a külföldön élő, tanuló fiatalokat – derült ki az eseményen.

Fekete Vince költő több mint egy évtizede tudta, hogy Vargaváros címmel egyszer könyvet fog írni, a kötet első versét már 11 évvel ezelőtt megírta, a címet pedig az első szövegek születésekor kiválasztotta. Az elmúlt szinte egy évtizedben közel 100 verset írt Kézdivásárhelyről és környékéről, amelyekben a település elmúlt 100 évét dolgozza fel, történeteket, személyeket, szokásokat, tereket, a város mitológiáját. A kötet mégsem várostörténeti írás, az időről szól elsősorban, derült ki a kötet hétfő esti, kolozsvári bemutatatóján. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán tartott rendezvényen Fekete Vincét Papp Attila Zsolt és Szántai János faggatta a precízen összerakott, „lelki drónfelvétel” köré szerveződő könyvről. Az est házigazdája Mile Lajos főkonzul volt.

Kolozsvár főteréről, a Farkas utcáról, magáról a belvárosról, az azt néha elöntő tengerről, a tengerekben úszkáló lamantinokról, bálnákról, cetekről, a városról, mint kikötőről és természetesen a kincses város megannyi problémájáról, identitásról, kisebbség-többség kérdéséről, nyelvhasználatról, a pusztulásról és az újjászületés lehetőségéről ír legújabb, Kolozsvári Robinson című verseskötetében Szántai János. A könyvet hétfőn este, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán mutatták be, a szerzőt László Noémi és Papp Attila Zsolt faggatta írásról, a főtéri hajókürtökről és román–magyar együttélésről. Az est házigazdája Mile Lajos főkonzul volt.

Arra a kérdésre kereste a választ a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának munkatársa két amerikai kutatóval, a Michigani Állami Egyetem munkatársaival közösen, hogy valójában mennyire fejlett Kolozsvár. A kutatók a város fejlődésében szervesen közreműködő gazdasági, közigazgatási, felnőttképzési és oktatási intézmények fejlettségi szintjét elemezték, miközben megpróbálták feltérképezni, hogy milyen viszonyt tartanak fenn egymással és a nemzetközi szereplőkkel, eredményeiket a Technology in Society szaklapban közölték. A tanulmány szerint, noha a város információs és kommunikációs technológiai szektora rohamosan fejlődik, Kolozsvár még rendkívül távol áll attól, hogy erős, innovációvezérelt IT-központként tartsák számon. És ez mindaddig nem is következhet be, míg nem tudja megtartani startupjait, vagy működőképes nem lesz a helyi intézmények közötti kommunikáció, kapcsolat.

Míg idén a világot a krikett, a dél-amerikai labdarúgó kupa, a Trónok harca sorozat, a Bosszúállók szuperhősös film negyedik, záró része, a Joker-film vagy a leégett Notre Dame foglalkoztatta, addig itthon az eMag fekete pénteki akciói, az About You netes webáruház indítása, az európai parlamenti, valamint az elnökválasztások érdekelték az embereket, legalábbis ez derül ki a Google éves keresés-összesítőjéből. A keresőplatform decemberben tette közzé 2019 legnépszerűbb kereséseit, a Google Trends nevű oldalon elérhető listákon azok a szavak, kifejezések, személyek, hírek szerepelnek, amelyek esetében számottevően megemelkedett a keresések száma az előző évhez viszonyítva. A Google globális és országos listákat is készített, elemezte a legnépszerűbb történéseket, híreket, sporteseményeket vagy éppen diétákat. Összeállításunkban azt járjuk körül, mi foglalkoztatta leginkább a romániai lakosokat.

Azoknak a – zömében hányatott sorsú – gyermekeknek, akik a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál tanulnak, a szeretet és a család a legfontosabb ajándék karácsonykor. Ezt ugyan lehetetlen pótolni, de az ünnepet azért lehet szebbé tenni számukra. Erre vállalkozott néhány adakozó kedvű kolozsvári személy, akik a tőlük telhető módon idén bearanyozták a kicsik szentestéjét. A cipősdobozban lapuló, nagy izgalommal és örömmel átvett ajándékokat a hagyományos karácsonyi ünnepi előadásuk után kapták meg a kisiskolások – egyeseknek egyetlen hozzátartozója sem jött el a rendezvényre –, s az adakozók jóvoltából a testvéreiknek is jutott egy kis meglepetés. Válaszúton jártunk, ahol neveltek már óvónőt, tanítónőt, vállalkozót.

Nem hiányzik a kritika, de az önkritika sem Laczkó Vass Róbert színművész legújabb, Villanófény – Haikuformák című kötetéből, amely a szerző tömör, frappáns, 17 szótagba rendezett „zsörtölődéseit, panaszkodásait” tartalmazza. A kiadványt a múlt hétvégén, a Vallásszabadság Házában rendezett Adventi Könyvvásáron mutatták be, a szerzőt haikukról és írásról Bodó Márta, a Verbum kiadó szerkesztője faggatta.