Ki viseli a krízis terhét?
Vissza

Ki viseli a krízis terhét?

Az elmúlt években széleskörű botrányt keltett, hogy a fiatalok, és főként legnevesebb képviselőjük, Greta Thunberg az idősebb generációt vádolta azzal, hogy elrabolta a jövőjüket. Én is meghökkentem a kijelentésen, nem azért, mert nem éreztem volna igaznak, hanem azért, mert ezt a tételt egy olyan generáció érzi evidenciának, amelynek életmódja nagy átlagban alig különbözik az idősebb nemzedékétől. Ugyanúgy az élvezeteknek, a fogyasztásnak, a divatoknak élnek, mint szüleik és a nagyszüleik. Legfeljebb amiatt ingerültek, hogy nekik előbb-utóbb mégiscsak le kell mondaniuk a pusztításnak arról a gyönyöréről, amelyet az elődök még fenékig kiélvezhettek.

Ha tehetnék – egészen pontosan, amíg még tehetik –, ők sem fognak lemondani róla. Annak ellenére sem, hogy példaképük, Greta – látványos gesztusként – már vitorlás hajón utazott át Amerikába. Amerikában viszont már nem ökörszekéren utazott tovább, ahogyan Európában is a gyorsvonat első osztályát választotta…

Summa summarum: sok képmutatást is látok az idősebb nemzedék elítélésében. De az Európai Unió újabb keletű ügyködéseinek láttán mégiscsak igazat kell adnom nekik.

A világjárvány áldozatául esett Európa meghökkentő mértékben a fiatalabb nemzedékre, azaz a következő generációkra hárítja át a gazdaság talpra állításának és a járvány megfékezésének terheit.

Dorothea Siems, a Die Welt szerkesztője is úgy véli, hogy Németországban (de nyilván az Unió egyéb államaiban is) az úgynevezett konjunktúra-csomag igazi sokkot jelent az államháztartás számára. A gazdaság egy részének összeomlása és a jelenség megfékezését célzó állami segélyek szabad utat nyitnak az állam eladósodása előtt. A számlákat majd a fiatalabb generáció fogja megfizetni, miközben a mai idősebbek, a nyugdíjasok a helyzet haszonélvezőivé válnak.

Mindezt súlyosbítja, hogy a szövetségi állam és a tagállamok (Länder) hivatalos adósságaihoz még a társadalombiztosítás, azaz az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a bevándorlók integrációjával járó költségek is hozzáadódnak. Sőt, ez utóbbiak teszik ki a fiatalabb generációkra háruló terhek nagyobbik részét.

Ez mindenekelőtt a jövőbeli adó- és járulékfizetők számára lesz keserves, hiszen az államnak nincsenek társadalombiztosítási tartalékai, az intézmények egyik napról a másikra az épp esedékes befizetésekből élnek. Ez a helyzet hosszú távon csak az adók és a járulékok növelésével stabilizálható. Az állam összadóssága ugyanis a válság alatt egyik pillanatról a másikra a bruttó hazai termelés (a BIP) 125 százalékára nőtt, s e pillanatban az évi gazdasági teljesítmény 345 százalékánál tart. Összértékben eléri a 11,9 billiárd eurót.

A Freiburgi Egyetem professzora, Bernd Raffelhüschen, a berlini Piacgazdasági Alapítvány szakértőivel egyetértésben állítja, hogy a jövőben a csökkenő adóbevételek és a növekvő állami kiadások erőteljesen meggyorsítják az eladósodás folyamatát.

Az összadósságnak az állam csupán a 17,3 százalékát fedezi. Az explicit és az implicit (rejtett) államadósság aránya 2020-ban (2019-hez viszonyítva) közel 1,8-szorosára növekszik. A német államadósság a szerzők szerint olyan, mint a jéghegy, s hogy a folyamat mennyire kockázatos, az a felületes szemlélő számára alig-alig látszik. Még akkor sem, ha már köztudott, az idén a BIP 60 százalékáról egy csapásra 80 százalékra ugrik.

Németországnak csak idén 214 milliárd eurós kölcsönre van szüksége a krízis következményeinek mérséklésére. Ráadásul nem tudni, mit hoz a jövő. A vírusválság alakulása sem jósolható meg. Hatalmas a bizonytalanság. A közgazdászok is csak tapogatóznak. Idén 6,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak, s jövőre 5,2 százalékos növekedést vesznek számításba, azaz 2021-ben sem látszik elérhetőnek a válság előtti szint. De az sem zárható ki, hogy az idei visszaesés elérheti a 9 százalékot, s jövőben sem lesz ugrásszerű gazdasági növekedés.

Arra azonban törvény van, hogy a nyugdíjaknak nyugaton 3,45 százalékkal, keleten 4,2 százalékkal növekedniük kell. Összesítve el kell érniük a fizetések 50 százalékát. S ezen a tényálláson egyelőre változtatni sem nagyon lehet. Az idősebb választók számának növekedése miatt ugyanis a politika csapdában van.

Az eladósodottság leginkább a 40 évesek korosztályát érinti. Fejenként 40 ezer euróra vannak máris eladósodva. De a vírusválság egy mai újszülöttet is 30 ezer euróval terheli meg.

{Tovább olvasható még 298 szó.}
A német export is 30 százalékkal esett vissza, ami az év első hónapjaiban 80,3 milliárdos veszteséget jelentett. S a visszaesés éves összesítésben is elérheti a 15 százalékot. A helyzetet súlyosbítja, hogy a bevándorlók nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. Többségüket csak alacsonyabb szakértelmet követelő munkahelyeken lehetett elhelyez
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

III. liga 8. forduló: Dési győzelem a ...
Rálőttek egy ortodox papra a ...
Elhunyt Sir Sean Connery

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ