Kapcza Mikolt ügyvéd: több mint egy éve nem működnek a jogállam elvei
Alkotmányellenesnek tekintették azt is, hogy a folyamatos módosítások miatt a jogszabályok követhetetlenek, átláthatatlanok, ezzel pedig szintén megszegik az alkotmánynak a törvények kötelező tiszteletben tartására vonatkozó elvét. Döntésében az alkotmánybíróság arra is emlékeztet, hogy a hatalommegosztás nem jelenti azt, hogy az állam hatalmi ágaira ne vonatkozna az ellenőrzés, valamint a kiegyensúlyozott erőviszonyok megteremtésének szükségessége.
Az alkotmánybíróság májusban tárgyalta azokat az alkotmányellenességi kifogásokat, amelyeket Kapcza Mikolt kolozsvári ügyvéd emelt a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló több jogszabály ellen, majd a júniusban hozott döntését (2020/392. számú döntés) július 12-én hozta nyilvánosságra, részben elfogadva az alkotmányellenességi kifogást.
Kapcza Mikolt ügyvéd többek között arra mutatott rá, hogy a 2020/55. számú törvény (intézkedések a Covid-19-világjárvány megelőzéséről és hatásai elleni védekezésről) ellentmond az alkotmány több szakaszának (21., 52., 52. és a 115. cikkely 6. bekezdése) olyan értelemben, hogy a törvény alapján kiadott államigazgatási iratok, a 30 napos korlátozott időtartam miatt, tulajdonképpen nem megtámadhatók a bíróságon, és ezáltal nem is alkalmazható esetükben törvényességi kontroll, ellenőrzés. Emlékeztetett arra, hogy a bírói joghatóság elméletileg jogosult arra, hogy egy jogszabály törvényességét és alkalmazhatóságát ellenőrizze, ez a kontrollszerepe a joghatóságnak azonban nem lehet csak formai, elméleti, nem maradhat a lehetőség szintjén, hanem ténylegesen és hatékonyan a gyakorlatban is megvalósíthatónak kell lennie. Amennyiben nincs megteremtve a törvényességi ellenőrzés konkrét módja, valamint az átláthatóság, akkor a bírált szakasza a jogszabálynak alkotmányellenes. Az ügyvéd azt is kifogásolta, illetve alkotmányellenesnek nevezte, hogy az említett törvény bevezeti a veszélyhelyzet „meghosszabbításának” a fogalmát, úgy érvelve, hogy önmagában a veszélyhelyzet csak rendkívüli, időszakos helyzet lehet, amit nem tehetnek általánossá és állandóvá – ezzel ugyanis akár a végtelenségig bevezethetik a veszélyhelyzetet, és ebből kifolyólag folyamatosan korlátozhatnának alapvető emberi jogokat.
A kolozsvári ítélőtábla szintén fenntartotta az alkotmányellenességi kifogást a 2020/55. számú törvény egyes előírásai kapcsán, hiányolva a jogszabályból olyan rendkívüli szabályozást, amely lehetővé tenné az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést. Rámutatnak: az 55-ös törvény szabályozza a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében hozható egyes intézkedéseket, a veszélyhelyzet bevezetését, valamint annak meghosszabbítását, aminek következtében bizonyos szabadságjogok gyakorlását korlátozhatják. A kormányhatározattal hozott ezen intézkedések viszonylag rövid, 30 napos időszakra szólnak, a meghosszabbítás lehetőségével. Ezek ellen az államigazgatási jogszabályok ellen az érdekeltek vagy érintettek a 2004/554. számú, közigazgatási jogvitákat szabályozó törvény alapján indíthatnak eljárást. Azonban annak ellenére, hogy a közigazgatási bíróságok igyekeznek rövid tárgyalási időszakokat megállapítani, még sincsen lehetősége a magát sértettnek érző személynek az államigazgatási irat ellen megsemmisítési határozatot szereznie annak 30 napos érvényességi idején belül. Ezáltal tehát csupán elméleti, illuzórikus marad az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés – állítják az alkotmányellenességi kifogásban.
Egyébként a tárgyalás során, az alkotmányellenességi kifogások kapcsán sem a parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem a nép ügyvédje nem fogalmazta meg álláspontját.
Az alkotmánybíróság a tárgyalás során megállapította, hogy a 2020/55. törvény alapján kibocsátott jogszabályok elleni alkotmányellenességi kifogások tulajdonképpen az említett törvény 72. szakaszára vonatkoztathatók: ebben utalnak több más jogszabályra, hogy a jelenlegi, új típusú koronavírus-járvány miatti vészhelyzet esetén mit alkalmaznak és mit nem. A folyamatos jogszabály-módosítások miatt azonban a szabályozás követhetetlenné és átláthatatlanná vált, oda vezetett, hogy az említett törvénycikkely ellentmond az alkotmány több előírásának, és a gyakorlatban valójában lehetetlenné teszi a közigazgatási bírósági eljárást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénykezés kapcsán. Emiatt az alkotmánybíróság figyelemreméltó megállapításokat fogalmazott meg.
Azt nem vitatták, hogy a világjárvány hatására sürgősségi intézkedéseket kellett meghozni. Több esetben is pontosítottak azonban a döntésükben az alkotmánybírák, hogy a kormánynak mi a feladata, az általa kibocsátott határozatoknak milyen alkotmányos követelményeknek kell megfelelniük. Emlékeztetnek arra is, hogy a kormánynak, határozatai révén a helyes és pontos törvényalkalmazást is biztosítania kell. Továbbá azt is megemlítik, hogy az alkotmány rögzíti az államigazgatási iratok bírói ellenőrzését a közigazgatási bírósági eljárás révén: amikor valaki úgy véli, hogy megsértették a jogaiban valamely hatósági rendelkezéssel, államigazgatási intézkedéssel, akkor bírósági úton kérheti annak az iratnak a megsemmisítését, jogainak elismerését, az elszenvedett kár megtérítését (az alkotmány 52. és 126. szakasza, valamint a 2004/554-es törvény alapján). Gyakorlatában az alkotmánybíróság több alkalommal megállapította, hogy „a hatalommegosztás, a hatalmi ágak szétválasztása nem jelenti az állam hatalmi ágai ellenőrzésének a hiányát, hanem ellenkezőleg – léteznie kell egy kölcsönös kontrollnak, továbbá a hatalmi ágak közötti erőegyensúly biztosításának is. A végrehajtó hatalom rendelkezéseit tualjdonképpen a közigazgatási bíróság cenzúrázza”.
Elemezve a 2020/55-ös törvény 72. szakaszát az alkotmány előírásainak tükrében, az alkotmánybíróság megállapította, hogy ezzel tulajdonképpen megszüntették annak a lehetőségét, hogy közigazgatási bírósági eljárással megtámadhassák azokat a kormányhatározatokat, amelyekkel a veszélyhelyzetet bevezetik, meghosszabbítják vagy megszüntetik, továbbá azokat az intézkedéseket is, amelyeket ezekre az időszakokra hoznak országosan, vagy megyei szinteken. Emellett azonban, az említett törvény tartalmában nem állapítottak meg egy olyan rendkívüli eljárást, amely lehetővé tenné, hogy adott esetben meg lehessen támadni a járványügyi határozatokat és intézkedéseket. Gyakorlatilag ennek az lett a következménye, hogy ezeket az államigazgatási rendelkezéseket kivonták a jogi, bírói ellenőrzés alól.
A folyamatos törvénymódosítás kapcsán az alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy ezzel tulajdonképpen megszegték az alkotmányban előírt és a jogszabályok egyértelműségére és átláthatóságára vonatkozó követelményt.
Erre vonatkozóan az alkotmánybíróság gyakorlatában megállapította, hogy az alkotmány első szakasza rögzíti az alaptörvény, valamint a törvények kötelező tiszteletben tartásának az elvét. Ehhez azonban az szükséges, hogy a jogszabályok megfeleljenek bizonyos követelményeknek, mint amilyen a pontosság, egyértelműség és előreláthatóság, hogy a címzettek, tehát mindazok, akikre a jogszabályok vonatkoznak, annak megfelelően tudják a viselkedésüket, viszonyulásukat alakítani. Bármilyen jogszabálynak meg kell felelnie egy bizonyos minőségi követelménynek, és ilyen az átláthatóság meg előreláthatóság, ami feltételezi azt is, hogy az adott jogszabály kellően pontos és világos ahhoz, hogy alkalmazható legyen – fogalmaz az alkotmánybíróság. A törvények tisztelete és betartása kötelező, azonban nem várható el senkitől olyan jogszabálynak a betartása és alkalmazása, amely nem kellően világos, egyértelmű és átlátható, olyannyira, hogy a címzettek nem tudnak aszerint cselekedni – éppen ezért a jogalkotónak különösképpen figyelmesnek és pontosnak kell lennie a jogszabályok megfogalmazásakor – állapította meg az alkotmánybíróság.
Ezzel szemben az elemzett előírások nem felelnek meg az említett követelményeknek, szögezik le, ezért tehát alkotmányellenesek.
Az alkotmánybíróság a döntésének alátámasztására az Emberi Jogok Európai Bíróságának több határozatát is felsorolja. Ezekben hangsúlyozzák a jogszabályok átláthatóságának, előreláthatóságának, pontosságának a fontosságát és követelményét, valamint ennek és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a szoros kapcsolatát, összefüggéseit. Megállapítják, hogy nem elméleti vagy illuzórikus, hanem tényleges és konkrét emberi jogok védelme a cél.
Azt is kiemeli az alkotmánybíróság, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében, a jogalkotónak pontos eljárási szabályokat kell kidolgoznia, ennek alapján az állampolgárnak elegendő információhoz kell jutnia, hogy képes legyen felmérni cselekedetének következményeit is – a törvényeknek tehát egyidejűleg hozzáférhetőnek és kiszámíthatónak kell lenniük. Továbbá a bíróságnak nem csupán egy határozatot kell tudnia meghozni, hanem a meghozott határozat révén vissza kell állítania a megsértett jogokat és meg kell szüntetnie annak következményeit – mindez hozzátartozik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogához, szögezte le az alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság végül megállapítja, hogy az alkotmányellenesség kiküszöböléséhez és világos, pontos szabályozás biztosításához, amely ténylegesen is garantálja az igazszágszolgáltatáshoz való hozzáférését azoknak a személyeknek, akik úgy érzik, hogy a kormány járványügyi intézkedései révén sérültek a jogaik vagy érdekeik, a jogalkotónak pontos, előrelátható, világos szabályozást és eljárást kell kidolgoznia, amely lehetővé tegye a peres ügyek sürgősségi eljárását és megoldását.
Kapcza Mikolt ügyvéd: több mint egy éve nem működnek a jogállam elvei
Az alkotmánybírósági döntés egyik talán legfontosabb megállapításának tartja Kapcza Mikolt ügyvéd, hogy rámutatnak: egyrészt nem biztosított az állampolgárok számára a megfelelő jogorvoslat, ha úgy vélik, sérültek az emberi jogaik, másrészt pedig felhívják a figyelmet az állam három hatalmi ága esetében az ezek közötti egyensúly megbomlására. A járványügyi szabályozások oda vezettek, hogy a végrehajtó hatalom fölénybe került az igazságszolgáltató hatalommal szemben. Mindez pedig tulajdonképpen a jogállamiság alapját rendíti meg – mondta érdeklődésünkre az ügyvéd. Gyakorlatilag több mint egy éve a jogállam elvei nem működnek – figyelmeztet Kapcza Mikolt. Szintén fontos következménynek tartja, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán 45 napon belül olyan törvényt kell kidolgoznia a jogalkotónak, amely biztosítsa a megfogalmazott követelményeknek a teljesítését.
