Elhunyt az argentinok legendája, Diego Armando Maradona
Vissza

Elhunyt az argentinok legendája, Diego Armando Maradona

A szerdán hatvanéves korában szívrohamban elhunyt Diego Armando Maradonának, a labdarúgás történetének egyik legnagyobb alakjának, az „évszázad gólja” szerzőjének a portréja az MTVA Sajtóarchívumából.

Buenos Aires egyik szegénynegyedében nőtt fel. Tízévesen került az Argentinos Juniors kölyökcsapatába, ahol kis termete miatt először fiatalabbnak nézték, ám amikor bemutatta, mit tud a labdával, azonnal szerződtették. Alig múlt tizenkettő éves, amikor labdazsonglőrként lépett fel a meccsek szünetében, a felnőtt csapatban 1976. október 20-án mutatkozott be. Tizenhat évesen ő lett az argentin futball történetének legfiatalabb profi játékosa, majd 19 évesen legfiatalabb gólkirálya. Az anyagi nehézségekkel küzdő klub 1981-ben eladta a Boca Juniorsnak, amely a következő évben meg is nyerte a bajnokságot.

Maradona 1977. február 27-én mutatkozott be a válogatottban, egy Magyarország ellen 5–1-re megnyert Buenos Aires-i mérkőzésen, melyen csereként lépett pályára a 62. percben.

A balul sikerült 1982-es világbajnokság után – az argentinok már a csoportkörben kiestek, Maradonát a brazilok ellen kiállították – az FC Barcelonába igazolt, akkor világrekordot jelentő összegért. A katalán fővárosban nem érezte jól magát, sokszor szenvedett sérülést, állandósultak vitái a klubvezetéssel, így nem igazán marasztalták, amikor újabb átigazolási rekordot felállítva 1984-ben Nápolyba költözött.

A dél-olasz városban megtalálta helyét: az SSC Nápoly Maradonával a szurkolók régi vágyát beteljesítve 1987-ben és 1990-ben megnyerte a bajnokságot, 1987-ben elhódította az Olasz Kupát, 1990-ban a Szuperkupát és 1989-ben az UEFA-kupát is. Hét olaszországi szezonja alatt 258 mérkőzésen 115 gólt szerzett, egyszer pedig a gólkirályi címet is elnyerte. Nimbuszán az sem csorbított, hogy lazán vette az edzéseket, kiderült kokainfüggősége, hírek keringtek a maffiával fenntartott kapcsolatáról.

Akkoriban vitathatatlanul a világ legjobbja volt, 165 centis magasságához 76 kiló tiszta izom társult. A gyors, kiszámíthatatlanul és félelmetesen cselező csatárt kevés védő tudta szabályosan megállítani, ha pedig ez nem sikerült, lövésre lendült félelmetes bal lába. 1986-ban a mexikói világbajnokságon csapatkapitányként szinte egymaga vezette győzelemre az argentinokat, legkiemelkedőbb teljesítményét az angolok elleni negyeddöntőben nyújtotta. Az 51. percben kézzel juttatta a hálóba a labdát, amit a rossz szögben álló partjelző meg is ítélt – ha akkor már létezik a videóbíró, Maradona sárga lapot kap és a találatot érvénytelenítik. Ő maga, amikor a mérkőzés után a gólról faggatták, ennyit mondott: „egy kicsit Maradona feje, egy kicsit Isten keze szerezte”. Négy perccel később saját térfelén egy mozdulattal három angolt csapott be, majd a partvonal mellett megindulva labdával is gyorsabb volt, mint az őt üldöző védők, és a fél angol válogatottat kicselezve talált a hálóba. 2002-ben ezt választották a futballtörténelem legszebb góljának. 1990-ben már halványabb formában játszott, de az argentinok így is eljutottak a döntőig, ott azonban a németek visszavágtak a négy évvel korábbi vereségért.

Az argentin válogatottban 1977 és 1994 között 91 alkalommal lépett pályára 34 gólt szerezve.

Maradonát 1991-ben doppingvétség miatt eltiltották, Nápolyból is mennie kellett. Rövid sevillai kitérő után hazatért Argentínába a Newell’s Old Boyshoz, de már csak szórványosan lépett pályára. Még ott volt az argentin válogatottal az 1994-es világbajnokságon, de két mérkőzés után ismét megbukott a doppingteszten. E dicstelen mozzanattal gyakorlatilag le is zárult pályafutása, utoljára 1997. október 25-én lépett pályára a Boca Juniors mezében. Az argentin válogatottban 91 mérkőzésen 34 gólt szerzett, és 491 klubmérkőzésén 259 alkalommal talált a hálóba.

2000-ban a FIFA internetes voksolásán őt választották a múlt század legjobb futballistájának, ám a sportszervezet a szabályokat az utolsó pillanatban megváltoztatva holtversenyt hirdetett közte és a brazil Pelé között. Ugyanebben az évben kórházba került, ahol kiderült, hogy súlyos tüneteit kábítószer-túladagolás okozta. Több elvonókúrán esett át Kubában, ahol Fidel Castróval is összebarátkozott, az utóbbi években többször szorult kórházi kezelésre, túlsúlya miatt gyomorszűkítő műtétet is végeztek rajta. Idén novemberben depresszióval kórházba került, vérszegénységet és kiszáradást is megállapítottak nála. Később koponyaűri vérzés miatt megműtötték, amelynek során vérömlenyt távolítottak el, majd nyolc nappal később, november 12-én elhagyta a kórházat. Az idősebb lányához közel, egy házban folytatta felépülését, és a további kezelést kapott alkoholfüggősége miatt.

A botrányairól és szókimondásáról is elhíresült Maradona edzőként két klubnál is megbukott, 2008-ban mégis az argentin válogatott vezetőedzője lett. A csapat a 2010-es világbajnokságon a negyeddöntőben 4–0-ra kapott ki a németektől, így szerződését nem újították meg. Ezután az Egyesült Arab Emírségekben, Argentínában és Mexikóban dolgozott, 2019 óta az argentin élvonalban szereplő Gimnasia y Esgrima La Plata vezetőedzője.

Magánélete is mozgalmasan alakult, 2004-ben véget ért házasságából két, házasságon kívüli kapcsolataiból további három gyermeke született, sőt unokája is volt. Hazájában és Nápolyban is legendaként tisztelik, dalok, könyvek születtek róla, Emir Kusturica 2008-ban, az Oscar-díjas Kapadia Asif pedig tavaly készített dokumentumfilmet róla.

Maradona és a magyarok

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is megemlékezett Diego Maradonáról.

Az MLSZ nekrológja szerint magyar csapatok válogatott és klubszinten összesen hat alkalommal találkoztak az argentin zsenivel, aki még a 17. születésnapja előtt, 1977. február 27-én a magyar válogatott elleni 5-1-es győzelem alkalmával debütált a nemzeti csapatban, majd 1990 őszén Budapesten is megmutatta tudását.

Az MLSZ írása szerint 1980-ban a magyar ligaválogatott, 12 ferencvárosi, két-két tatabányai, csepeli és dunaújvárosi játékossal a keretben egy hónap alatt 12 mérkőzésen lépett pályára Közép- és Dél-Amerikában. 1980. január 28-án a Maradonával felálló Argentinos Juniors volt az ellenfél. A rendes játékidőben Kakas László kivédte Maradona büntetőjét, de az argentin sztár két akciógóllal válaszolt erre. Magyar oldalról Ebedli Zoltán és Szokolai László talált az argentin kapuba, a mérkőzés 2–2-re zárult, büntetőkkel a hazaiak nyertek.

Egy év múlva, 1981. február 15-én a Mészöly Kálmán vezette magyar válogatott is szembe került az Argentinos Juniorsszal. Maradona ismét pályán volt, de nem talált a hálóba. Nyilasi Tibor góljával sokáig a magyarok vezetek, végül 1–1-re zárult a találkozó. A lefújás után közös csapatkép készült Maradonával a magyar válogatottról.

Maradona a magyar válogatott ellen az 1982-es világbajnokságon két gólt is szerzett, csapata azt a mérkőzést 4–1-re nyerte meg.

Az SSC Nápoly játékosaként 1990-ben az Újpest elleni BEK-mérkőzésen Maradona két gólt lőtt Nápolyban a 3–0-s első mérkőzésen, majd pályára lépett a budapesti visszavágón is.

A román válogatottal két ízben csapott össze a Maradona fémjelezte argentin együttes, 1982-ben barátságos mérkőzésen Rosarióban 1–0-ra nyertek a dél-amerikaiak, az 1990-es olaszországi világbajnokság csoportmérkőzésén éppen Nápolyban 1–1 volt a végeredmény, ami Jenei Imre szövetségi kapitány gárdájának óriási fegyvertényt és nyolcaddöntőbe jutást jelentett.

 

Borítókép: Az argentin sztár 2017. január 9-én a FIFA-gálán

EZ ÉRDEKELHETI
SPORT ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Oltásbizottság: több mint 300 ezren ...
A miniszterelnöknek is beadták a ...
Komoly műszaki gondok a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ