Elbuktuk a júliust
Vissza

Elbuktuk a júliust

Örömmel olvastam a hónap elején a műanyagmentes július nemzetközi kihívásról, s csetlő-botló zöldként, amatőr természetvédőként úgy gondoltam, hogy én is csatlakozom a jelenséghez. Sőt, két lakótársamat is ráveszem arra, hogy ebben az időszakban sokkal környezettudatosabban éljünk, hulladék- és a műanyagtermelésünket a minimálisra visszaszorítsuk, és a szokásosnál sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után.

A hirtelen lelkesedést alapos tervezés követte, és sorra vettem, mit tehetek hozzá ehhez a kihíváshoz az általam már régóta tudatosan alkalmazott elemeken kívül.  Egyike ezeknek a döntéseknek, hogy nagyon ritkán közlekedek az autómmal a városban, kulacsot használok palackok helyett, otthon főzök és munkába is házilag készített ételt viszek. Vásárláskor minimálisra szorítom a zacskóhasználatot, és megpróbálok mindig mindenből nagy kiszerelést venni. Sőt, azt sem bánom, ha a termék szavatossági ideje lassan lejár, mert így legalább nem a szeméttelepen köt ki.

Ezeket az eddig is tudatosan vállalt elemeket akartam a továbbiakkal kiegészíteni. Következésképpen eldöntöttem, hogy nem használom a felvonót, az ételhulladékot pedig megpróbálom visszaszorítani. Ugyanakkor vásárláskor még tudatosabb leszek, a zöldségeket szatyrokban veszem, amennyiben pedig van rá lehetőség, az élelmiszert kimérősen vásárolom saját hordozókban, illetve a hazai és környzettudatos termékeket részesítem előnyben. A legfontosabb elhatározásom pedig az volt, hogy másokat is megpróbálok rávenni arra, hogy csatlakozzon a kihíváshoz.

Ám a kezdeti lendületet csupán fél napos gyakorlati kivitelezés követte, és az első vásárlás alkalmával úgy elbuktam a kihívást, hogy csalódottságomban még a felvonó használatáról sem mondtam le. Bukásom már a bevásárlóközpont bejárata melletti zöldségesstandjánál elkezdődött, mivel elfelejtettem a szatyrokat magammal vinni, így kénytelen voltam zacskókat venni. Majd miután szomorúan betettem a zacskóba tárolt zöldségeket a kosárba, mély, visszatarthatatlan kísértésbe estem, s a fogyasztói társadalom vétkes oltárán feláldoztam gondosan kitervezett júliusomat: minden nyavalyát megvettem, ami megtetszett, és mindössze három termék előállítási helyét, s csomagolását vizsgáltam meg. Egyrészt azért, mert meguntam a tömegben és gyúródásban álldogálva kibogozni, mi honnan származik, másrészt pedig se energiám, se időm, s főleg pénzem nem volt arra, hogy a környezettudatos terméket válasszam. Vásárlási kudarcom pedig a vásárlás nyújtotta örömmel enyhítettem.

A következő két alkalommal lelkiismeretfurdalással mentem vissza az üzletbe, próbáltam ismét nézni a termékek származását, kiválasztani a hazait, és azokat, amelyek a legkörnyezettudatosabbak, de minden esetben elbuktam. Mindezt csak tetézte, hogy míg én kerestem a jó megoldást, más azt vett le a polcról, amit megkívánt, és akart. Így végül aztán én sem erőltettem meg magam.

Nagy kényelmemben végre aztán megvilágosodtam: ez a kihívás már a kezdetektől fogva halálra volt ítélve. Mert amíg tíz cukorból csak három hazai, és abból a háromból is csak egy csomagolásánál figyelt arra a gyártó, hogy környezettudatos legyen, addig a vásárlók hiába próbálnak zöldek lenni.  Nem beszélve, az előállítással kapcsolatban felmerülő esetleges kételyekről… Amíg a gyártó nem gondoskodik arról, hogy a terméket a gyártól az üzletig környzettudatosan jutassa el, addig én hiába viszem a sarki kisboltból hazáig a kenyerem a vászonszatyromban.  Ha az üzletláncok nem biztosítják számomra azt, hogy kímérős termékeket vásárolhassak, addig én hiába tűzöm ki azt céljaim közé. Továbbá hiába próbálom szelektíven gyűjteni a szemetet, ha az illetékesek nem törekednek arra, hogy a hulladékot ténylegesen újra hasznosítsák.

Ezek után úgy vélem, hogy újabb hasonló kihívásokra, kezdeményezésekre lenne szüksége a társadalomnak, ám ezek alkalmával elsősorban a termelőknek, a forgalmazóknak, a világgazdaságot mozgató szereplőknek, a fogyasztói társadalmat éltető cégeknek és az illetékes állami hatóságoknak kell műanyagmentessé válniuk, nekik kell mindenekelőtt példát mutatniuk, elől járniuk, nekünk, vásárlóknak pedig csak segítenünk kellene őket ebben.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Irodalmi alapítványt hoz létre Olga ...
Elölről kezdődik a Zilahi Református ...
Megtalálták a vasárnap eltűnt 13 éves ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ