Cigányiász bemutató a román színházban

Cigányiász bemutató a román színházban
Sok humor, kétszáz éves nyelvezet, és játék a kortárs román nyelvvel, két évszázadnyi jelentéstöbblet identitástudatról, másságról, toleranciáról. Lehet-e ma aktuális a Cigányiász? A kolozsvári román színház szerint nagyon is.

Ion Budai-Deleanu szövege nyomán, Cătălin Ștefănescu forgatókönyve alapján viszi színre a kolozsvári Lucian Blaga Állami Színház Cigányiászt, az előadás bemutatóját szeptember 23-án, vasárnap este 7 órakor tartják a színház nagytermében.

Rendező: Alexandru Dabija, díszlet és kellékek: Cristian Rusu, kosztümök: Dragoș Buhagiar. Szereposztás: Adriana Băilescu, Ruslan Bârlea, Patricia Brad, Diana Buluga, Ionuț Caras, Dan Chiorean, Adrian Cucu, Radu Dogaru, Cristian Grosu, Anca Hanu, Cătălin Herlo, Elena Ivanca, Silvius Iorga, Ioan Isaiu, Radu Lărgeanu, Miron Maxim, Angelica Nicoară, Mihai-Florian Nițu, Dragoș Pop, Cristian Rigman, Matei Rotaru, Cosmin Stănilă, Alexandra Tarce, Sânziana Tarța.

A Cigányiász Ion Budai-Deleanu 20 énekből álló vígeposza, amelyet az európai eposzok mintájára alkotott meg az író, és amelyben utal Homéroszra, Vergiliuszra, Ariosztora, Tassora, Miltonra, Voltaire-re, Alessandro Tassonira, Giovanni Castira vagy Friedrich Klopstockra. Budai-Deleanu hőseposzt szeretett volna írni, de letett erről a román nyelv akkori szegénysége miatt, és inkább vígeposzt alkotott, amelyben a hősiesség a szatírával és komikummal válik teljessé. Írásában Budai-Deleanu érinti nemcsak a hagyományos európai kultuszt, hanem az szájról szájra terjedő népi irodalmat is. A Vlad Țepeș seregébe besorozott cigányok kalandjai, ahogy megpróbálták megmenteni a hazát a töröktől, alkalmat ad a szerzőnek jártassága és kivételes humora megvillantására.

Az eposz színpadra állítása pedig pont erre a humorra épít. Alexandru Dabija rendező elmondta, azért választotta Budai-Deleanut „mert egy géniusz, aki olyan művet hagyott hátra, amilyet kultúrák ritkán kapnak, egyike azon kevés román íróknak, akiknek kivételes humorérzékük volt, de akinek nem állt rendelkezésére nyelv”. Az Alexandru Dabija által létrehozott előadás, akit a szöveg forgatókönyvvé átalakításában Cătălin Ștefănescu segített, a román nyelv „élő teremtésének” igazolása, ám a helyes beszédé is. Az előadás arról is szól majd, ahogyan beszéltek az emberek akkor, 1800-ban. „Ezt a tematikát senki sem dolgozta fel eddig egy előadásban. Játék lesz a szavakkal, egyszerre komor és vidám.” – olvasható a színház közleményében.

A román színház művészeti igazgatója, Ștefana Pop-Curșeu így vélekedik az előadásról: „Mit mondhat még nekünk ma, több mint kétszáz évvel megírása után a Cigányiász? Milyen aktuális jelentések rejtőzhetnek egy olyan szöveg allegorikus értelmezéslehetőségei között, amelynek előszava szerint »cigányok alatt értjük a másokat is«? Az első román nyelvű eposz jóval születése után jelent meg, a szerző halála után került a köztudatba, mégis első olvasóit kiapadhatatlan humorával, zamatos nyelvezetével, és a humor leple alatt megjelenített súlyos problémákkal hódította meg. (...) Alexandru Dabija figyelmesen aknázza ki a híres eposzra a történelem során rakódott jelentésrétegeket, és a centenárium évében arra invitálja a nézőket, hogy nézzenek magukba, és tegyenek fel maguknak kérdéseket a történelemről és toleranciáról, identitásról, másság-tudatról.”

(Borítókép: Bemutató vasárnap. Fotó forrása: Nicu Cherciu/TNC)