Amerika – fényben és árnyban (3.)
Vissza

Amerika – fényben és árnyban (3.)

Los Angelesben, a második legnagyobb amerikai városban

Január 2-a már megint túlzsúfolt napnak ígérkezik. Kora reggel buszra szállunk, hogy megtegyük a Los Angelesig vivő 450 km-es utat. Eleinte hó borította tájon haladunk. A hatsávos pályán az ember nézegetheti az elhajtó kocsikat. Legalább felük a Toyota márkajelzést viseli, s szinte mind kis és nagy terepjárók. Aztán jönnek a koreai kocsik, s csak azután következik a két nagy amerikai cég, a Chevrolet és a Ford néhány típusa. Mutatóban akad egy-egy Volvo, BMW, régi Mercedes. Bár nyílegyenes és nem is túlzsúfolt a pálya, csak mérsékelten vágtatnak. Érdekes módon nemcsak a külső, de a belső szélen is van leállópálya, s ezeken lépten-nyomon rendőrkocsik állnak lesben, s szinte mindegyikük éppen valamely járművel foglalkozik. A sofőrt rendszerint az autó felé fordítják, s két karja a kocsitetőn nyugszik, amíg átvizsgálják iratait, rakományát. Már elmúlt dél, mire Los Angelesbe érkezünk, s felvesszük jövendő szállodánk előtt a helyi idegenvezetőt. Az rögtön rámutat az átellenben lévő templomtoronyra: annak a temploma volt a közelmúltig a város székesegyháza. A következő napokban a tizedik emeleti ablakunkból is ezt a neobarokk tornyot láthatjuk – mint az európai stílus egyetlen képviselőjét.

Egymillió hajléktalan – a város legnagyobb problémája

A rövid bevezetőből megtudhatjuk, hogy Los Angeles az USA második legnagyobb városa, lakosainak száma 4 millió körüli, de az agglomerációban 17 milliónál is többen élnek. A hajléktalanokat legalább egymillióra becsülik – ez okozza a városnak a legnagyobb problémát. Nevét az 1770 körül létesített spanyol ferences missziós telepről kapta, annak a neve valahogy így hangzott: El Pueblo de la Nostra Senora Reina de los Angeles. Vagyis a Mi Asszonyunknak, az angyalok királynőjének falva, nyilván Szűz Máriára utalva. Ebből lett aztán az „Angyalok városa”. 1847-ben csatolták az USA-hoz, akkoriban 1600 lakosa volt. Gyors fejlődése az aranyláz idején kezdődött, majd 1876-tól fokozódott, ugyanis akkor ért ide a vasút. Itt a városfejlődés nem egy központból indult ki, hanem sok apró település létesült, s ezek olvadtak össze a múlt század elején világvárossá. Területe ma szinte országnyi: észak–déli irányban 71, kelet–nyugati irányban pedig 47 km a távolság. Keresztül-kasul behálózzák a többnyire magasban futó autópályák, így is több mint egy órába kerülhet egyik ponttól a másikig eljutni. Itt mindenki autóval közlekedik, a városnézés is csak járművel oldható meg.

Szállodánk tulajdonképpen a városközpontban van, ha a tornyos városháza környékét annak tekinthetjük. Buszunk is pár perc után megáll egy olyan ponton, ahonnan megnézhetjük a városházát, amelynek régebbi, európaias főépületét még vagy négy óriástömb veszi körül, amelyek mind a városvezetés irodáit foglalják magukba. Közöttük elég tágas parkot alakítottak ki. A tér egyik oldalán vagy három koncertterem és színházépület látható, közülük csak egy feltűnően modern, a hatalmas virágkelyheket kombináló Walt Disney-épület, amelynek 2200 fős termében a helyi filharmonikusok játszanak. Tervezője, Frank Gehry-Goldberg ma, 90 évesen is alkot. A térről az egyik utca belevezet a banknegyed toronyházrengetegébe. A nyolc-tíz emeletes átlagszintből itt vagy harminc felhőkarcoló tör az ég felé.

Hírességek sétánya: eltűnnek a csillagok a forgalmas járdán

Buszunk következő állomása a Griffith Obszervatórium. Ez a város fölé emelkedő 350 m magas dombon található háromkupolás épület, körülötte park számos szoborral. Mellvédjéről nyílik a legjobb kilátás a városra. Éppen a naplemente pillanatait fogjuk ki: a tenger felől vakítóan sütő napba nézve alig látszik a város. Az egész domb és a kilátóhely is olyan tömött, hogy csak furakodva lehet haladni. Úgy tűnik, a hivatalos szabadnap csalta ide a népet. Ahogy a nap lehanyatlik, hirtelen nagyon hideg lesz. Alig várjuk, hogy buszra ülhessünk. E dombról jól látszik a nem is távoli Hollywood felirat a hegyoldalon. Itt szembesülünk azzal, hogy a filmiparáról híres „település” tulajdonképpen csak egy városnegyed. 1910-ben kezdődött itt a filmipar kiépítése, s a második világháború táján ez lett a filmgyártás fővárosa. Ekkoriban olyan világhírű írók éltek itt, mint Thomas Mann, Bertolt Brecht vagy Lion Feuchtwanger. A hollywoodi filmipar felvirágoztatásához számos magyar is hozzájárult: Adolph Zukor és George Zukor, Korda Sándor, Kertész Mihály, Gábor Zsazsa. Egyesek egyenesen Kolozsvárról indultak a Janovics Jenő stúdiójából. Buszunk következő állomása éppen Hollywood főutcája, a „Walk of Fame”, a hírességek sétánya. Ez az igen forgalmas utca nem is túl széles járdája, amely kockalapokkal van kirakva, s kilométereken át a kockákban ötágú csillagok (jelenleg 2500-nál több!), s bennük a filmipar és -művészet egy-egy kiválóságának a neve. Évente körülbelül 20 személyiség és egy elhunyt részesül abban a kitüntetésben, hogy nevét így megörökítsék, bizottság dönt a kiválasztásról. A csillag leleplezése a kitüntetett jelenlétében nagy ünnepélyességgel történik, az illető diplomát kap a csillaga képével. Mivel nagyon forgalmas ez a járda, a csillagokat nehéz karbantartani, az esti homályban a sok láb között alig néhány nevet tudtunk kibetűzni. A lefényképezés pedig szinte lehetetlen volt. Valahogy másnak képzelte az ember ezt a „sétányt”. A kínai mozi előtti kis tér kiemelt helynek számít, mert itt nagyobb lapokon a művészek kéz- és láblenyomatát és aláírását is megörökítették. Ebben a kitüntetésben csak néhány tucatnyian részesültek.

Beverly Hills, az előkelő negyed

A következő napunk valamivel nyugalmasabbnak ígérkezik. Busszal járjuk be a város külsőbb negyedeit, csatlakozó településeit. Először Beverly Hills központjában tesz le a kocsink. Ez a kis városka Hollywoodtól keletre fekszik, szintén a domboldalon. Az előkelőségek laknak itt. A főutcákat pálmasor szegélyezi. Minden kirakatból a karácsonyi csillogás sugárzik. A forgalom mérsékelt. Az emberek választékosan öltözöttek. A város parkjában éppen szedik le a karácsonyfa díszeit. Itt a hagyományos, tornyos városháza kiemelkedik a nem túl magas épületek közül. Kis csapatunk a park felirata előtt készíti a már hagyományosnak tekinthető csoportképeket. A szemben fekvő hitközségi épület faláról nagy felirat boldog hanukát kíván mindenkinek. 

{Tovább olvasható még 818 szó.}
Santa Barbara: ferences templom és kolostor Rendületlenül kitartanak itt a Ferenc-rendiek Következő megállónk, Santa Barbara ma önálló, közel 90 ezer lakost számláló város, Los Angeles keleti szomszédja. Különösen kedvező partjának délies fekvése. Előtte szigetek vannak, így megtörik az óceáni hullámokat. Kalifornia Riviérájaként szokták emlege
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Munka a koronavírus-járvány idején: ...
Eugen Teodorovici a PSD elnöke akar ...
Ciprian Deac a CFR 1907 gólkirálya

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ