A közönség főleg fiatalokból tevődött össze, akik a helyi hatóságokat, az üzleti világot, az egyetemeket és a civil szervezeteket képviselték. Markku Markkula - aki különben a Kolozsvár méretű finnországi Espoo városi tanácsának tagja is – kifejtette intézménye alapvető téziseit: állandó párbeszédet kell folytatni a lakossággal, az alulról felfele irányuló kezdeményezéseket kell követni az uniós határozatok meghozatalában, okulni kell a Brexitből, az EU-nak a lakosság érdekeit kell érvényesítenie, a fiatalok számára a munkahelyteremtés a leglényegesebb feladat.
Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel kapcsolódhatnak be a fiatalok a döntéshozatalokba, Markkula az Erasmus-programot hozta fel példának, mert az más kultúrák megismerésével és a hozzáadott értékek növelésével képessé teszi őket a helyi kérdések szélesebb látókörű rendezésére. „A fiatalok tudják a legjobban, mire van szükségük, és az egyetemeknek támogatniuk kell őket” – mondta. Emil Boc élesebben fogalmazott: szerinte Brüsszel az utolsó tíz évben olyan döntéseket hozott, amelyekkel az EU eltávolodott az európai polgároktól, nem az ő érdekeiket teljesíti, és nem a valós problémákkal foglalkozik. „Két külön világban élünk, mi és az unió vezetősége” – jelentette ki a polgármester, hangsúlyozva a szubszidiaritás nélkülözhetetlenségét.
Egy másik időszerű kérdéssel a Nyugat-Európában elharapózott terrorveszélyt firtatták: mit kíván tenni az EU a normalitás visszaállítása érdekében? Az elnök erre csak általánosságokat tudott mondani: bízni kell a hatóságokban, ne féljünk a kulturális másságtól, tanuljunk meg viselkedni az újfajta kihívásokkal szemben. Emil Boc ismét konkrétabban nyilvánult meg: minden szülő számára legfontosabb a saját gyermeke biztonsága, az irracionalitás ellen nem lehet racionálisan védekezni, a terrorizmus nem fog egykönnyen megszűnni a világban, mégis próbáljunk meg nem félni, hanem éljük a magunk megszokott életét, mert akkor nem valósul meg az öldöklő őrültek célkitűzése.
A fiatal pályakezdők gondjairól az elnök az üzleti szféra és az egyetemek helyi támogatását tartja fontosnak. Emil Boc viszont arra emlékeztetett, hogy egyes EU-tagállamokban a fiatalok körében aggasztóan nagy, 22-25 százalékos a munkanélküliség, amit sürgősen orvosolni kell, mert tőlük függ kontinensünk jövője. Romániából is sok fiatal vándorol ki, a politikusok feladata számukra megélhetést teremteni, és a kint dolgozókat hazacsábítani. Kolozsvár ebből a szempontból vonzó, s ha arra gondolunk, hogy a következő huszonöt évben a foglalkoztatottság fele ma még ismeretlen új szakmákban fog lezajlani, akkor erre az átnyergelésre csakis a fiatalok lesznek képesek.
Tehet-e valamit a bizottság annak érdekében, hogy Románia bekerüljön a Schengen-övezetbe? Erősebb kohézió, a kiutalt támogatási alapok jobb kihasználása szükséges, és tudni kell, hogy a Brexit fel fogja újítani az EU-t – fejtette ki az elnök. Boc válasza frappánsabb volt: Románia már régóta megérett a Schengen-övezetbe való befogadásra, ez csupán technikai és politikai kérdés, de Brüsszel igazságtalan velünk szemben. Nem akarhatunk kétsebességű uniót, mert az az EU végét jelentené – vélekedett a polgármester.
A fórumot élőben egy közösségi oldalon körülbelül négyezren kísérték figyelemmel.
