Interjú Oláh Emesével, Kolozsvár alpolgármesterével
- Az elmúlt négy évre visszatekintve, milyen projekteket sikerült megvalósítani az alpolgármesteri tisztségben? A helyi önkormányzatbeli RMDSZ frakciónak milyen konkrét kezdeményezései voltak a mandátum során, és mennyit fogadott el a tanács ezekből?
– Nehéz lenne néhány mondatban összegezni az elmúlt négy év megvalósításait, ezért csak néhány, számomra nagyon fontos projektre térnék ki. Ezek nem csupán a város RMDSZ-es alpolgármesterének eredményei, hiszen minden döntés meghozatalához szükség volt, és van a városi tanácsosok többségi szavazatára, mindazonáltal olyan tervek, és megvalósítások, amelyeken sokat dolgoztunk.
A 2020-as választási programban a helyi RMDSZ-frakció célkitűzésként fogalmazta meg egy élhetőbb, családbarát város kialakítását. Célunk az volt, hogy minden negyedet úgy fejlesszünk, hogy bejárható távolságon belül elérhető legyen minden közintézmény, közösségi tereket, zöld övezeteket alakítsunk ki, biztonságosabb, kisvárosi hangulatot is sugalló városrészeket teremtsünk.
Az elmúlt négy évben több zöldövezet kialakításán dolgoztunk: egyebek mellett megújult a Vasutas park, a Szamos-part, az Armătura park, a Hajnal negyedi park, az úgynevezett La Terenuri sportbázis a Monostor negyedben. Ezek közül talán a legfontosabb a Vasutas park felújítása, hiszen a helyszín éveken át kihasználatlan, elhanyagolt területként rontotta a város szépségét. Az itteni kiterjedt zöldövezet Csoma Botondnak, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjének közbenjárására került át az önkormányzat tulajdonába és ez által lehetett itt egy nagyobb befektetést megvalósítani.
Szintén nagy ívű projektnek számít a kolozsvári közvéleményt megosztó befektetés, a Farkas utca felújítása. Számomra a legfontosabb, hogy a Farkas és Egyetem utca gyalogos övezetté alakult át, és hogy több fát sikerült ültetni.
Az RMDSZ-frakció még az előző mandátum idején, a felújítási tervek bemutatásakor kérte, hogy a Mária-oszlop kerüljön vissza eredeti helyére, a piarista templom előtti térre. Ez idén megtörtént, a köztéri szoborkompozíció ünnepélyes, ökumenikus felszentelését a későbbiekben tartják meg.
Ebben a mandátumban fejeztük be a Mézged (Meziad) utcai bölcsőde építését, illetve újabbak építését is elindítottuk: a Vasutas park utcában, a Negoj (Negoiu) utcában, a Borháncs negyedben, a Lombi úton. A Békás negyedben gimnázium, a Borháncs negyedben líceum építését kezdeményeztük.
Idén indult útjára a Báthory István Elméleti Líceum mindkét épületének a felújítása is. Ez fontos lépés, hiszen az elmúlt években csak karbantartási munkálatokat végeztek az iskolai ingatlanokon, szükség van a teljes körű tatarozásra és a lehetőség szerint bővítésre. Mindkét épület műemlék, így a felújítási költségek várhatóan magasak lesznek.
A szociális fejlesztések terén is több előrelépés történt az elmúlt négy évben; ezek közül talán a legfontosabb, hogy elindítottuk a családon belüli erőszak áldozatainak szánt menhely építését, illetve egy idősotthon kialakítását, amely a bácsi úton kapott helyet. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy idéntől kulturális és sport ajándékutalványokat biztosítunk Kolozsváron tanuló egy-egy évfolyamnak.
A frakció által javasolt projektek mellett, amelyek támogatást nyertek a tanácsban,
több kezdeményezése volt az RMDSZ-es tanácsosoknak is. Ezek, bár nem látványosak, a hétköznapi életvitel során szükségesek. Ilyen például az egyes épületek vagy utcák telekkönyvi kataszterezése. Szintén fontos megvalósítás, hogy a magyar kulturális és sportszervezetek támogatást kaptak, illetve, hogy a szociális szolgáltatást biztosító egyesületek működésének finanszírozása az elmúlt két évben négyszeresére nőtt.
- Milyen projekteket nem sikerült kivitelezni? Milyen okból? Ezeket továbbvinnék egy következő mandátumban?
- Természetesen vannak olyan kezdeményezések is, amelyek nem nyerik el az önkormányzat többség támogatását és ezért nem valósultak meg az elmúlt időszakban. Ilyen volt például a Fugel Edina által kezdeményezett babakelengye tanácshatározat-tervezet. Ugyanakkor vannak olyan kezdeményezések, amelyek más formában valósultak meg. Például, elképzelésünk szerint, sportutalványokat és kulturális ajándékutalványokat biztosítottunk volna a nehéz körülmények között élő gyerekek megsegítésére. A koalíciós egyeztetéseket követően, illetve az új tanügyi törvény hatályba lépése után ezeket az utalványokat a gimnáziumi, illetve líceumi tanulók egy-egy évfolyama kapja meg.
- Vállalna-e újabb alpolgármesteri mandátumot, és ha igen, miért tartaná fontosnak?
- Igen, iktattam jelentkezésemet városi tanácsosként és polgármesterjelöltként az idei önkormányzati választásokon. Fontos, hogy Kolozsvárnak legyen magyar alpolgármestere, aki folytatni tudja az elindított projekteket.
- Helyi, azaz városi szinten miért jelentős a tétje annak, hogy minél nagyobb arányban bekerüljenek a tanácsba magyar önkormányzati képviselők, illetve hogy legyen magyar alpolgármester?
- Kolozsvár magyar lakosainak képviseletét csak az RMDSZ tanácsosai tudják biztosítani; fontos, hogy ott legyünk minden döntéshozói fórumban, az Európai Parlamentben, Románia parlamentjében, a helyi önkormányzatban és lehetőség szerint kormányszereplést is vállalni kell.
A fokozódó magyarellenes légkörben fontos, hogy magyar emberek tudják képviselni közösségünk érdekeit. Jelenleg az RMDSZ-nek négy tanácsosa van a helyi döntéshozó fórumban; azért dolgozunk, hogy a következő mandátumban többen legyünk és a magyar képviselet megkerülhetetlen döntéshozó tényező legyen a városi tanácsban, hiszen ez által lehet nagyobb befolyásunk a határozatok meghozatalában. Ha erős RMDSZ frakció alakul az önkormányzati választások után, akkor nagy eséllyel Kolozsváron ismét lesz magyar alpolgármester, lesz kire bízni a hatékonyabb érdekképviseletet, és lesz kihez magyarul szólni az ügyintézések során.
- Milyen volt az együttműködése Emil Boc polgármesterrel, az RMDSZ frakció kooperációja a helyi koalíciós partnerekkel?
- Jelenleg, helyi szinten, az RMDSZ koalícióban van a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Mint minden politikai szövetségben, vannak olyan kérdések, amelyekben a felek meg tudnak egyezni és vannak olyanok, amelyek többszöri egyeztetést vagy pedig kompromisszum hiányában halasztást igényelnek. Általában véve az együttműködés jónak minősíthető.
- Milyen stádiumban van jelenleg az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, illetve a közintézményekre – tanácsi határozattal kihelyezhető – kétnyelvű feliratok kérdése? Emil Boc polgármesternek a közelmúltban volt egy, a Krónika napilap által idézett kijelentése, amely szerint „a magyaroknak nem is kell, – azaz nem is igénylik – a közigazgatásban az anyanyelvhasználatot”. Ezt a megállapítást hogyan kommentálná?
- Az elmúlt négy évben történtek előrelépések az anyanyelv használata terén is. Habár Kolozsváron a magyar lakosság aránya nem haladja meg a húsz százalékot, így a törvény nem kötelez a magyar nyelv használatára a közigazgatásban, mégis sikerült elérni azt, hogy a nagy egyházi ünnepek alkalmával a buszok digitális kijelzőin futó feliratok magyarul is köszöntik az utasokat, hogy az egyes applikációknak magyar változatai is vannak, hogy az önkormányzat által szervezett kulturális rendezvények programja magyarul is elérhető, illetve, hogy az ifjúsági központ, a Tűzoltótorony, vagy a Szabók Bástyája látogatásakor magyar feliratokkal is találkozhatunk.
Idén kihelyezték a többnyelvű feliratokat a kolozsvári műemléképületekre, ezzel is hangsúlyozva Kolozsvár magyar örökségét. Hozzátenném még, hogy az RMDSZ-frakció és ezen belül Rácz Béla tanácsos kollégánk kezdeményezésére lekerült a Baba Novac szoborról a magyar közösséget sértő felirat.
Ugyanakkor tény, sok munkára van még szükség, hogy mindenhova kikerüljenek a többnyelvű feliratok. A jelenlegi mandátumban a négy tanácsosból álló frakció, nem tudta megszerezni a kellő támogatást ahhoz, hogy olyan tanácsi határozat kerüljön megvitatásra, amely a magyar nyelv széleskörű önkormányzati szintű használatát biztosítaná.
Mindezek mellett, elértük, hogy tavalytól a román és a magyar zászló színeivel is megvilágítják a Diákművelődési Házat a magyar nemzeti ünnepeken. Az idei év leglátványosabb eredménye azonban az, hogy március 15-én a Deák Ferenc utcában piros-fehér-zöld díszítőelemek köszöntötték az ünneplőket.
- Az elmúlt négy évben milyen lépések történtek annak érdekében, hogy a közismerten túlzsúfolt közlekedés normalizálódjon a városban?
- Az önkormányzat számos olyan döntést hozott az elmúlt időszakban, amely a személygépkocsik használatának visszaszorítását célozza: korszerűsítettük és környezetbaráttá tettük a közszállítást, a jelenlegi autóbuszflotta több mint fele elektromos működésű, bevezettük az iskolabusz programot, fenntartott buszsávokat létesítettünk, péntekenként ingyen lehet közlekedni Kolozsvár teljes területén a közszállítási eszközökön, a felújított utak esetében összefüggő biciklisáv-rendszert építettünk ki, ezzel is ösztönözve az alternatív közlekedési eszközök használatát, ezzel párhuzamosan, a negyedekben bicikliparkolókat hoztunk létre, a belvárosban több utcát gyalogos övezetté alakítottunk át és megnöveltük a parkolási díjakat, az iskolák előtt fenntartott buszmegállókat hoztunk létre, hogy az iskolabuszok minél közelebb állhassanak meg az iskolákhoz, folyamatban van a repülőtér melletti nagy parkoló kialakítása, amelyet korszerű buszok és trolik fognak a várossal összekötni, a városi közszállítás több, a metropolisz övezetben lévő, települést is kiszolgál, ezzel is lehetőséget kínálva a személygépkocsik mellőzésére. Természetesen mindezek mellett szükség van a nagy infrastrukturális befektetésekre is, mint a körgyűrű, a város és autópálya összeköttetésének biztosítása, a gyorsvasút megépítésére és a megvalósíthatósági tanulmányok szerint a metró építésére is.
- Melyik szakaszban tart most a metróépítés projektje? Mire lehet a következő négy évben számítani?
- Tavaly szeptember elsején kezdték meg hivatalosan is a metró tervezési és kivitelezési szakaszát. Jelenleg is a tervezési folyamat zajlik és ezzel párhuzamosan megkezdődtek a régészeti és geodéziai felmérések. A végleges tervek fogják a metró építésének ütemtervét is tartalmazni, illetve ezek a tervek kell választ adjanak a kivitelezéssel kapcsolatosan felmerülő kérdésekre is.
Ami az előkészítő eljárásokat illeti: az önkormányzat elindította a kisajátítási folyamatot, a tulajdonosok megkapták a felszólítást, a jogviszonyok tisztázását követően pedig meg fogják hozni a kisajátítási döntéseket; ez az irat tartalmazza majd a kártérítés konkrét összegét és az ingatlan átadására vonatkozó feltételeket.
- Összegzésként: mire terjed ki a – magyar – alpolgármester hatásköre, miben segítheti a magyar közösséget?
- Ha csak a hivatalos megbízás szövegére vonatkoztatunk, akkor a jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester hatáskörébe tartoznak a szociális ügyek, az anyakönyvi kérdések és a vagyonkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatala, valamint néhány, európai forrásokból finanszírozott projekt egybehangolása. Ennél talán sokkal fontosabb, hogy a magyar alpolgármester a magyar közösség érdekeit képviseli minden téren és a már említett megvalósítások, jelen esetben az én személyemnek, tevékenységemnek tudhatók be.
Borítókép: Tompa Réka
