Új helyszínen, új köntösben a Miriszlói Magyar Kulturális Nap

A műsor az Apró és Kis Miriszló Gyöngye fellépésével kezdődött

Új helyszínen, új köntösben a Miriszlói Magyar Kulturális Nap
A korábbi évekhez képest sokkal nagyobb érdeklődés övezte az idén vasárnap, 2023. augusztus 13-án tizenegyedszerre megrendezett Miriszlói Magyar Kulturális Napot, a Fehér megyei szórványmagyarság számára kiemelkedő eseményt, ámbár eddig is szép számban vettek részt a regionális eseményen.

A Miriszló Gyöngye Egyesület által szervezett Miriszlói Magyar Kulturális Nap magva minden évben a kolozsvári Szent István-napi néptánctalálkozón megjelenő csoportok által bemutatott többórás műsor, viszont a program egyszer sem sablonos, hiszen minden évben tartalmaz valami kis újítást, meglepetést.

Az idén végképp nem volt hiány az újdonságokból. Először is a rendezvény nem a megszokott helyén, a református egyház tulajdonát képező magyar házban zajlott (mert ott épp felújítás zajlik, a magyar kormány jóvoltából), hanem a falu szélén található sportpályán. Az új helyszín is alkalmasnak bizonyult a fesztivál megvalósítására, a tágas, szép kilátással bíró térben jól érvényesültek a népviseletek és a táncok. Az önkormányzatnak, megfelelő hozzáállással, sikerült biztosítania a rendezvény lebonyolításához szükséges infrastruktúrát: áramforrást vezettek oda, padokat helyeztek ki, szépítettek a helyszínen.

 Az ünnepnap a Kórodi-Kiss Ibolya által celebrált református istentisztelettel kezdődött, köszöntötték az ezüst- és aranylakodalmas párokat, a templomban fellépett az aranyosgyéresi református vegyeskar, és három fiatal lány a szülőföld szeretetéről szóló verseket adott elő. Ezt követően az érdeklődők a Kovászna megyei Bügyürgetők által vezetett kézműves műhelyben próbálhatták ki kézügyességüket. Íjászat is volt a programban, az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület jóvoltából.

A tánccsoportok színpadi fellépéséből álló néptánc kavalkád délután kezdődött. Az egybegyűlteket Szabó Csilla Erzsébet óvónő, a Miriszló Gyöngye Egyesület elnöke köszöntötte, aki megköszönte a támogatók és a miriszlói, marosdécsei, kövendi, torockószentgyörgyi és nagyenyedi barátok illetve családja segítségét, akik nélkül a siker nem lenne teljes. Az eseményt több közéleti személyiség tisztelte meg jelenlétével. Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, a számos külföldi fellépő kapcsán kijelentette: „Miriszló színpada világszínpaddá vált”, az itteni lakosok pedig méltán büszkék lehetnek arra, amit az ősöktől örököltek és örülhetnek annak, hogy a fesztiválnak köszönhetően a helyi értékek érvényesülhetnek.

Ion Dumitrel, Fehér Megye Tanácsának elnöke kifejtette: jó látni, hogy a mai ellenséges hangulatú világban a különböző népek itt örülni tudnak egymásnak, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a globalizációs folyamatok közepette minden nemzetnek kötelessége megőrizni saját hagyományait. Az egybegyűlteket köszöntötte Alexandru Liviu Gigel, Miriszló község polgármestere is, aki méltatta a néptáncfesztivál minőségét.

A műsor az Apró és Kis Miriszló Gyöngye fellépésével kezdődött, őket a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes követte a színpadon. Az idén a következő hagyományőrző néptánccsoportok, együttesek mutatkoztak be: a felvidéki Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes, a kárpátaljai Ritmus Néptáncegyüttes, a lengyelországi Legnica, a vajdasági Csörömpölő és a Cirkalom, a csíkkozmási Bojzás, a görögországi Assiros, a magyarországi Misina illetve a Nyisztor György, a mexikói Maccu, a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes és az őket kísérő Pirospántlikás Zenekar, majd nem utolsósorban a házigazda Miriszló Gyöngye Néptáncegyüttes. A fellépéseket követően fergeteges táncház kezdődött, amilyent régóta nem sikerült összehozni a környéken.

A XI. Miriszlói Magyar Kulturális Nap emlékezetes marad azért is, hogy most először tekinthették meg a miriszlóiak az újonnan rekonstruált helyi népviseletet. Szabó Csilla Erzsébet elmondta: 2015 óta törekszik a helyi népviselet visszaállítására, amely kihívásokkal teli feladat volt, hiszen nem maradt fenn egyetlen textildarab sem, csupán régi fotók, valamint Szilády Zoltán és Lázár István tanulmányai alapján kellett eligazodni. A kitartásnak viszont meglett az eredménye, köszönhetően a szakemberekkel és a viseletkészítőkkel való folyamatos egyeztetésnek, a miriszlói kezdeményezés sikere pedig mások számára is követendő például szolgálhat.