Túravezetőségétől búcsúztattuk Székely Lavottát: visszavárunk a kirándulásokra!

Túravezetőségétől búcsúztattuk Székely Lavottát: visszavárunk a kirándulásokra!
Ez a túra is átlagos szerdai túraként indult, de mindenki sejtette, hogy sokkal ünnepélyesebb lesz, mint a többi. Megköszöntük a sok felejthetetlen túrát Székely Lavottának, aki az új évtől már nem tud túravezetést vállalni, de akit reméljük, hogy túratársként még sokszor viszontláthatunk a kirándulásokon.

December 18-án a Cérna-forrás tisztására kirándultunk. A Cérna-forrás a kolozsvári Bükk erdőben, a Papok-rétje alatt ered a Hideg-patak medrének a közelében. A forrás neve állítólag onnan származik, hogy kicsi vízhozama miatt csupán cérnaszálnyi erecske csordogál a forrás csövéből, de a kis forrás jóízű vize sok kirándulónak oltotta a szomjúságát. A kolozsvári ekések is sokszor felkeresték ezt a tisztást, a szerdai túrák egyik célpontja is a Cérna-forrás volt. Ez a túra is átlagos szerdai túraként indult, de mindenki sejtette, hogy sokkal ünnepélyesebb lesz, mint a többi. Ezen a kiránduláson megköszöntük Székely Lavotta tagtársunknak a sok szép túrát, amit annyi éven keresztül szervezett a kolozsvári ekéseknek. Kedves, barátságos modorának köszönhetően sok emberrel szerettette meg a természetjárást, mert ahogy mindig mondta: „Gyalogolni jó!”. Kedveltek voltak a szerda délelőtti Kolozsvár környéki túrái, amelyeket minden héten, télen, nyáron, tavasszal, ősszel rendszeresen megtartott, és amelyeken átlagosan 30–40 kiránduló vett részt. Szívvel-lélekkel vállalt szerepet más tevékenységekben, titkárnő is volt és könyvtáros, régebb kincskereső túrákat is szervezett gyermekeknek, hogy megszerettesse velük a természetjárást. A havi túratervekben mindig megjelent a neve a túravezetők között, felejthetetlenül szépek voltak a Mikesi-tóhoz szervezett túrái, és folytathatnánk a felsorolást. Egészségügyi problémák miatt az új évtől már nem vállalja a túrák vezetését, de reméljük, hogy túratársként még sokszor viszontláthatjuk a kirándulásokon. Kívánunk neki erőt és egészséget, hogy továbbra is részt vehessen az EKE Kolozsvár – 1891 rendezvényein.

Köszönetnyilvánításként megosztjuk egy írását, amely a 2018-as Kolozsvári Magyar Napok alatt meghirdetett túrájának beharangozójaként született.

Bükki séta

SZÉKELY LAVOTTA

A természetjárás a legszebb, legnemesebb, legolcsóbb sport. Testet épít, lelket szépít. Bármikor lehet művelni, időtől és kortól függetlenül. Rossz idő nincs, csak rosszul öltözött turista. Kolozsvár környéke sok szép kirándulóhellyel büszkélkedhet. Többnyire bükkfákkal benőtt erdői között elterülő tisztásokkal, tiszta vizű, hűs forrásokkal, látványos gömbkövekkel megállásra és csodálásra hívja az odaérkezőt.
Írókat, festőket, fotóművészeket ihletett meg szépségük. Jókai Mór Torockóra menve megcsodálta az útjába eső gömbköveket. Költőink ezeken a tájakon ihletődtek verseik megírására (Tavaszy Sándor, Palocsai Zsigmond, Létay Lajos, Áprily Lajos és mások). Számos művészi alkotásban is megörökítették ezeket a szépségeket. Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor is sűrűn látogatott ki Kolozsvár környékére.
A kolozsvári EKE egy csoportja minden szerdán a bükki erdő ösvényeit tapossa. Érdekességünk: hóban, fagyban, esőben, szélben, hőségben és szép időben is túrázunk. Rekordokat nem döntöttünk sem távolságban, sem gyorsaságban. Hajnali 10 órakor indulunk a tömegközlekedési járművek monostori végállomásától, és 16 órakor már otthon lehet zuhanyozni.
A mai napon a Rejtett-forráshoz megyünk, a távolság menet-jövet nem egészen 7 km. A végállomástól a lépcsőkön felkapaszkodva dél felé indulunk. Többnyire bükkfák között haladunk a vadvirágokkal, gombákkal szegélyezett ösvényen. Van, mikor egy-egy mókust is látunk átszaladni az úton. Tavasszal még a madarak párkereső énekét is halljuk. Kis emelkedő után máris a Diós nyergében vagyunk. Innen gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra (Plecska-völgye, Gorbó-gerinc). A középső úton haladva mintegy 2 km után szép vadvirágos rétre érünk, nem messze a forrástól, ami egy vízmosás árkában van. Többnyire csak nedves talajt találunk, víz ritkán csordogál belőle.

Lavotta, köszönjük, hogy bizonyítottad: gyalogolni jó!