Rácz Levente: ott továbbra is szabadidős övezetnek kellene lennie
Mindenkit meglepett a hír: az egykori városi strand telkének tulajdonosai megnyerték a pert a kolozsvári városháza ellen, így az általános városrendezési tervben (PUG) zöldövezetként szereplő, rendkívül értékes telek beépíthetővé vált. Korábban a temesvári bíróság az önkormányzat javára döntött az ügyben.
A Temes megyei fellebbviteli bíróság indoklása szerint a per elvesztésének egyik oka az volt, hogy a telek nem szerepelt a zöldterületek nyilvántartásában. Felmerül a kérdés, hogy az ügyet miért Temesváron tárgyalták. A kolozsvári román sajtó tudomása szerint az ok egyszerű: az Unita Turism Holding elnevezésű cég, amely egyébként a Belvedere szálloda tulajdonosa is, Temesváron van bejegyezve.
Beépíthetővé kell tenni a földterületet
Egyébként a városháza városrendezési bizottságának legutóbbi ülésén a szakemberek megvitatták a kérdést, és arra a következtetésre jutottak, hogy a fellebbviteli bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélete alapján beépíthetővé kell nyilvánítaniuk a telket, a városházának pedig ki kell állítania az építkezési bizonylatokat és az engedélyt.
A szakemberek szerint a bírósági döntés következtében a telken minimum hatemeletes ingatlan építhető. Hírek szerint az Unita szállodát építene, vagy eladná a földterületet a közvetlen szomszédságban működő szállodaláncnak.
Rácz Levente: a városháza minden törvényes lépést megtett
Az ügyben megkerestük Rácz Levente RMDSZ-es városi tanácsost, aki lapunknak elmondta: a telek a régi és az új PUG-ban is zöldövezetként szerepel.
– Lévén, hogy a telek magántulajdonban van, a városháza nem regisztrálhatja zöldövezetként. Érthetetlen a bíróság döntése, ám most ezzel kell élnünk. Véleményem szerint a polgármesteri hivatal nem tévedett, úgy tudom, minden törvényes lépést megtettek, hogy a telket ne lehessen beépíteni – mondta Rácz. Szerinte a telken szabadidős és sportlétesítményt kellett volna létrehozni.
Polgármesteri hivatal: a jövő zenéje az ítélet gyakorlatba ültetése
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztályával is felvettük a kapcsolatot annak érdekében, hogy rákérdezzünk, a telek miért nem szerepelt a helyhatóság által nyilvántartott zöldövezetek jegyzékében.
– Az önkormányzat csupán a köztulajdonban álló zöldövezeteket tarthatja nyilván. A szóban forgó telek magánkézben van, így a bejegyzést csupán a tulajdonos beleegyezésével tehetjük meg. A jogi osztályról ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy a bíróság részben érvénytelenítette az általános városrendezési tervet, azaz beépíthetővé tette a telket. A jövő zenéje, az ítéletet hogyan ültetjük gyakorlatba – nyilatkozta a Szabadságnak Iulie Perşa sajtószóvivő.
A strand története
A Szabadságban 2020 augusztusában írtunk a városi strandról Újabb műemlékkel lett szegényebb Kolozsvár címmel. A cikk kapcsán Gaal György helytörténész foglalta össze a strand történetét, amely 2021-ben lett volna százéves.
Amint írta (szintén 2020 augusztusában megjelent cikkében), a korabeli lapok 1921. június 12-én számoltak be arról, hogy a Sétatér végén, a Malomárok mellett megnyílt a város új strandfürdője. Tulajdonképpen a Sétatér fő sétányának folytatását képező út bal oldalán lévő fás berket kerítették be, s itt létesítettek úszómedencét, amelybe a Malomárkon létrehozott gát segítségével vizet tudtak vezetni.
Egy időben nyári fürdő volt az elnevezése, majd csak egyszerűen strandnak nevezték. Az 1950-es években csak két medencéje volt, a nagy és mély úszómedence a magas, kétszintes trambulinnal, valamint a gyermekmedence. Vasárnap jóformán egyikben sem lehetett mozogni, ember ember mellett szorongott a vízben. Hétközben a nagy medencében órarend szerint folyt az úszásoktatás, az edzés, délután a víz a nagyközönség rendelkezésére állt. Eleinte a betonozott medencén és a trambulinon kívül minden építmény fából volt.
A területet körben fakabinok övezték, a jegyváltáskor lehetett kabinjegyet is venni, de volt közös öltözőhelyiség is. Valamikor az 1970-es évek táján egész nyáron át zárva tartott a fürdő, mert felújították. Még néhány új gyermekmedencét, pancsolót építettek, a sétányok egy részét leaszfaltozták, a bejárathoz két jegyárusító fülkét emeltek sorképző korlátokkal. Vasárnap néha félórás sorokat kellett kiállni a jegyváltáskor.
A strand pusztulását az 1970-es évek végén területének megosztása indította el. A telep felét leválasztották s az épülő Sportszálló részére utalták ki. Ettől fogva az egyre népesebb városnak már sehogy sem felelt meg a kis területű fürdő. Többet nem is költöttek rá.
A 90-es években talán még működött, aztán már nem nyitott ki nyaranta.
