Tiltakoztak a vendéglősök: csődbe jutnak a hatósági intézkedések miatt

Vendéglők, kávéházak előtt figyelmeztettek a “betiltott jövőre”

Tiltakoztak a vendéglősök: csődbe jutnak a hatósági intézkedések miatt
Az elmúlt egy év alatt már a hatodik alkalommal kényszerültek ismét bezárni a vendéglátó helyiségeket – legutóbb nevetségesen rövid, alig pár napos nyitvatartás után. A vendéglátóipari ágazata, az úgynevezett HoReCa (szállodák, vendéglők, kávézók), valamint a Romániai Szállodák és Vendéglők Munkaadói Szövetségének (HORA) tagjai és képviselői úgy érzik, a hatóságok következetlen és néhol meggondolatlan járványügyi intézkedései miatt sok cég megy majd csődbe, az ágazatban dolgozók közül már így is több tízezren lettek munkanélküliek. Tiltakozásként és figyelem felhívásként kedden csendes és rövid, félórás munkabeszüntetést tartottak országszerte, mindenki a vendéglátóegysége előtt. A korlátozások azonban hasonlóan súlyosan érintik a kistermelőket is, legtöbben alig tudják értékesíteni termékeiket. Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete petíciót indított a kültéri termelői vásárok és piacok újranyitásáért.

Több száz vendéglőtulajdonos és alkalmazott tiltakozott tegnap délben harminc percen át, a hatóságok járványügyi korlátozó intézkedései miatt, amelyek a vendéglátóiparnak komoly anyagi károkat okoztak. Többek között a fővárosban, Brassóban, Kolozsváron, Konstancán és Jászvásáron is volt tüntetés. 

A Romániai Szállodák és Vendéglők Munkaadói Szövetsége (HORA) közleményben tudatta: a 2020-as év egységenként 120.000 eurós átlagveszteséggel járt. 2019-ben 400.000 munkavállalót és 40000 céget tartottak nyilván, míg 2021-ben az alkalmazottak száma 280.000-re, a szakcégek száma pedig 28000-re csökkent, és az sincs kizárva, hogy további elbocsátások, cégbezárások várhatóak.

„Abból indulunk ki, hogy az emberi élet szent, és sem anyagi, sem szakmai érdek nem lehet fontosabb az ember életének és egészségének megőrzésénél. Ugyanakkor a vendéglátóipar által nyújtott szolgáltatások kielégítik az egyik legfontosabb emberi szükségletet: a társadalomba való beilleszkedést és az emberekhez való tartozást” – fogalmaznak a sajtónak is eljuttatott tiltakozásban az ágazat képviselői. Úgy vélik, nem lehet figyelmen kívül hagyni ennek az iparágnak az ország gazdaságára gyakorolt hatását sem, hiszen a járvány előtt a vendéglátóipar, közel 400.000 munkahelyével a több mint 120.000 működő cégnél, nemcsak hozzájárult az ország költségvetéséhez, hanem az ország névjegykártyájának első lapját jelentette. 

A tiltakozók közleményükben kiemelték, hogy szükségük van a helyi és állami hatóságok támogatására, főként gyakorlatias, azonnali hatályú pragmatikus intézkedésekre. Amennyiben a vendéglők akár 30 százalékos kapacitással nyitva maradhatnak, ez az ágazat túlélését jelenti, szemben a bezárással, ami az ágazat megszűnéséhez vezet. A HORA ezért azt javasolja, hogy a vendéglátóipar működését ne kössék a háromezrelékes fertőzési mutatóhoz. Romániában nem léteznek olyan tanulmányok, amelyek bebizonyítanák, hogy az egészségügyi intézkedéseket betartó vendéglők kockázati tényezők lennének a koronavírus-járvány terjedését illetően.  Ellenben ha a kormány úgy dönt, hogy a vendéglők zárva maradjanak, akkor mihamarabbi anyagi támogatást kérnek a helyiségek bérleti díjának, a rezsiköltségeknek, a nyersanyagoknak a fedezésére. Továbbá azt is javasolják, hogy a nagyvárosokban a fertőzési rátát az elvégzett tesztek számához kellene arányítani, valamint a megyei vészhelyzeti bizottságban kapjon helyet egy HoReCa-ágazatban (szállodák, vendéglők, kávézók) érdekelt személy is. Ezáltal a jövőben elkerülhetnék az olyan eseteket, amikor négy napi nyitvatartás után újra be kellett zárniuk – fogalmaznak tiltakozásukban.

„Válságos időszakot él át a vendéglátóipar, és itt az ideje, hogy megkongassuk a vészharangot. Mindenki támogatására szükség van. Mi csendben tiltakozunk, betartva a védekezési és távolságtartási intézkedéseket” - közölte az egyik kolozsvári vendéglátóipari egység képviselője. „Az utolsó hét eseményei késztettek a tiltakozásra. Békés tiltakozás, amelyhez azért csatlakoztunk, mert reménykedünk, felnyitjuk a kormánytagok szemét” - hangoztatta egy másik szakcég munkatársa.

Petíciót indítottak a termelői vásárok megnyitásáért 

Az utolsó Bejön a vidék termelői vásárt október 10. és 11. között tarthatták meg (Csiki Zsuzsanna felvétele)

CS. ZS.

Fancsali Ernő, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke és a Bejön a vidék kezdeményezés vezetője a kültéri termelői vásárok és piacok újranyitását kérve, február 15-én online petíciót indított, amelyet lapzártánkig több mint ötszázan írtak alá. „A termelők nem kérnek segélyt vagy anyagi támogatást, csak lehetőséget munkájuk gyümölcsének eladására” – olvasható a kérelemben, amely a campaniamea.declic.ro oldalon található.

Megkeresésünkre Fancsali Ernő elmondta, hogy a petícióval az önkormányzat és a megyei vezetés figyelmét szeretnék felhívni a szabadtéri termelői piacok megnyitásának fontosságára. „Fogalmazzanak meg szükség szerint szigorú, de mindenképp világos szabályokat, amelyeknek megfelelően újranyithatunk, mert jön a tavasz és a termelők már nagyon várják a vásárokat” – fogalmazott Fancsali Ernő. Kiemelte, hogy azért sem értik a tiltást, mert a bevásárlóközpontok zárt terében eközben több száz ember tartózkodhat egyszerre.

Fancsali Ernő állandó kapcsolatban van a környékbeli termelőkkel és kérdésünkre kifejtette: többségük nagyon nehéz helyzetbe került a járvány miatt, amit a vásár nélküli hónapok csak tovább rontottak, hiszen az utolsó Bejön a vidék termelői piacot október 10. és 11. között tarthatták meg. Elmondta, hogy néhányan megpróbálkoztak a házhozszállítással, de az sem ment túl jól az elmúlt időszakban, viszonylag kevés rendelést kaptak. Néhányan eladták áron alul a termékeiket kereskedőknek, de olyan is akadt, aki kivitte a földjére a terményét és beszántotta, mert nem volt, amit csináljon vele.

„Van olyan termelő, aki fel akarja adni, mert úgy látja, nincs kiút. Egy éve kínlódnak, és nem látják a megoldást” – mesélte Fancsali Ernő, aki 2019-ben nyitotta meg a Bejön a vidék boltot Kolozsváron, állandó összeköttetést hozva létre a helyi termelők és vásárlók között. Az elmúlt egy évben a nehéz körülmények közepette igyekeztek még több termelőt bevonni a bolt tevékenységébe, de sajnos korlátozva vannak, hiszen egy kis üzlethelyiségben működnek. „Nem tudtunk annyi emberen segíteni, amennyin szerettünk volna, de így is sokkal több termelővel dolgozunk most, mint korábban” – jegyezte meg Fancsali Ernő.

Február 16-án, kedden délben a vendéglátósok csendes tiltakozásával szolidarizálva, szimbolikusan a helyi termékek boltja is bezárt félórára, az időközben érkező vásárlóknak pedig elmagyarázták a tiltakozás okát, remélve, hogy így minél több emberhez eljut a vendéglátóipar segélykiáltása.

„Reméljük, hogy látva az elégedetlenséget és az elkeseredettséget, az illetékesek a vendéglátósok és a helyi termelők esetében is életszerű, reális szabályozásokat hoznak és megoldják ezeket a problémákat annak érdekében, hogy folytathassa mindenki a tevékenységét” – foglalta össze Fancsali Ernő.

Borítókép: tiltakozás Kolozsváron (ROHONYI D. IVÁN felvétele)