A kabinet közleménye szerint a börtönök áthelyezésének városokon kívülre számos előnye van, többek között a nagyobb közbiztonság, a börtönkörülmények javulása és a fogvatartottak még hatékonyabb rehabilitációja és társadalmi reintegrációja.
A kormány közleményében rámutat, hogy az új börtönépületek építésekor a fogvatartott személyek elhelyezésére vonatkozó minden szabványt és szabályt be fognak tartani. A börtönök átköltöztetése nyomán felszabaduló épületeket és területeket pedig fel lehet használni majd a helyi közösségek javára.
Felmerül a kérdés, mi lesz a sorsa a szamosújvári műemléképületnek számító várnak, ha a börtön kiköltözik az épületből. A Szamosújvár északnyugati részén található vár építése 1539-ben kezdődött Szapolyai János parancsára azzal a céllal, hogy meggátolja a Habsburg-párti csapatoknak a Kolozsvár felé haladását. A 17. század végére a vár katonai jelentősége csökkent. II. József rendelete nyomán börtönné alakították át. 1878-ban a szamosújvári börtönben halt meg Rózsa Sándor, az egyik legismertebb betyár. 1857–1861 között a börtönt egy háromemeletes új épülettel egészítették ki, a sáncot parkká alakították át. 1913. május 1-jétől kiskorúak javítóintézetévé lett. 1919. március 3-án a börtönt a román állam vette át. A kommunista rendszerben a börtön a politikai elítéltek fogvatartásának helyszínévé vált; 1958 és 1964 között kizárólag politikai elítélteket őriztek itt.
Boritókép: adatbank.ro
