Szamos, mint kék–zöld folyosó: jóformán még tervek sincsenek

A fákért aggódtak az emberek a közvitán

Szamos, mint kék–zöld folyosó: jóformán még tervek sincsenek
Készülnek a tervek a Szamos parton az úgynevezett kék-zöld folyosó kialakítására. A tervezők a Polgári Kezdeményezés és Képzelőerő Központ (CIIC) által a sétatéri Kaszinóban szervezett közvitán fejtették ki elképzeléseiket: miután elkészül, a zöld-kék folyosó közel harminc kilométer hosszú lesz, kizárólag a gyalogosok és a biciklisek használhatják. „A Szamos mentén Gyalutól Apahidáig, majd Nemeszsuktól Bonchidán át Szamosújvárig és Désig tervezett zöld-kék folyosó a 2030–2050 időszak közötti Kolozsvárt jelenti. Miután meglesz, a kolozsvári életminőséget fogja javítani. Ha vannak a város fejlődését és az élet minőségét javító ötletek, akkor megkapjuk majd rá a finanszírozást is” – buzdította a jelenlevőket hozzászólásában Emil Boc polgármester. Silviu Aldea tervező beismerte, hogy a közel harminc kilométeres szakasz több kihívást tartogatott a tervezők számára, a hozzászólók pedig a fák miatti aggodalmukat fejtették ki.

Borítókép: Kolozsváron már kezd körvonalazódni a Szamos-part új arca (forrás: Facebook/Emil Boc)

– A Szamos-part zöld-kék folyosóvá alakítása Gyalutól Apahidáig az egyik legfontosabb projekt országos viszonylatban is, mivel a tartós és nem motorizált mobilitást szolgálja. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal már elkezdte a Szamos part felújítását, amely hamarosan be is fejeződik. Ami már megvalósult, nem csak országos, hanem európai szinten  is megállja a helyét – nyitotta meg Ovidiu Câmpean, a Polgári Kezdeményezés és Képzelőerő  Központ  (CIIC) volt igazgatója a csütörtök esti közvitát, amelynek tárgya az volt: hogyan lehet a Szamos partot kék-zöld folyosóvá alakítani Gyalutól Szászfenesen és Kolozsváron át egészen Apahidáig. A városháza elgondolása szerint a kék-zöld folyosó egy olyan út lesz, ahol csak gyalogosan vagy biciklivel lehet majd közlekedni, gépkocsival nem.

Emil Boc polgármester hangsúlyozta:  a CIIC létesítésétől eltelt hat évi közvitáknak köszönhetően a város a szemünk láttára és a lakosok elgondolásai szerint alakul, fejlődik, ez pedig a közösség érdeme is – a szakembereké mellett.

–  A Szamos mentén Gyalutól Apahidáig, majd Nemeszsuktól Bonchidán át Szamosújvárig és Désig tervezett zöld-kék folyosó a 2030–2050 időszak közötti Kolozsvárt jelenti. Miután meglesz, a kizárólag biciklivel és gyalogosok által használható út a kolozsvári életminőséget fogja javítani. Ha vannak a város fejlődését és az élet minőségét javító ötletek, akkor megkapjuk majd a finanszírozás módját is – buzdította a jelenlevőket a polgármester.

A kék-zöld folyosó tervezői közül a csütörtöki közvitán Silviu Aldea mutatta be az eddigi terveket. „A Szamos folyó partját parkként, tájként képzeltük el, amelynek megtervezéséhez is többféle szakember szükséges. A bicikliutakat úgy kell megvalósítani, hogy a zöld-kék folyosó teljes hosszán biztonságosan lehessen két keréken közlekedni. A rendszeres fizikai aktivitás és a biciklizés jót tesz az emberek egészségének, az ilyen fajta mobilitás pedig alkalmat nyújt a szocializációra is. A Szamos-part közel harminc kilométeres szakasza több kihívást tartogatott a tervezők számára, ami a környezetbarát megközelítést, a víz folyását, a gyalogosok általi használatot illeti. Például a repülőtér kiterjesztése során keletkezett úgynevezett holtág is fejtörést okozott. A közúti infrastruktúra miatt a kék-zöld folyosót a hidak alatt és felett alakítjuk ki. Igyekeztünk a lejtős részeket minél megközelíthetőbbé tenni. Célunk a folyóval összhangban megvalósuló városfejlesztés – magyarázta tervező.

Pásztor Gyöngyi szociológus, BBTE-oktató arról a tanulmányról beszélt, amely arra kíván választ adni: a lakosok, a civil szervezetek, a szakemberek, a vállalkozók hogyan használhatnák a Szamost? A vállalkozók véleményét azért is érdemes kikérni, mivel ők a lehetséges befektetők – magyarázta, hozzátéve: a kutatásba bevonták a szociológia kar hallgatóit is, hogy minél részletesebben feltérképezhessék a Szamos használatának módjait.  

A tervezők részéről Szabó Anna közölte: öten dolgoznak a biodiverzitást illetően. Már vannak eredmények és javaslatok, hogyan őrizhetők meg a madarak, halak életterei. Javasolni fognak ökológiai útvonalakat is a már létező védett természeti területeken, a város környékén, ezzel az oktatást segítik elő.

Megtudtuk: a tervezők főleg a város keleti oldalán szembesültek kihívásokkal, mivel ott támfalak és épületek korlátozzák a folyóhoz való hozzáférést. A város keleti részén a bicikliutak kialakításához az utcák átalakítására van szükség. A volt nehézgépgyár (CUG) környékén egy parkot alakítanak ki játszótérrel és sportolási lehetőséggel. A folyóparton a gépkocsiforgalom csökkentése miatt egyirányúsítást javasolnak.

Egy másik kihívás a város nyugati részén tapasztalható, ahol a zöld-kék folyosó egymásra tevődik a körgyűrűvel. A belvárosban sem jobb a helyzet: a Radák/Dacia és az Árpád/Traian utcában a folyó jobb partja nem megközelíthető jelenleg, ezért egy kizárólag gyalogosok által használandó mólót alakítanak ki. Hasonló a helyzet a volt Carbochim gyárnál: ott sem lehet a folyó jobb oldalán közlekedni, kompromisszumos megoldásra van szükség. A repülőtér környékén pedig sportolásra alkalmas területet alakítanának ki – hangzott el.

A közvita során többen is érdeklődtek arról, mi lesz a folyó partjain levő fák sorsa? Mind az önkormányzat, mind a tervezők megnyugtatták a lakosokat, hogy az érett korú és egészséges fákat nem fogják kivágni. Felmerült az is: hiába a szépen kialakított partszakasz, ha sem a folyó medrét, sem a partot nem fogják rendszeresen takarítani, karban tartani.

A közönség sorából szakemberek is felszólaltak, Elkán György építész a Carbochim gyár környékén javasolta egy egysínű vasút megépítését, ami Szamosújvárig működne. Daniela Maier, az Építészkamara Erdélyi fiókjának vezetője azt várja el, hogy a zöld-kék folyosó összekösse a környékbeli parkokat. Marius Moga a készülő szociológiai tanulmány fontosságát emelte ki, Radu Mititean, a kolozsvári bicikliklub elnöke pedig reményét fejezte ki, hogy a kék-zöld folyosó előrelépést jelent a természet és a nem motorizált mobilitás fele. Dan Clinci építész végül arra helyezte a hangsúlyt: a Szamos partja mindig is a találkozások helye volt, ezért a zöld-kék folyosón is ki kell alakítani olyan helyeket, ahol az emberek leülhetnek és beszélgethetnek.