Kórusuk idén ünnepelte 50. évfordulóját, ebből az alkalomból Balog Zoltán magyar emberi erőforrások miniszter kitüntetést adott át nekik. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezték meg útjukat, hiszen évek óta él az együttműködés a Magyar Házak között. A sárospatakiak többszólamú kórusa ezúttal is kitett magáért, és elbűvölte az enyedi közönséget.
Sárospatak büszkesége Református Kollégiuma, ebben is hasonlít Nagyenyedre. Az is közös vonás, hogy mindkét kisvárosban létezik egy-egy régi történelmi Vár, persze a rendbetétel szintje tekintetében nagy a különbség. Az ún. Rákóczi várat a reneszánsz építészet jegyében építette Perényi Péter 1534-1542 között a belső részén reneszánsz lakótoronnyal. Későbbi építkezéssel alakították ki mai arculatát. 1875-ben a Windisch-Grötz családok birtokolták, akik a várkastélyt átépítették. Ma az 500 forintos bankjegyen (1998) látható a szépen rehabilitált sárospataki Vár képe.
Kerekes Hajnal helyi RMDSZ-elnök üdvözölte a vendégeket, akik az utóbbi évek erősödő magyar-magyar együttműködése jegyében érkeztek a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba. Az enyedi közönség először a kiállítást tekintette meg, amelynek munkáit a Lorántffy Zsuzsanna (alapító) hímzőműhely tagjai készítették, akik 1974 óta „diszítőművészeti kör” keretében működnek. Egybehangzó nézői vélemény szerint az alaposság és a kézműves ügyesség kialakult szokását fejlesztették, vitték tovább és ehhez ma is ragaszkodnak. Határon túl is elismerést és hírnevet szereztek hímzéseikkel, bemutatták már azokat Kolozsváron, Mezőkövesden, Budapesten, Monokon, Tokajon, Miskolcon stb. Évadnyitáskor és záráskor rendszerint szalonnasütést rendeznek, és névnapi köszöntéseket tartanak. Néhány alkotójuk: Koscsó Istvánné (szakvezető, népi iparművész) Bogdán Erzsébet (népi iparművész) Major Jánosné, Pató Ivánné, Kővári Béláné és mások. 2004-ben a szerencsi Kaláris kiállításon a Közművelődési Intézet nívó díját érdemelték ki.
Bordás István és Csatlósné Komáromi Katalin a város történetéről és a kultúrcsoport tevékenységéről tartott előadást. A történelmi ismertető a honfoglalás korával kezdődött, amikor sokan letelepedtek azok közül, akik historikus emlékeket és legendákat hagytak a mának is. Olyan nevek és események hangzottak el, mint Péter győri püspök, Szent Erzsébet, a tatárjárás pusztító időszaka, a Dobó család szerepe, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna, II. Rákóczy Ferenc, az olasz telepesek akik továbfejlesztették a borászatot. A sárospatakiak egy időben az egész Kárpát medencét malomkövekkel látták el. 1945 után viszont megfeledkeztek róla. Később építészeti fejlődése Makovecz Imre nevéhez fűződik.
Első iskoláját 1531-ben alapították, ez később a reformációval vált református kollégiummá. A neves alkotó pedagógus Commenius (a szemléltető oktatás úttörője) is tevékenykedett itt. II. Rákóczi Ferenc hozta vissza a városkába a református kollégiumot. A XVIII. században már ezer diák tanult itt. Az iskola a XIX. században új épületet kapott, akkor a város ismét virágzásnak indult. 1990-től kapta vissza az egyház, ezután komoly fejlesztések következtek.
A mai Makovecz Házban azokat a közösségeket segítik, akik közül vendégként, Nagyenyeden bemutatkoztak. 1968 óta képtár is működik a városban.
Az érdekes történelmi és kultúrtörténeti előadást a tánccsoport fellépése követte, ami igazi élmény volt a közönség számára.
