Mint mondta: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”. Hozzátette, át kell gondolni, hogy a magyar kormány hogyan tud értelmesen segíteni a Felvidéken élő magyaroknak.
Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. Kijelentette: a nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva, Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.
A legfájdalmasabb pont Kárpátalja
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve: itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”.
A kormányfő a Horvátországban élő magyarokról azt mondta: ők egy sikertörténet részeseivé váltak az ország schengeni csatlakozásával. Ez fantasztikus, új lehetőségeket és távlatokat nyitó történeti változás, reményének adva hangot, hogy az eurózónához való csatlakozás is beváltja Horvátország és az ott élő magyarok reményeit.
A csoportképen elöl Novák Katalin köztársasági elnök (k), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j) a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács tagjai tiszteletére adott fogadáson az Országházban november 16-án
Szlovéniáról szólva elmondta: ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni, ugyanis a kommunizmusból való átmenet olyan sajátos forgatókönyve érvényesül, és ennek olyan sajátságos dinamikája van, hogy az ember nem tudja, mikor van a való életben, és mikor néz bábszínházat. Azt kívánta, hogy az ott élő magyarokat ne vegzálják, ahogy mostanában ez megy.
Orbán Viktor a Vajdaságról szólva méltatta a nemrégiben elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) volt elnökének érdemeit, és sok sikert kívánt fiának, Pásztor Bálintnak, megjegyezve: sok idő a bizonyításra nincs, decemberben választások lesznek. Jelezte, számíthatnak a magyar kormányra, és szívesen segítenek a kampányban is.
Kifejtette: a körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ. A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység – hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának „veleje” legyen az, hogy miközben „szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ”, a magyar együttműködés erősödik.
Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség. Ugyanakkor leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, s ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”, és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.
Európa kiszorult az új világrendből
Hangsúlyozta: olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött. Értékelése szerint a jelentősebb ügyek eldöntésében az európai vélemény legfeljebb „sormintaként” jöhet számításba, de semmiképpen nem kalkulálható jelentős befolyásoló tényezőként. Két nap van az égen, és egyik sem európai – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat. Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva – jegyezte meg, hozzátéve: Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.
Kifejtette továbbá, fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén, hangsúlyozva, hogy szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokon, és egy átlátható, kikényszeríthető rendszert kell létrehozni.
A Máért ülésén rövid köszöntőt mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte: minden magyar, aki meg akar maradni magyarnak, akiben csak a szikrája van a magyar identitásnak, a magyar államtól minden támogatást megkap.
Az ülés elején néma felállással emlékeztek közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánra, a VMSZ elnökére és Duray Miklós felvidéki magyar politikusra. Személyükben az egyetemes magyarság kiemelkedő alakjai, a nemzetpolitika jeles formálói távoztak az élők sorából - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Megemlékeztek továbbá Répás Zsuzsanna néhai helyettes államtitkárról.
Novák Katalin: demográfiai fordulat szükséges
Kezünkbe kell vennünk a jövő alakítását, nekünk kell írnunk a jövőt, nem az előrejelzéseknek. Demográfiai fordulatra van szükségünk. Csökkenő népességű nemzetből gyarapodóvá kell válnunk - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen csütörtökön Budapesten, a parlamentben.
"A demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is..."
Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. “Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk” - mutatott rá. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. “Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának” - emelte ki Novák Katalin.
Emlékeztetett: 30 év alatt Magyarország lakossága több mint 700 ezerrel, a romániai magyarok száma több mint 600 ezerrel csökkent, Szerbia magyarsága megfeleződött, ahogy Horvátországé is. Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat.
Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen - hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott: “2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára”, s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.
Fotók: MTI
