Nehéz megjósolni az újabb járványhullám időpontját

László Attila: influenza ellen is alacsony az átoltottság

Nehéz megjósolni az újabb járványhullám időpontját
A március elején feloldott korlátozó intézkedések és a csökkenő esetszámok ellenére egyre gyakrabban fordul elő, hogy beoltott személyek megfertőződnek a koronavírussal, sőt nem is egyszer. A Szabadság megkeresésére László Attila orvos, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor elmondta: a jelenlegi koronavírus-változatokkal szemben a korábban kifejlesztett oltások kevésbé hatékonyak. Míg az első Covid-változatok esetén több mint 90 százalékos volt a fertőzés elleni védelem, az omikron és altípusai ellen csak közel 50 százalékos. Emellett egyre többen betegednek meg influenzában, ami nem túl meglepő, ha a romániai alacsony átoltottsági arányt vesszük figyelembe. A szenátor szerint nehéz a két betegség tüneteit megkülönböztetni, ezért először koronavírusra tesztelik a betegeket, és csak negatív teszt esetén gyanakodnak influenzára. Védekezni viszont ugyanazokkal az óvintézkedésekkel lehet ellenük.

A március elején feloldott korlátozó intézkedések és a csökkenő esetszámok ellenére egyre gyakrabban fordul elő, hogy beoltott személyek megfertőződnek a koronavírussal, sőt nem is egyszer. A Szabadság megkeresésére László Attila orvos, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor elmondta: a jelenlegi koronavírus-változatokkal szemben a korábban kifejlesztett oltások kevésbé hatékonyak.

– Azért történhet meg, hogy három oltás beadatása után is megfertőződik valaki koronavírussal, mert jelenleg a vírusnak olyan altípusa terjed, amellyel szemben a kifejlesztett védőoltások kevésbé hatékonyak. Amikor a jelenleg rendelkezésre álló oltásokkal elkezdték az immunizációt, azok 98-99%-ban megóvtak a kórházba kerüléstől, illetve 92-93%-ban a megfertőződéstől. A jelenlegi változatokkal szemben viszont ugyanaz az oltás csak 75%-ban óv meg a kórházba kerüléstől és 47-48%-ban a fertőzéstől, ezért az omikronnal szemben csak részlegesen véd – nyilatkozta László Attila RMDSZ-es szenátor.

Az influenzajárvány terjedésével kapcsolatosan László Attila kifejtette: alacsony az influenza elleni átoltottság Romániában, ezért magas a potenciális betegek száma. Hozzátette: akik tavaly nem voltak influenzásak, azok most megbetegedhetnek. – Elég nehéz megkülönböztetni az influenza tüneteit a koronavíruséitól, ezért először a koronavírustesztet végzik el, és ha az negatívnak bizonyul, akkor következik az influenzateszt. De már van olyan gyorsteszt is, ami mindkettőt kimutatja – mutatott rá, hozzátéve: nincsenek pontos adataik az influenza okozta elhalálozásokról.

Az influenza esetében is ugyanazok a veszélyeztetett csoportok, mint a koronavírus-fertőzésnél: idős személyek, alacsony védekezőképességűek, krónikus betegségben szenvedőek, főleg az oltatlanok. – Az influenza elleni védekezéshez rendelkezésre áll oltóanyag, igaz, hogy nem kötelező, de viszonylag kevesen, mindössze hárommillió ember oltatta be magát – jegyezte meg a szenátor.

– Amikor az egészségügyi miniszter a közegészségre szakosodott, az egészségügyi államtitkár az országos közegészségügyi intézet igazgatója, sokkal okosabb járvány esetében az ő javaslataikra hagyatkozni. A politikumnak nem kellene belekontárkodnia ezekbe a döntésekbe. Az RMDSZ túl korainak tartotta a megszorító intézkedések feloldását, már csak a törvénykezés miatt is. Látva a március 7-e előtti esetszámokat, elővigyázatosabb lett volna a részleges vagy regionális feloldás, mert a veszélyhelyzet továbbra is fennállt. Látványosan csökkentek ugyan az esetszámok, de a nagy agglomerációkban, mint Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, nagy tömegek gyűlnek össze, ezért fennáll a veszélye az esetszámcsökkenés megtorpanásának. Remélem, hogy továbbra is a csökkenő tendencia lesz a jellemző, de a megszorító intézkedések azonnali beszüntetése fékezi az esetszám visszaesését. Egyelőre azt látom, hogy a szakintézményekben, mint például a járványkórházakban, tüdőkórházakban, növekedik a beutaltak száma, az intenzív osztályokon talán inkább stagnálás tapasztalható – magyarázta László Attila.

– Ami a nyugat-európai országokat illeti, eléggé ijesztőek az új esetszámok: 40 ezer új esetet jegyeztek Ausztriában, 80 ezret Németországban. Ám hatalmas tesztelési kapacitással rendelkező országokról beszélünk, ahol az esetszám csak kismértékben befolyásolja a kórházba jutottak számát. Ott azokat az eseteket is felderítik, akik minimális tünetekkel rendelkeznek vagy tünetmentesek. Viszont nálunk csak a tünetekkel rendelkezőket tesztelik – vázolta a különbségeket a szenátor. – Míg Ausztriában újra elrendelték a maszkviselést szabad és zárt térben, nálunk monitorozzák a helyzetet, és csak látványos esetszám-növekedés esetén döntenek erről – jegyezte meg. Hozzátette: nem mérvadó egyik napról a másikra az esetszám alakulása, meg kell várni egy tíz-tizennégy napos időszak számainak alakulását az intézkedések bevezetése, illetve feloldása tekintetében.   – Az előrejelzések azt mutatják, hogy július végéig nem lesz újabb járványhullám, ám nagyon sok ismeretlen tényezővel kell számolnunk, ezért nehéz megjósolni egy őszi koronavírus-hullám elindulását – vélte László Attila. 

(Borítóképünk illusztráció)