Munka a koronavírus-járvány idején: mindenki másképp csinálja…

Home office: van, akinek hiányzik a közös kávézás a kollégákkal

Munka a koronavírus-járvány idején:  mindenki másképp csinálja…
Az új koronavírus villámgyors terjedése számos céget arra kényszerített, hogy hazaküldje munkatársait és távmunkára álljon át. A munkavállalók többségének sikerült alkalmazkodnia, ám a technológiai újításoktól ódzkodó, a különböző kommunikációs applikációk használatát nehezen elsajátító alkalmazottak nehéz helyzetben találták magukat. Ugyanakkor több tevékenységi területen megoldhatatlan az otthonról dolgozás, az ilyen munkakörben dolgozóknak folyamatosan kellett közlekedniük, akár közszállítást használniuk. Másfelől, sokak számára a home office első néhány euforikus napja után kiderült: sok szempontból jobb volt az irodában dolgozni, és alig várták, hogy ez ismét lehetséges legyen. De a járvány a cégeket, cégvezetőket is megosztja: míg egyes nagyvállalatok már igyekeznek visszacsalogatni az ultramodern irodaépületükbe a dolgozókat, addig más multinacionális cégek továbbra is a távmunkára esküsznek.

Kétségtelen, Romániában a szükségállapot márciusi kihirdetése sok alkalmazott számára részleges örömöt jelentett: nem kell többé korán ébredni, reggel zsúfolt közszállítási járművön utazni a munkahelyig, vagy kocsiba ülni – ezzel üzemanyagot fogyasztani – és kínkeservesen parkolóhelyet találni a munkahely közelében, antipatikus kollégákkal egy légtérben lenni a munkahelyen, majd hazafelé ismét tolakodni a tömegközlekedési eszközön. 

Az eddig irodai munkát végző alkalmazottak nagy része örvendett a távmunkának: otthon lehet a családdal, a házi kedvencekkel, a munkahelyre történő és a hazautazással töltött időt a háztartási feladatok ellátásával vagy éppenséggel pihenéssel töltheti. Mások viszont ragaszkodtak a napi rutinhoz, a kiszámítható időbeosztáshoz, illetve nem akarták, hogy a munka „összefolyjon” a magánéletükkel.

Távmunka és/vagy home office? – előnyök és hátrányok

A munkavállalás rugalmas feltételei a 20. század második felétől kezdve váltak egyre szélesebb körben elterjedtté a munkaerőpiacon, ma pedig már szinte evidenciaként kezelik sok ágazatban. Ez az igény összecseng azzal, hogy az elmúlt években tapasztalható csökkenő munkaerő-kínálat mellett egyre több munkáltató próbálja teljesíteni az alkalmazottai munkaszervezéssel kapcsolatos kívánságait, ezzel is megkönnyítve a munkavállalók toborzását, valamint a munkaerő megtartását.
 
Ehhez aztán hozzáadódott a koronavírus-világjárvány, amely gyökeresen megváltoztatta a helyzetet.

Honnan jobb mindenkinek?

A távmunka lényegi eleme az internetalapú munkavégzés, amely során a munkavállalók infokommunikációs eszközök használatával tartják a kapcsolatot munkáltatójukkal, főnökükkel, munkatársaikkal és a munkavégzés eredményét elektronikusan továbbítják. A „home office” lehetősége a munkahelyen csökkenti a szabadságként kivett vagy betegállományban töltött napok számát, ezáltal növelheti a munkavállalók lojalitását a munkáltató irányába.

A távmunka végzése esetén a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, saját maga osztja be munkaidejét. Ez persze nem jelenti, hogy ezzel akár egyik, akár másik irányba vissza lehetne élni. Vagyis a munkáltató nem teheti meg, hogy 40 helyett heti 60 órát „várjon el” a dolgozótól, de a dolgozó sem élhet vissza a helyzettel például úgy, hogy 40 helyett csak 20 órát szentel a teljes idős munkájának – állítják a szakemberek.

Sokan szinonimaként használják a távmunka és a home office kifejezéseket, pedig két eltérő fogalomról beszélhetünk: míg utóbbi szigorúan értelmezve csak az otthon megvalósuló munkavégzést jelöli, addig előbbi minden olyan munkavégzési formát magába foglal, amelyben megvalósul a munkahelytől történő fizikai függetlenség. Mindkét esetben fontos azonban, hogy a napi munka – beleértve a munkáltatóval történő kapcsolattartást is – az infokommunikációs eszközök segítségével valósuljon meg – állítják a szakemberek.
Szerintük megannyi előnye létezik annak, ha az irodától eltérő helyen van lehetőségünk dolgozni. Elég csak az utazási idő lerövidülésére vagy teljes megspórolására gondolni. A reggeli értékes perceknek a dugóban töltése helyett nyugodtan befejezheted például a reggelidet, és nem csak kapkodva kapsz be pár falatot. Ugyanakkor időt és pénzt takarítasz meg, ráadásul a környezetnek és magadnak is jót teszel: nincs se felesleges szén-dioxid-kibocsátás, se felesleges idegeskedés.

Mivel ott dolgozol, ahol szeretnél, te döntöd el, hogy mi a legideálisabb neked minden szempontból: hőmérséklet, fényviszony, háttérzene, kanapé vagy babzsák. Ám a figyelemelterelő tényezőkre is nagyon oda kell figyelned: férj, feleség, gyerekek, házi kedvenc, televízió, rádió… Míg te dolgozol, s ugyanabban a szobában kell lenned, mint valamelyik családtag, akkor lehet, hogy munka közben meccset vagy számodra nem tetsző zenét kell hallgatnod. Viszont amennyiben elfáradsz, bármikor kinyújtóztathatod magad egy gyors tornagyakorlattal vagy átmehetsz egy másik helyre.

A hrportal.hu szerint az egyik legnagyobb veszélyforrás abból fakad, ha nincs meg a kellő önfegyelem és arányaiban túl sok házi teendőt és figyelmet elvonó pótcselekvést iktatsz be. Még gyorsan kiteregetsz, leviszed a szemetet, befejezed ezt a részt a sorozatból, nassolsz… Otthon amúgy lehet, hogy gyakrabban és többet étkezel, ezért az elhízás veszélye is fennáll.

Mivel nem a kollégákkal körülvéve töltöd el a (táv)munkanapodat, hajlamos lehetsz átesni a ló túloldalára és túl sokat dolgozni. Gondoljunk csak bele: nincs ott a hazamenő kollégák látványa, ráadásul ha otthon dolgozol, szó szerint hazaviszed a munkát. Ehhez még adjuk hozzá, hogy könnyen elfeledkezhetsz a szünetek megtartásáról, hiszen kollégák hiányában ki hívna el egy gyors konyhai kávézásra vagy teraszi cigarettázásra.

Házi kedvencünk is beleszólhat a munkába...

A kollégák hiányából számos egyéb hátrány következik: hiányozni kezd a beszélgetés. Hiába vagy egy trendi kávézóban, nem ugyanaz a pincérrel csevegni, mint a munkatársakkal nevetgélni. Ugyanígy, kevesebb lehetőség van a visszajelzésre és a megerősítésre a munkát illetően, hiszen csak telefonon vagy online érintkeztek – legrosszabb esetben akár órákat is várnod kell egy fontos válaszra.

Ezeket a hátrányokat fontos kiegészíteni azzal a megállapítással, hogy nem való mindenkinek a távmunka: ha neked fontosak a közös kávézások és beszélgetések, a személyes információcsere, nem tudsz megfelelő fontossági sorrendet felállítani és elmélyülten dolgozni, képtelen vagy beosztani az időd, akkor inkább ne válaszd a teljes távmunkát.

Mindezekből következik, hogy ha nincsenek lefektetve a keretek, könnyen káosszá válhat a munkavégzés, szétfolyhat a nap. A játékszabályok hiánya mellett a céges kultúra és a kollégák nem ismerése is komoly veszélyt hordozhat magában, hiszen – főleg újoncként – ezen ismeretek nélkül óriási kihívás még akár a céges irodában is a munka, hát még távol minden munkatárstól.

Ki fedezi a távmunka költségeit?

Bizony, távmunka esetén is felmerülhetnek a munkavégzéssel kapcsolatos komolyabb költségek. Lehet ez például a telefon, az internet vagy a villanyáram költsége, de akár a munkához szükséges különleges eszköz vagy nyomtatási költség is, ha a munkavégzés jellege ezeket megkívánja.

A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Természetesen távmunka esetén kissé árnyaltabb lehet a kép, hogy milyen munkavégzéssel kapcsolatos költség merül fel, hiszen például a dolgozó saját otthonában lévő internet nyilván nem csak a munkavégzést szolgálja. A legszerencsésebb, ha a viták elkerülése érdekében a felek megállapodnak a költségekkel kapcsolatban – tanácsolják a jogászok.

Cégvezető: a gyors alkalmazkodás a fontos

Összeállításunkban kolozsvári telephellyel is rendelkező két mamutcég képviselőjét kérdeztük meg. Egyikük vezetője a vállalatpolitika miatt csupán név nélkül osztotta meg velünk a gondolatait. Többek között arra voltunk kíváncsiak, a munkavégzés tekintetében milyen stratégiát alkalmaz jelenleg a cég, miért kedveli azt a megoldást, illetve vajon a járványhelyzet után visszatér-e a korábbi munkamenethez.

– Cégünkről röviden azt kell tudni, hogy digitális megoldásokat szállít az ipari cégek termékciklusának fejlesztéséhez, optimalizálásához. Ma a munkavégzés vonatkozásában a következő a helyzet: gyakorlatilag nincs változás, azt leszámítva, hogy a kollégák 95-97%-a WFH-ban (work from home) dolgozik, a következő 3-4 hónapban nem látunk ebben változást. A hosszabb távú tervezés igencsak illékony és kiszámíthatatlan a mostani kontextusban. A legfontosabb a gyors alkalmazkodás. Úgy, ahogy egyik napról a másikra WFH-ba ment 500 alkalmazottunk, hasonlóképpen, ha úgy adódik és lesz értelme, mindenki szinte azonnal be is mehet az irodába, ám a trend egyelőre nem ezt a forgatókönyvet mutatja, a helyzet ugyanis márciushoz képest semmivel sem jobb, sőt. Az új helyzet megmutatta, hogy nagyon sok szerepkörben az irodai bejárás inkább egyfajta kényelmes megoldás volt. A távolabbi jövőt a mai helyzethez képest valahol félúton tudom elképzelni – fogalmazott a cégvezető.

Hozzátette: a vállalat a kollégák és ügyfelek biztonságát helyezi előtérbe, így csupán azok a kollégák járnak be az irodába dolgozni, akiknek ez az ügyfél megbízása miatt elengedhetetlen, például olyan felszereléssel dolgoznak, amit nem lehet hazavinni vagy nem lehet rajta otthonról dolgozni. 

Alsóban, nyakkendőben: otthonról így is lehet

– A munkához szükséges interakció online eszközök segítségével valósul meg: videókonferencia-platformok, portálok, digitálisbemutató-anyagok stb. Mivel az ügyfelek részéről is általában hasonló a hozzáállás, ezért az elmúlt 3-4 hónapban egyelőre semmiféle különösebb, áthidalhatatlan probléma nem merült fel, mindenki törekszik a megoldás fellelésére és az előrelépésre. Szerencsére a technológiai fejlődésnek voltak kihasználatlan eszközei és lehetőségei, ezek most nagyon jól fogtak, mert gyorsan fel lehetett, fel lehet használni őket, ami nyilván újabb lökést ad majd az ilyen irányú fejlődésnek. A legnagyobb kihívás, hogy munkánkból adódóan időnként eljussunk az ügyfél irodáiba, gyáraiba, telephelyeire, jelenleg erre keresünk megoldásokat. Ugyanakkor a mai eléggé extrém utazási helyzet is valószínű, hogy picit enyhülni fog a jövőben – jegyezte meg az 500 személynek munkát adó cég vezetője.

Melyik esetben nagyobb a termelékenység?

Arra voltunk kíváncsiak, melyik esetben jobb a munkavállaló termelékenysége: amikor távmunkát végez, azaz otthonról dolgozik, vagy amikor az irodában fejti ki tevékenységét. Ugyanakkor arra kértük a cégvezetőt, vázolja a kiválasztott stratégia előnyeit és hátrányait.

– Nyilván, hogy a fizikai interakciót nem lehet száz százalékban pótolni, és vannak, akik nehezebben viselik, hogy a szociális komponens kiesett a munkakörnyezetükből. Ez akár teljesítménycsökkenéshez is vezethet, de ezen a cég mindenféle alternatív módszerekkel igyekszik segíteni. Szerintem embertípus és a szerepkör is befolyásolja azt, hogy az új helyzetben mennyire a helyzet eredményezte előnyök vagy hátrányok kerülnek túlsúlyba. Amire nagy hangsúlyt fektettünk az, hogy a kollégák megértsék: ezekben az új időkben az alkalmazkodás az egyik legfontosabb tulajdonság és csak rajtunk múlik, hogyan ítéljük meg a helyzeteket és miben lájuk meg az új lehetőségeket. Ez mindannyiunk számára nagy próbatétel, amelynek a végén a személyes fejlődés új állomása vár ránk. Senki sem kap nagyobb keresztet, mint amit el tud vinni, viszont, ha elviszi, az új fejlődési szintre emeli őt. Ez akadályoz meg, hogy feladjuk menet közben. A világ ugyanolyan csodás, mint volt, valójában napról napra csodásabb, és mi megkaptuk a bizalmat, hogy az új csodákat meglássuk – fogta líraira a cégvezető.

Bosch: első a munkatársak egészsége

Amint arról július 10-i cikkünkben beszámoltunk, aznap a német érdekeltségű vállalat a humán erőforrás számára minden szempontból alkalmas munkakörülményeket és -környezetet biztosító mérnöki központot adott át Kolozsváron. A német érdekeltségű cég arra összpontosított, hogy egy helyen fogja össze a város különböző részein dolgozó alkalmazottakat, s a világ bármely pontján tapasztalható standardoknak megfelelő ultramodern körülményeket biztosítson számukra: a munkavégzéshez szükséges mindenféle számítástechnikai és távközlési felszerelés, berendezés, konferenciatermek, jógaterem, rendkívüli formatervezési, térdíszítési és -beosztási, valamint eszközhasználati megoldások, csocsóasztal, relaxációs övezet, csendes szoba, edzőterem stb.
Frank Wolf: elsődleges célunk, hogy munkatársaink biztonságban legyenek

A befektetés értéke 30 millió euró körül mozog. Arra kértük Frank Wolf urat, a mérnöki központ frissen kinevezett vezérigazgatóját, írja le, milyen taktikát alkalmaz a munkavégzés kapcsán.

– Cégünk számára a munkatársak egészsége az első. Már a járvány első napjaiban biztonsági intézkedéseket foganatosítottunk alkalmazottaink védelme érdekében: szinte 100 százalékban lehetővé tettük az otthonról dolgozást, illetve az irodaházban vagy a laboratóriumokban tevékenységüket kifejtőknek biztonságos munkakörülményeket teremtettünk. Védőintézkedéseink lehetővé tették, hogy biztonságban folytathassák munkájukat. Ugyanakkor megkétszereztük a védőfelszerelés-készletünket és a tisztítószerekét, még alaposabb, fertőtlenítést is magába foglaló takarítást kértünk és specifikus távolságtartási intézkedéseket foganatosítottunk. Ezenkívül, munkatársainkat folyamatosan tájékoztattuk az országos szabályozásokról és a Bosch szintjén hozott biztonsági intézkedésekről. Összességében az elmúlt öt hónapban nagyszerű teljesítményt értünk el az otthonról zajló munkavégzés vagy a megváltozott irodai munkakörülmények mellett is – fogalmazott a vezető.

„Hasznunkra fog válni mindaz, amit most tanulunk”

Frank Wolf hozzátette: rövid távon a jelenlegi módon kívánják kifejteni tevékenységüket, azaz igyekszenek megtartani a megfelelő egyensúlyt a kollégák biztonsága és a feladatok teljesítése között, függetlenül attól, hogy a munka az irodában vagy otthonról zajlik. 

– Annak ellenére, hogy a home office jó eredményekkel járt, mindenkinek hiányzik a kollégák közötti szocializáció, a szemtől szembeni interakció. Ilyenformán szeretnénk, ha biztonságos és ellenőrzött módon kollégáink fokozatosan visszatérnének munkahelyükre. Kollégáinknak biztonságos munkakörülményeket kívánunk teremteni annak érdekében, hogy adott napszakban 30 százalékuk az irodában fejthesse ki tevékenységét. Ez a tervünk, de természetesen, ezt igazítjuk a legfrissebb országos mutatókhoz és intézkedésekhez azért, hogy csökkentsük a fertőzés veszélyét és biztonságban maradhassunk – fejtette ki Frank Wolf.

Szerinte a váratlan krízishelyzet, az érezhető negatív hatások mellett, pozitív tanulságokkal is jár.

– Az egyik az, hogy nem feltétlenül szükséges fizikai munkatér, sokkal rugalmasabb munkavégzési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, mint korábban bármikor. A mérnöki központban nemrég bevezettük a rugalmas, megosztott iroda koncepciót, amely nagyon hasznos volt akkor is, amikor szükségünk volt a rendelkezésre álló tér gyors átalakítására annak érdekében, hogy megfeleljünk a fizikai távolságtartásra vonatkozó előírásoknak. Azt gondolom, hogy a jövőben hasznunkra válik mindaz, amit most tanulunk, és könnyebb lesz számunkra váltani az offline és az online munkavégzés között, így sokkal rugalmasabb módon végezhetjük munkánkat, s ezáltal környezetkímélőbbek és kiadástudatosak is leszünk – jegyezte meg Frank Wolf a Szabadság kérdéseire válaszolva.

HR-szakember: csökkent a rajongás a home office iránt

Kíváncsiak voltunk egy humán erőforrás-szakember véleményére is, kérdéseinkre Pálfi Szilárd, a kolozsvári Hummark HR-cég vezetője válaszolt.

– Eddig „normális” módon a munkavégzés természetes színtere a „munkahely” volt, ami annyit jelentett, hogy az ember elment dolgozni, és a munkaprogram végén hazament. Ebből kifolyólag egyértelmű határvonalat lehetett húzni az otthon és a munkahely között. A munkaadók többsége is így látta, és a munkavállalók is így értelmezték. Voltak az általánostól eltérő kivételek, de ezek mint kivételek, erősítették a szabályt. Nem volt ismeretlen a „home office” munka, legtöbben találkoztak a fogalommal, viszont az ezzel szembeni bizalom alacsony volt, nem igazán kísérletezett ezzel senki – vélekedik a szakember.

Megítélése szerint az alkalmazottak egy része vonzónak találta az otthonról végezhető munkát. 
– Néhány cég felismerte ezt az igényt és mint alkalmazottakat vonzó és motiváló eszközt alkalmazta, beépítve a céges kultúrába ennek lehetőségét. Így az eddigi általános munkakép az volt, hogy „mindenki” a cégnél dolgozott, és volt egy „pár” szerencsés, akinek ez az otthoni munka meg volt engedve – fogalmazott Pálfi Szilárd.

Úgy gondolja, a koronavírus-járvány próbára tette a cégek alkalmazkodó és megoldást találó képességét. A cégek nagy része feltérképezte az otthonról is elvégezhető munkaköröket és a szükséges technikai feltételeket. Amit nem lehetett otthonról végezni, ott a munkaszervezés átgondolásával oldották meg a szakmai kihívásokat.

– Visszatekintve az látható, hogy az alkalmazottak részéről csökkent a rajongás az otthonról végzendő munka iránt, mivel szembesültek azzal, hogy ez mégsem olyan könnyű, mivel számos más zavaró körülménnyel kell megküzdeni, ami nehezíti a munkavégzést. És talán, ami még feltűnőbb, hogy felismerték a „munkaközösség” hiányát, annak jótékony hatását. Otthon hiányzik a cégbeli zsibongás, a másokkal való interakció, ami a munka dinamikáját segítette és ösztönző vagy magával hordó hullámként hatott – tette hozzá a Hummark HR-cég vezetője.
Humánerőforrás-szakemberként és karrier-tanácsadói szempontból kijelentette: a gazdaságot negatívan érintő járvány egyik pozitívuma az, hogy mind a cégvezetők, mind az alkalmazottak tudatosíthatják a lehetőségeket és az azokkal járó előnyöket és nehézségeket. 

– Újraértékelődik a munkaközösség fontossága, haszna és szüksége a saját munkavégzésünkben, ez pedig attitűdváltást jelent – jelentette ki Pálfi Szilárd.